Tag Archives: alkotócsoport

Kritika #130 // Yeast Wörks Damballah Weddo

Karácsony magasságában zavarba ejtően impozáns palackban kaptunk egy rumos imperial stoutot és, hogy biztosan elfogulatlan írás szülessen, megállapodtunk thehopsnobbal, hogy ő elmegy a bemutatóra és leír mindent, amit tudni kell és lehet (ő kóstolta csapról is), mi pedig Sophieval kvázi vakkóstoljuk.

Amit tudni kell: az Élesztős Yeast Wörks nagyjából egy éve főzte le a Gurinál a sört, ezúttal a Kísérletinyúl és Grabovszky segítségével. Került bele háromféle (indokolatlanul sok) rum és rózsaborzs a biztonság kedvéért, majd azóta pihent. – thehopsnob

Kitöltéskor masszív habot ereszt, olajosan, lassan hömpölyög a pohárba, semennyi fény nem szűrődik át rajta lámpa felé tartva sem. Illatra aszalt szilvás csokoládé-mousse szilvapálinkával, a rumot egyelőre nem találjuk. Első kóstolásra már inkább vizes, mint sűrű, az alkoholossága pedig nem simul bele a kortyba, hanem végig tolakodóan jelen van. Van, aki azt mondaná, hogy vékony, van, aki azt, hogy könnyen iható; mindkettejüknek igaza van. A korty végén száraz, kávés utóíz vár minket (a csokoládé itt már nincs jelen, de a rumot sem mondanánk meg, eskü), amit sokáig nem lehet élvezni, mert hamar elnyomja a pörkölt, földes keserűség. Sajnáljuk, hogy nem raktuk el a pincébe pár évre, baromi szívesen írnánk róla jókat 2017, vagy 18 végén… Kellemes, de ebben a formájában mentes a kihívásoktól és izgalmaktól.

Ki igya?

Aki szeretne komolyabb sörökkel is próbálkozni, de még csak mostanság kezdett el a komfortzónáján kívül is mozogni.

Ki ne?

Hardcore imperial stout rajongók és sörnáci bloggerek. Akik dobozból isszák a Ten Fidy-t.

Akkor ez most jó?

Rossznak nem lehet nevezni, hibáktól mentes, de nem hagy maga után maradandót.

Nekem nagyon más benyomásaim voltak a csapolt verzióval való találkozáskor; a kiemelkedő krémesség, a rum finoman érezhető fűszeressége szerintem simán odaemeli a legjobb magyar stoutok közé. Nyilván nem egy Goose Island Bourbon County (köszi még egyszer Tibi!), de nálam inkább tartozik az emlékezetesebb sörök közé! Én már most főzetném a következő évit…

Ennyire más az üveges (amúgy aranyos vudu-dizájnnal az alkotocsoport.hu-tól), mint a csapolt verzió? Ennyit számít az ízlés, a személyes preferenciák? Elragadott a pillanat heve? El tudom fogadni, hogy nemzetközi viszonylatban (ahogy alapvetően azért mindent mérni kéne) talán nem ugrik ekkorát, csak alapból nekem egyáltalán nem meh, hanem egy kifejezetten pozitív imperial stout, ami annyira krémes, amennyire még egyetlen más hazai főzet sem amit ittam és magyar szinten nagyon is működött.

Nem egyszer kóstolunk sört együtt, nem is szoktunk ennyire szétlőni, de ezúttal tényleg nem tudom mi a megfejtés. Tudjátok mit? Kóstoljátok meg és írjátok meg, hogy ti hogyan látjátok! – thehopsnob