Tag Archives: búza

Kritika #120 // Hübris Aranyláz – Dr. Béla – Mantra

Néha még az előző Főzdefeszt emlékeiben élünk (jókban meg rosszakban), miközben már a nyakunkon a következő. Ez is egy kicsit utóhang, ködös emlékek felfrissítése a Hübris jóvoltából. A tavaszi Ffeszten ugyanis mindhárom most próbált sört lehetett kóstolni, sőt kóstoltuk is. Aztán persze az történt, ami az ilyen forgatagban: néhány sört elfelejtettünk. Vagy a mezőnyben nem emelkedtek ki, esetleg nem ők fogtak meg minket valamiért. És bizony az újrakóstolt háromból van olyan ami miatt érdemes volt több figyelmet fordítani rájuk. Három címkézetlen üveget kaptunk a srácoktól, az Aranyláz nevű californiai commont (steam lagert), a Dr. Béla nevű witbiert (azaz belga búzát) és a Mantrát, a korábbi kávés láger, a Chorongi aktuálisan új változatát. Bónusz megjegyzés: az üvegek jelöletlenek, mert a brand éppen arculatváltáson esik át, és mivel jó a szépérzékünk, a Hübris meg mindig érdekes dolgokat csinál, így kíváncsian várjuk az designt. Nézzük addig a söröket.

Hübris

Hübris

Az Aranylázzal kezdtünk és gyorsan mentünk is tovább. Igazából a stílus szülőatya, a híres Anchor Steam sem nagy kedvencünk, kellemes, jól iható, kissé édesebb, gyümölcsösebb, enyhén testes láger, de nagy ízrobbanást ne várjunk tőle. Jó alternatívája a kesernyés ivósöröknek, de most nem izgatott fel minket.
A Dr. Béla annál inkább. Van aki szereti a doktorokat, van aki irtózik tőlük. Ezzel a witbierrel is így voltunk, ugyanis a hagyományos fűszerezés (koriandermag, narancs-, vagy keserűnarancshéj) mellett több huncutsággal is (pl. citromnád) megpakolták a receptet. Ezzel elég megosztóak lettek, egyesek szerint fogkrém, szerintem kifejezetten frissítő ázsiai ízvilág jött létre, de alá tudom írni, hogy miért nem jött be mindenkinek. Intenzív, majdnem agresszív illat és íz, nem mindennek áll jól, nem mindenki bírja. Maradjunk a megosztónál.
A Mantra viszont simán nyeri a felhozatalt és a kávészerető énünket is magáévá teszi. Kellemes letisztult láger, finom kávés illat és ízek, nincs kapucíner szeletes édesség, nem tolakodó, különleges, más. Nagyon faszán összerakott, nagyon kellemes sör, nem csak kávéivóknak.

Ki igya?

Az Aranylázat bárki, a Dr. Bélát akik nem félnek, a Mantrát az eltartott kisujjal sörivókig bezárólag mindenki.

Ki ne?

Akit nem érdekel a sörökkel járó háttérsztori. Aki valami komlósabbat inna.

Akkor ez most jó?

Az Aranyláz közepesen semmilyen, a Dr. Béla közepesen megosztó, a Mantra csak simán fasza.

FYKI #29 // Az öt söröspohár, amire minden sörkedvelőnek szüksége van

A cikk eredetileg a Vinoport bormagazinban futó sorozatunkban jelent meg.

Sorozatunk előző részében nagy vonalakban bemutattuk, hogyan érdemes sört kóstolnia annak, aki szeretne mélyebbre merülni a minőségi sörök világában. Rögtön a második pont a pohárválasztás. Tényleg ennyire fontos lenne, hogy miből isszuk azt a jó sört? Nem elég egy általános kóstolópohár? Jó lesz az dobozból is? Mindhárom igaz lehet, most megpróbálunk utána járni annak, hogy mégis miért lesz jobb, ha a megfelelő poharat választjuk, és rögtön tippeket is adunk egy alap kollekció összeállításhoz.

Röviden megválaszolva a bevezetőben feltett kérdést: számít. Először is jól néz ki. A jó sör is az első benyomással kezdődik. De amiért igazán fontos a jól megválasztott pohár, hogy jobban kiemeli az adott sör jellemző tulajdonságait. Hosszú idő alatt alakultak ki az adott sörtípusokhoz igazítva a formák, így ahol kell, ott megmutatják a sör színét, ahol kell, ott jobban összegyűjtik az aromákat, és amelyik sörnél kell, ott arra vigyáznak, hogy ne melegedjen át hamar a kezünkben az ital. Mint minden terméknél, természetesen itt is vannak csúcsminőségű kóstolópoharak, vannak gyűjtők, akik ezekre vadásznak, és vannak, akik ezzel nem foglalkozva abból isszák a sörüket, amiből éppen tudják. Mi természetesen legyünk igényesek, válasszunk jó sört, válasszunk hozzá megfelelő poharat, aztán amikor senki nem figyel, egy otthoni szerelgetős nap után dőljünk hátra és pattintsuk fel a legutóbbi házibuliból ott maradt egyszerű dobozos sört, mert azért ennyire mégse vegyük komolyan magunkat.

Ha nem szeretnénk, hogy egyhamar nagyon durva méretűre növekedő pohárkollekció átvegye az irányítást a lakás fölött, akkor az alábbi poharak beszerzését javasoljuk. Ezekkel nagyjából le lehet fedni a fő stílusokat (sörkóstoló mesterek most felsikítanak) és még a vitrinben is marad hely a vitorlázós kézikönyveknek.

pintes_pohar_7281. A PINTES POHÁR, VAGY SHAKER

Leginkább ezeknek valamilyen változatával lehet találkozni a gombamód szaporodó kézműves kocsmák kínálatában. Általában azért tartják, mert masszív és mindenre jó.

Miért jó? Bár igazából nem a legelőnyösebb (hamar szökik belőle az íz és illat), a legtöbb ale és lager jól mutat benne, és alapvetően az ízek is jól tudnak vele működni.

Mit igyunk belőle? Alap ale-eket (pale ale, ipa, porter, stout) és lagereket.

Mit ne igyunk belőle? Magas alkoholtartalmú, lassan kibontakozó söröket, ahol különösen fontos az illat. Meggyest.

klasszikus_sorospohar_7282. A KLASSZIKUS KORSÓ

Ezt mindenki ismeri. Ha máshonnan nem, legalább egy bögyös Oktoberfest reklámból. Könnyen fogható, nem melegszik át hamar, jól mutatja a sör színét és koccintás közben nehéz összetörni.

Mit igyunk belőle? Bármilyen lagert, cseh és német stílusú fajtákat (helles, dunkel, bock). Itt annyiban csalunk, hogy az igazi pilzeninek másfajta pohara lenne: a karcsú, hosszabban nyúló flőte (ami a pilsner mellett búzasörökhöz is kitűnő), de nem fog megsértődni, ha korsóból isszuk, így most a két pohár közül ezt választottuk.

Mit ne igyunk belőle? Lásd a pintes pohárnál írtakat.

buzasoros_pohar_728_3. NÉMET BÚZASÖRÖS KORSÓ

Formás bajor kislány masszív talapzattal, elvékonyodó derékkal és felül visszagömbölyödő zárással. Kifejezetten búzasörökre tervezték, a felül kiszélesedő, majd visszaszűkülő száj bezárja a masszív sörhabot, bent tartva az aromákat és ízeket, amik annyira jellemzőek a búzasörökre, valamint látványosan mutatják a sör szűretlenségét.

Mit igyunk belőle? Német típusú búzákat.

Mit ne igyunk belőle? Lehetőleg semmi mást, esetleg egy jó pilzeni belefér, a meggyestől megsértődik.

belga_pohar_728_4. BELGA KEHELY

Itt megint csalunk egy picit, hogy beleférjünk az ötös listába (meg a konyhaszekrénybe), ugyanis a belga sörkészítők szeretnek saját formájú poharat kreálni minden márkának. Sokszor kicsi az eltérés, sokszor óriási, de általánosságban mindegyiknek széles a szája, hogy a kóstoló az ízeket és illatokat egyben kapja.

Mit igyunk belőle? Erős belga vagy más erős söröket (pl. német baksöröket). Közös jellemző a masszív malátázottság és a magas alkoholtartalom.

Mit ne? Semmit, ami ebbe a kategóriába nem fér bele. Nincs értelme, mert a szénsav hamar kimegy, melegszik, az illatosabb sörök értéke is hamar elillan belőle. Esetleg egy belga meggyes megengedhető…

teku_pohar_7285. TEKU / SNIFTER / TULIPÁN

Pecsételjétek a homlokunkra a csalók bélyegét. Három különböző pohár, mégis nagyon hasonló funkciók. Bent tartják az illatokat, lehet forgatni benne a sört, megtartják a habot, és ami a legfontosabb egy partin: jól mutatnak a kézben. Ezek a poharak tényleg nem vedelésre lettek kitalálva, egy igazi beergeeknek alapdarab – a többit úgysem használja, mert rendes sört nem iszik, csak masszív, ritka főzeteket.

Mit igyunk belőlük? Gyakorlatilag bármit, ha meg akarjuk fejteni, a lényeg, hogy kóstoláshoz ideális. Ha vendéglátóhelyen ilyen poharakban kapjuk a sört, akkor valami extra főzet, magas alkoholtartalom, különleges aromák lesznek a háttérben.

Mit ne igyunk belőlük? Állítólag az egyetlen, ami nem jó bennük, az a meggyes.

Természetesen ez a sor csak ajánlás, inni mindig úgy kell, ahogy éppen jól esik (kivéve a meggyes, az nagyon ritkán esik jól), de ha otthon komoly gyűjteményt szeretnénk felhalmozni, akkor ezekkel kezdenénk a vásárlólistát.

Kritika #88 // Kecskeméti Sörmesterek Szałonka

Méltatlanul kevés szó esett eddig a Fenékigen Kecskeméti Sörmesterekről amit annak tudok be, hogy a két (általunk baromira kedvelt) alapsörüknek, a Vörösbegynek és a Kolibrinak nem volt anno ekkora külön hírverése, szép csendben vették be a bárokat. Na de most!

Hát, tulajdonképpen igazából most sem, mert a Szałonka már a legutóbbi Főzdefeszten bemutatkozott, most „csak” egy utólag ismerkedő estre hívták a népet az Élesztőbe. Sikerült másfél órával amúgy a kezdés után beesni, úgyhogy sem a marketing szöveget, sem a valóban fontos információkat nem markoltam fel a sörről. Azt tudtam, hogy egy enyhén füstös lengyel búzasör fajtáról (grodziskie) van szó, de ennél jobban csak a Mese Habbal cikkének egyszeri átfutásával készültem fel, így prekoncepció nélkül tudtam kóstolni.

szalonka

Kecskeméti Sörmesterek Szałonka – a kép színe amúgy jó szar lett, nem csináltam filter nélküli képet, a sör igazából teljesen szőke, inkább hajaz egy witbierre, mint bármi másra.

És úgy tűnik, hogy ez a nyár a frissítő búzasörök nyara a hazai piacon. Ráadásul mindegyik másban jó. Az OK Brewery Zero Hops azoknak szól, akik nem bírják a komlót még ennyire kis mennyiségben sem, a Napkincs igazi klasszikus bajor, a Szałonka pedig azokat foghatja meg, akik kicsit unják a hagyományos ízeket.

Ahogy a képnél is írom teljesen világosszőke, zavaros, a habja búzához képest hamar elmegy. Illatban rögtön megmutatkozik, hogy nem hagyományos versenyzővel van dolgunk: malátásság, frissesség mellé sehol a szokott banános vonulat, vagy a belga búzák korianderessége. Helyette kapunk egy kis fanyarságot és egy nagyon enyhe füstölt sajtot. Tényleg. Parenyica light. Ízre ugyanezek a benyomások, nincs nagy meglepetés, talán markánsabb a végén a sajtíz. És pásszek, jó. Nem kezdesz el gondolkozni azon, hogy ez milyen szarul hangzik, hanem iszod. Mert csúszik, könnyű (mindössze 2,9%-os alkohol), frissítő, más. Sörlimonádé a forró napokra. Talán csak egy lehelettel lehetne testesebb, hogy jobban kijöjjenek az ízek, és ízlés szerint lehetne a füstölésen még csavargatni de nekem így is bejött.