coffee milk stout

Izgatottan készülök a palack nyitására, de őszintén szólva már azt se tudom melyik kávés cuccot fogom inni (ilyen kávés IPA, olyan kávés stout, milk stout, kávés milk stout) csak elém rakták a srácok… De már az elején leszögezném, hogy ha kávé, az nekem tejjel, cukor nélkül.

Kitöltve masszív, sűrű, bár elégé habzik, meg gyöngyözik is az alján a szénsav; ez elsőre nem annyira szimpatikus, de meglátjuk. Illata csersavas, de közben kijön a kávé.

Jobb lett volna, ha kávés stout, vagy milk stout, de így… Nagyon ráizgultam, hogy milk stout – ugye a Fenékig házi-milk stout szakértőjének a szerepében tetszelgek – de a stílushoz képest túl savanykás a vége. Szóval elsőre csalódás, hogy a kávé dominál nem csak a korty elején, de a végén is. Lehetne krémesebb.

Kihagytam a poént és nem kávéscsészében fotóztam

Aztán miközben csinálom a képeket és ülepszik bennem a sör, megjön halványan a krémesség is, de a szénsav még mindig zavar. Lehet, hogy csak ilyen napom van. Az viszont abszolút plusz pont, hogy 5,5-ös az alkohol.

Egy milk stouttól azt várom, hogy kis adag vaníliafagyiként tegye izgalmassá a sört és a T30-ból pont ezt az izgalmat hiányolom. Száraz az utóérzet és olyan a leheletem, mintha egy eszpresszó mellé elszívtam volna egy cigit. A laktóztól, ami talán kicsit lekerekíti ezt az érdességet, de nekem nem eléggé. Szétkávé.

Holnapig átgondolom, hogy megtaláltam-e benne a kókuszolajat, amiben a kávészemek fürödtek. Nem húznám le egyértelműen; élvezni élvezem, de az elején a szénsav, a végén pedig a kávé elviszi a hangsúlyokat.

Kávés milk stout-ot csinált Kiss Tamás, a Hopfanatic tulaj-sörfőzője, ami egyelőre amúgy egy tesztfőzet, az őszi hűvösebb időre várható a végleges változat. Tökre rá voltam izgulva, mert jól hangzott a dolog, meg a névadásban segítettem. Sajna lemaradtam a premierről, de hétfőn be tudtam ugrani a pub-ba meló után.

(Megjegyzés: Sosem kávéztam amúgy, az utóbbi időben elkapott ez is, de csak hipszterkedési céllal, az élvezet miatt iszom néha, nagyon hipszter főzeteket, nagyon hipszter helyeken, szóval a kávés sörökkel úgy vagyok, hogy szeretem, de van egy határ. Maradjon sör, nem hideg kávét akarok inni (pedig amúgy az is király, helló Rocket!))

Baromi jó volt. Úgy is, hogy most megcáfolom az előző soraimat. A sör jellegzetességek eltűntek a kávés – csokis aromákban, de ez nem volt baj. A hatása pedig alant látható…

A sör fekete, illanó barna habbal, a fény felé tartva sem enged át más színt. Illatra mellbevágóan kávés, kapucíner szelet, étcsoki, ahogy melegszik egy kevés alkohol is előkerül, de nem zavaró. Aztán belekóstoltam. Idézem a jegyzetemet: „Kibaszott kávés tejcsoki!”. Ezen mondjuk szerintem nincs sok mindent magyarázni. Ezt persze valószínűleg annak köszönheti, hogy milk stout, azaz hozzáadott tejcukorral készül, ettől selymes, tejeskávés, tejcsokis jelleget kap. Komlónak nyomát se találni, alkoholosság csak egy picit, amúgy testes, ragad, hosszú kávés utóízt hagy a szádban. A végén van egy kis fanyarság, könnyű lecsengés, pont annyi, hogy jöhet egy újabb korty.

Rendben van, baromira rendben van. A kávéval és a kávés sörökkel ismerkedőknek egyaránt ajánlott.