Tag Archives: craft beer

Kritika #151 // RothBeer × Haraszthy Borbeer

Nem először jut eszébe sörfőzőnek és borásznak együtt dolgozni. Ez legtöbbször a boroshordó gondos újrafelhasználásában jelenik meg, egy jól kiválasztott boroshordó-sör párosítás nagyban tudja emelni a sör komplexitását (savanyú, fanayr söröknél, vagy nagy testes söröknél főleg). A másik út amikor valamilyen módon megpróbálják a sört a borral keverni. Volt már itthon is ilyen. Nem voltunk lenyűgözve. Annak is megvan az oka, hogy évezredek alatt az ember ezt a két italt külön választotta és nem alakult ki egy nagy közös hybrid műfaj… Viszont ezúttal Roth Zoli, a legendás Távoli Galaxis és a Bakancslista alkotója állt neki a feladatnak, úgyhogy bizakodóak voltunk.

RothBeer × Haraszty Pincészet – BorBeer

A sör egy saison, sauvignon blanc musttal és a kifejezetten szőlős illatú Nelson Sauvin komlóval. Tulajdonképpen egy enyhébb csalódáson kívül nem nagyon tudunk haragudni rá. Kellemes, jól iható, frissítő kis világos nyári sör. Futás után ittuk, így leginkább arra kellett figyelnünk, hogy ne húzzuk le az egészet egyből, mert nagyon kellemes szomjoltó. Viszont jobban odafigyelve sem adta ki azokat amit vártunk. Nem túl markáns, kimondottan búzás ízvilágot hozott. A szőlőt, a borosságot nem éreztük annyira meghatározónak. (Kifejezetten érdekes lenne még jobban ráfeküdni az ezt hangsúlyozó alapanyagokra még egy picit jobban.)

Szóval tulajdonképpen egynek jó, sörgeeknek izgalmas lehet, boros haveroknak ajándékba pedig mindenképpen érdekes.

Ki igya?
Ha sosem tudtad hogy sörre bor vagy borra sör akkor ez neked való.

Ki ne?
Aki ettől várja a borfogyasztó és a sörfogyasztó közötti hidat.

Akkor ez most jó?
Teljesen korrekt, de a bort nem hozta közelebb a sörhöz.

Kritika #150 // Dreher Pale Ale

Nagyon érett már egy átfogó cikk arról, hogy a kézműves sörök felfutása milyen lépéseket váltott ki a nagyüzemi piacból. Aztán mivel baromi sokat lehetne róla írni (és rengeteg szar sört meg is kóstoltunk hozzá) inkább szokás szerint hagytuk elsikkadni. Hasonló tempóban vagyunk a Dreher Pale Ale-el. Az elsők között kóstolhattuk meg és a villámértékelés után szépen bele is aludtunk a dologba. Több oka is van.

Készül a Dreher Pale Ale (a képet egy régi fotóról, de náluk lőttük)

Egyrészt már közben leírtak mindenféle elemézést róla, az emberek elkezdték megkóstolni, lettek vélemények, a kritikusok lehúzták, az átlagfogyasztó meg nagyjából elvolt vele. Aztán a MONYO elsütött az év kraftos poénját, szóval tényleg ki lett maxolva a téma.

Másrészt meg azért aludtunk bele mert a sör annyira uncsi lett, hogy el is felejtettük. Aztán mostanában volt egy újrakóstolás és igazából újra felhúztuk magunkat rajta. A Soproni IPA ugyanis szerintünk rohadt sokat tett azért, hogy az emberek megismerjék, hogy lehet más a sör, mint az egyenláger. Erre a Dreher csinál egy olyan pale ale-t, ami pont olyan, mint az egyenlágere (pedig van benne 3 komló, meg felsőerjesztésű). Nehogy összezavarjuk a fogyasztót ízzel. Nehogy tényleg merjünk egy picit előrelépni a sörkultúrában. Nem nagyot, picit. Szóval igazából most ezt csak azért írtuk meg, mert le akartuk írni: ez a sör egy kurva nagy kapufa. Üres kapura ráadásul.

Ki igya?

Aki szereti a Drehert.

Ki ne?

Aki azt hinné, hogy ez most valami más lesz.

Akkor ez most jó?

Egy átlag semmihez képest nincs baja, sőt. De amúgy nem jó, mert semmi újat nem hoz. Pedig hozhatott volna

FYKI #51 // Budapest Beer Week 2018

Pár hónapja megkeresett minket a TuffBuzz gerilla Pai, hogy Rebák Tibi (a BrewDog és Signature után most épp a svéd Poppelsnél kezd főzni) barátunkkal közösen lenne -e kedvünk összehozni egy sörfesztivált. Amikor igent mondtunk (már privátban, nem FENEKIG.COM-ként, de hát mit számít ez), arra gondoltunk, hogy a nagyokat álmodás közben majd nagyokat sörözünk. Sörözni egyszer sikerült közösen ilyen tekintetben, dolgozni viszont annál többet dolgoztunk rajta, így a mai nappal elindult a Budapest Beer Week 2018 weboldala, illetve az ezt támogató közösségi oldalak is.

A fesztiválról röviden: “gyere a kóstolókra, maradj egy hétre” (ez már el is árulja azt, hogy a rendezvényt először a külföldi látogatók körében próbáljuk meg népszerűsíteni, de persze a hazai kraft arcokra is építünk).

Május 20 és 27. között kisebb rendezvények formájában csapfoglalásokat, koncerteket és ‘meet the brewer’ eseményeket tartunk majd Budapest különböző pontjain, míg 25-én pénteken és 26-án szombaton a Dürer kertben, fix belépőért, egy-egy 6 órás kóstoló formájában lehet decis fesztiválpohárból olyan sörökkel találkozni, amikkel egyébként nem nagyon lehet, pláne nem egyszerre egy helyen. 25+ külföldi főzde a terv, amit 10+ hazai csapat egészít ki; 2 csap / főzde, 1 keg / csap lesz a felállás mindkét nap és ha elfogyott egy sör, az el van fogyva, nincs csere. Kész. A végén hivatalos afterparty súlyosabb zenekarokkal, amire persze minden résztvevő meg van hívva (de külön jegyár ellenében ez utóbbi a nagyközönség számára is látogatható lesz).

Külföldi példák vannak – MBCC, Brewskival, Tallin Craft Beer Weekend -, a környéken viszont nem nagyon volt még ilyen, de persze nem szolgai módon másoljuk ezeket, inkább megcsináljuk a saját fesztiválunkat. Ami nem szól mindenkinek. Ahol combos a belépő (szóltunk!). Ahol decis a fesztiválpohár. Ahol a hozzánk hasonló fura figurák, akik ha sörről van szó, nem viccelnek – nem csak Európából, de mindenhonnan – összegyűlnek szakérteni (meg persze egy kicsit aljasodni is).

‘Never go full craft’ – tartja a mondás, de ezúttal nem félünk túltolni a bringát. További főzdék, jegyárak és programok hamarosan… Tali ott!

 

Programajánló #37 // November

Fenékig: Programajánló 2017. november

2017. november 2. Parody BREWING #2 – Sóroom

2017. november 2. Balaton17 Brewing Co. Csapfogalás Balaton beveszi a Léhűtőt

2017. november 2. Sör teszt (ízek, illatok, sörhibák) Okosítás Pécsett

2017. november 3. Stu Mostów Premier – A gyíkok már a spájzban vannak!

2017. november 4. Őszi Találkozó – Autumn Int’l Meeting, Budapest

2017. november 4. Mikkeller Running Club Budapest #9 Futás. Sörözés. Őrület.

2017. november 5. Sör Szeminárium – előadások és kóstolók

2017. november 7. Állásbörze egy korsó sör mellett? Nagyüzem

2017. november 8. Dreher Sörvacsora // November 8. Sörgasztró

2017. november 8. Mad Scientist – Beer Geek Mojito premier

2017. november 9. NIGHT SHIFT – Premier előtt! Új Horizont imperial stout.

2017. november 9. Hopfanatic Sörest ft. “Dunst and Rose” Sörgasztró II.

2017. november 10. Harvest Day: 6 sör hazai komlóból (Workshop + Premier) Frisskomlós sör!

2017. november 10-12. Sugar Daddy -> Grandpa Sugar

2017. november 11. születésnap 4 éves a Jónás

2017. november 15. Nitro Stout Night × Kandalló Stoutok, porterek nitro csapról. Nyamm.

2017. november 15. Mi került ezen a pohár kézműves sörön 790 Ft-ba? Ogre bácsi söregyetemén kiderül!

2017. november 16. Gerilla Sörrevü #5 – az év sörestje!

2017. november 16. A Sörmester és a Séf Ezúttal a Hedon a vendég

2017. november 16. Gallica IPA Bemutató! Magyar-belga IPA

2017. november 17. MONYO presents: Borefts After Party Budapest Must! Kemény, ritka sörök, először itthon!

2017. november 17. Élőzenés FehérNyúl – Balkezes Sörvacsora

2017. november 21. Can on Ballz IPA +1 sörbemutató

2017. november 22. Beer premiere – Egomaniac DIPA by Mad Scientist

2017. november 24. KRAFT pres.: Black Friday at Élesztő

2017. november 24-26.  Craft Bier Fest Wien Jó buli szomszédéknál.

2017. november 25. Nyúl, Ló és Orrszarvú

2017. november 25. Busszal a Craft Bier Festre 2017 November 25-i bulira! Oszt még busz is megy.

2017. november 28. Generations Apricot wild ale sörbemutató

2017. november 29. Mad Scientist – Hipster Santa beer premiere

2017. november 29. Fehér Nyúl fúziós sörvacsora

 

FYKI #47 // Kövesd a Fehér Nyulat!

Bizony, hogy kövesd!

Az úgy volt, hogy annyi minden történik nyáron a sörös fronton is, hogy néha még mi sem bírunk lépést tartani. Amikor pl. a Fehér Nyúl Brewery kijött az alap szortimentjével, akkor simán nem tudtunk elmenni megkóstolni, csak később kortyoltunk rá erre-arra a kedvenc helyeinken. Aztán összefutottunk Álmossal a Fehér Nyúl egyik tulajával-sörfőzőjével, aki ha már így alakult, szívélyesen meginvitált minket egy felfedezőútra a nyúl barlangjába. Mi meg, mint a bátor Sir Robin, menekültünk ezerrel. Egészen a Soroksári út 110-ig futottunk, ahol kisebb tanakodás után megtaláltuk a sörfőzdét. Egyelőre keressétek a sárga-fekete korlátokat.

Látszik? Pedig rá van írva, hogy Fehér Nyúl! Fehérrel.

Mindenesetre ez volt a legnehezebb és a legizzasztóbb az egésszel kapcsolatban. Innentől minden király volt. De tényleg, nem seggnyalás. Baromi jól éreztük magunkat és ez még javulni is fog. A Fehér Nyúl is azon a vonalon indult el, amin sok menő újhullámos főzde: volt egy álom, lett hozzá szaktudás, hitel, meg saját pénz és aztán vágjunk bele. A srácok (Csepregi András, Sajgó Álmos és Meiszner Péter) belevágtak. Átgondolták. Kísérleti Nyúl néven tesztelgették az első sörüket, meg a brandet és közben dolgoztak ezerrel a főzdén. Ami amúgy – bár szépen néz ki, faszaság, hogy az irodákból fentről lehet ránézni a gyártó részre – még fejlődni fog, hiszen már ki van jelölve a taproom helye, és (pssszt!) ha minden jól megy, akkor lesz barbecue is, a pitbox és a green egg sokat ígérően áll a sörfőzde egyik sarkában. Szóval itt még alakulás van, nincs akkor befektetés és koncepciózus piacfoglalási terv mint, a szintén nemrég nyílt FIRST-nél.

Fehér Nyúl APA

Nos nézzük sörügyileg. Itt is az átgondoltság jellemzi a fiúkat: jó logó, jó design, semmi faxni a neveknél. APA, IPA, dupla IPA és stout adja az alap szortimentet, ez a bázis. Az APA nekünk nagyon bejött, jól ivós, barackos-virágos, nagyon kellemes sör. Az IPA szerintünk finomításra szorul, nem volt túl jellegzetes és kicsit otromba a keserűje is, de már dolgoznak rajta. A dupla IPA az édeskésebb, malátásabb vonalat viszi, nem mondanánk emlékezetesnek, de nem is lehet belekötni (bakker, kéne egy magyar dupla IPA összekóstolót tartani most már…). Aztán jött az első meglepi, a stout. And the winner is! Könnyű, krémes, nem túl pörkölt, nem túl vizes, pont jól iható. Amikor ezeket a sorokat írom 35 fok van, amikor a sört ittuk csak 32 volt, de ugyanolyan jól esett akkor is. Helyszíni csapatunk felének megvan a nem hivatalos váratlan nyári söre.

Hola, Rafa, qué tal? – Fehér Nyúl RAFA – limoncello sour IPA

Aztán rögtön ezután meglett a helyszíni csapatunk mindkét felének az új, nem hivatalos váratlan nyári söre. Megkóstoltuk ugyanis RAFA-t, a limoncello ihletésű sour IPA-t. Wow. A csajos csajoknak hozza a limoncello ízt, a kemény csávóknak eléggé IPA, a geekeknek pedig kellemesen fanyar és frissítő. Tényleg a nyár söre lehet. Pont annyira extrém, hogy felkapod a fejed a csaplistánál és pont annyira finom, hogy bárki meg tudja inni, még az is, akinek az extrém az sok. Mész. Iszod. De tényleg. És ez még nem minden, már tartályban a nagyon ígéretes imperial stout és barleywine is, várhatóan az ősz végétől lesznek elérhetőek.

Fiatalos imperial stout, de már most rohadt jó. A kép jobb alsó sarkában Ákos szerényen tükröződik.

Szóval minden összevetve egy jól megalapozott, jól kitalált vállalkozást látunk, ami nagyon szimpatikusan mutatkozott be, a barbecueval és a taproommal még egy kis újdonságot is tud csempészni a piacba (nem beszélve arról, hogy a város ezen a részén még nem volt semmi hasonló hely). A két legfontosabbat kihagytuk: a sörök jók, vagy ígéretesek, az arcok a márka mögött pedig jó emberek. Ennél több most nem is kell, csak annyi, hogy várjuk azt a barbecue-t, de nagyon. Hajrá Fehér Nyúl!

Kritika #139 // Gólem #100Hops

100 komló, egy dupla IPA-ban. Ennek a sörnek tulajdonképpen mi az értelme? 100 komló? Normális? 60 után? Minek van? Mi végre vagyunk a világon? Mégis ki a faszom jár manapság bárhova is?

Kell, hogy legyen értelme?

Mi ennek a célja? Erőfitogtatás? Saját határaink feszegetése? A sörfőzés határainak feszegetése? A világunk határainak feszegetése?

Jó ez valakinek? Boldoggá tesz ez valakit?

“Ha az életben az ember csak egy személyt is boldoggá tehet, akkor az életének értelme van.” – Charles Bukowski

Gólem boldog ettől a sörtől.

És mi, a fogyasztók? Van értelme a 100 komlós sörnek? Lehet majd érezni bármit is a zsibbadáson kívül? Vagy a százszoros elvárásoknak lehetetlen megfelelni és csalódás lesz a vége? Kibontsuk egyáltalán ezt a sört?

Szóval kibontod az értelmetlenséget és elmerülsz benne. Hagyod hogy a tízféle maláta által produkált 10%-os alkohol lassan elmossa benned a kérdéseket. Ahogy melegszik, egy kicsit sok is lesz az alkohol, de addigra már mindegy. A 100 komló megnyugtató, zsibbasztó hatása szépen elringat. Meglepően nem túl erős, és határozottan jobban ízlik mint az előző, 60 komlós próbálkozás. Azzal ellentétben a szójás, sós, umamis ízek csak a melegedéssel kerülnek elő. Elsőre inkább túlérett gyümölcsök (ananász, barack, narancs), de a sok komló inkább tompítja egymást, mint felerősíti. A kakofóniában inkább csak felvillannak az ízek és az illatok, velük tompulsz te is. Kifogyott az üveg. Kifogytál Te is.

Azoknak amúgy, akik nem hiszik el, hogy tényleg 100 féle komló van a sörben, itt a lista, szépen, abc-sorrendben: Admiral, Ahtanum, Amarillo, Apollo, Aramis, Archer, Ariana, Azacca, Barbe Rouge, Belma, Boadicea, Bobek, Bouclier, Bramling Cross, Bravo, Brewers Gold, Bullion, Callista, Calypso, Cascade, Challenger, Chinook, Citra, Cluster, Colombus, Comet, Crystal, Delta, Dr. Rudi, East Kent Goldings, Ekuanot, El Dorado, Ella, Endeavour, Epic, First Gold, Flyer, Fuggle, Galena, Green Bullet, Hallertau Blanc, Herkules, Huell Melon, Iunga, Jarrylo, Jester, Kohatu, Lemon Drop, Lubelski, Magnum, Mandarina Bavaria, Marco Polo, Marynka, Minstrel, Mistral, Monroe, Mosaic, Motueka, Mount Hood, Nelson Sauvin, Newport, Nugget, Oktawia, Olicana, Opal, Orbit, Pacific Gem, Pacific Jade, Palisade, Pekko, Perle, Pilgrim, Pilot, Pioneer, Polaris, Premiant, Progress, Rakau, Saphir, Simcoe, Southern Cross, Sovereign, Sterling, Sticklebract, Styrian Golding, Summer, Summit, Sybilla, TNT, Triskel, Ultra, Vanguard, Vic Secret, Waimea, Wakatu, Warrior, Willamette, Yellow Sub, Zeus, Zythos

Ki igya?

Akit megbabonáznak az élet nagy kérdései. Aki inna egy érdekes és egészen jó dupla IPA-t.

Ki ne?

Aki csak inna egy sört.

Akkor ez most jó?

Megosztó lesz, de a nagy kérdésekre nem ad választ. Nekünk azért bejött.

FYKI #46 // Itt az első? Megnyílt a FIRST The Craft Beer Co.

A kézműves színtér belterjességéhez képest nagy nyilvánossággal és komoly sajtóvisszhanggal megnyílt a FIRST The Craft Beer Co. Váci úti látványfőzdéje / brewpubja. Nagyszerű sikerről szóló, bizakodó cikkek, forradalmi első lépések a visszhangokban. Vajon tényleg megváltozik mostantól minden? Egyáltalán miben első a FIRST? Az első kézműves sörfőzde? Nyilván nem. Az első brewpub? Talán, bár máshol is van saját helyszíni értékesítés, saját kocsma. Az első dobozos kézműves sör itthon? Nem nyert, a Reketye és a Brew Your Mind is beelőzött. Az első látványsörfőzde? Bezony, itt tényleg látni mindent a vendégtérből. Ez persze a forradalomhoz még kevés lenne. De akkor mi a helyes válasz?

A vörös fények elvarázsolnak a látványsörfőzdében, bár ez kép pont megfordítja a nézőpontot: a vendégtér látszik a főzde oldaláról.

Nos a “forradalmat” itt a profizmus oldaláról fogják meg. Talán lehet azt mondani, hogy ez az első komolyan, piaci célokkal megtervezett sörfőzde itthon. (Tudjuk, hogy nem ők láttak először üzleti tervet, tudjuk, hogy a például a Horizont is tudatosan, sem mint erőből építkezett, de nulláról ennyi lépcsőfokot átlépni kezdésként, ezt tényleg nem csinálta még senki. Ebben elsők biztosan.) Nem valaki régi dédelgetett álma alakul fokozatosan, vagy egy régi családi főzde újul meg és növi ki magát. Itt több éves terv, nagyon komoly befektetés, az elérhető legmodernebb berendezés a Zips’s től és a nagyüzemi sörfőzdéktől is igazolt munkatársak mutatják, hogy a tulajok, Kurucz Gergely és Kurucz Dániel (a Budavári sörfesztivál – Belvárosi Sörfesztivál szervezői) alaposan átgondolták a dolgot. A recepteket Csupor Marci kevergeti, aki saját söreivel már letett az asztalra, a szortiment pedig érezhetően a piacra, eladásra lett összeállítva. Pilsner, a kötelező APA és IPA (utóbbiból egy gyümölcsös limitált változat is), belga búza és ennek a gyümölcsös változatai.

Nem az első, de egyelőre a legmenőbb: rendesen megnyomott, egyedi dobozok.

Na jó, de milyenek a sörök? Mert hát nyilván ezen fog múlni minden. Nos, a sörökön nem fog múlni semmi.

Ahogy már írtuk, kifejezetten a nagyközönség van belőve, eladható brand, eladható sörök. Ezek a sörök eladhatóak. Pont annyira mások, tisztességgel kimunkáltak, hogy a hagyományos választékot lassan elhagyó, kézműves után érdeklődni kezdő ember nem fog bennük csalódni. Kellemes, jól iható mindegyik, nincsenek nagy kilengések, ugyanakkor szépen meg van csinálva minden. De extremitásokat ne keressünk. Különlegesebb sörök amúgy majd elvileg jönnek, főleg a brewpubban, hogy legyen értelme kimenni a Váci út végére, kíváncsian várjuk őket. A meglévők közül a pilsner jól iható volt, magyar szinten főleg, egy hasonló árú német-cseh versenyzőért még azért nem cserélnénk le. A belga búza, azaz a witbier kifejezetten kellemes és frissítő, talán még kicsit visszafogott is az íze. A gyümölcsös változatokat pont nem tudtuk megkóstolni, felitták az előző napokban. A kedvencünk a bronzos American Pale Ale volt, ízében, illatában korrekt, pont amennyi kell. Az IPA kicsit semmilyen, pedig van benne anyag. A tropical meg hozza a most trendi savanykás nyári IPA-kat, csak talán pont az alap veszett el a gyümölcsök között, de melegben felüdít.

Friss, ropogós és nagyon korrekt a pilzeni, de nekünk az APA és a witbier tetszett a legjobban.

És ez mire lesz elég? Majd a piac eldönti. Ezzel persze nagyon okosat nem mondtunk. Az az igazság, hogy a 4-700 közé belőtt sörökkel igenis van keresni való a piacon, a multik mostani útkeresése (különféle komlós lágerek, a Soproni IPA-ja) azt mutatja, hogy érdeklődés van már az új ízek és a magasabb minőség irányában.

A technológián sem fog múlni semmi.

Ugyanakkor kérdés, hogy mekkora ez a piaci szelet. Illetve persze, hogy hány évet kell várni – és közben folyamatosan nyomni és edukálni, és nem feladni a vállalkozást – ahhoz, hogy tényleg megérje majd egy ekkora befektetés, legyen igény egy ekkora “középáras” sörfőzdére itthon. Elég néha megnézni egy nagyobb portál témába vágó cikke alatti kommenteket, és szinte úgy érzi az ember, hogy az elmúlt 6-7 év meg sem történt, még mindig annyira kevés ember érti és tudja, hogy ez miről szól. Szóval hosszú még az út, de ez egy biztató kezdet. Meglátjuk. Hajrá!

Random #105 // A naptár amit nem fogunk kirakni

..kit hülyítünk, alig várjuk, hogy kiérjünk a II. Kraft Fesztiválra és magunkhoz vegyünk egy példányt (amennyire tudjuk, egyelőre csak ott lesz elérhető). Nem mondjuk meg, hogy nekünk melyik a kedvenc hónapunk, de szeretjük a forró nyarakat és a ködös tekintetű őszi időt is…

Kreatív: Hey Mark!
Képek: Karczag Dániel

Január – Ujlaki Balázs (Horizont)

Február – Németh Anti (MONYO Brewing Co., Hedon, minden második egyéb sörfőzde)

Március – Roth Zoltán (RothBeer)

Április – Vigh Dávid (Uradalmi Sörmanufaktúra)

Május – Kun Alex (Hedon)

Június – Venyercsán Péter (Hedon)

Július – Reczer Gábor (HopTop Brewery)

Augusztus – Urbancsok Péter (MONYO Brewing Co.)

Szeptember – Tarján Csaba (Mad Scientist)

Október – Deres Attila (Balkezes)

November – Szilágyi Tamás (Mad Scientist)

December – Nyaras Tamás (Balkezes)

Random #104 // Jó szándékkal

Lehet mondani a sörforradalomról, hogy belterjes, meg igazából a nagyközönséget nem érte még el, de közben azt látjuk, hogy a nagy sörfőzdék elkezdtek mozgolódni mindenféle limitált sörrel, az Élesztőnek pedig sikerül idecsábítani azt a Roger Protzt, aki 1976 óta tagja az angol sört megújító CAMRA-nak és számtalan éves kiadványuknak volt szerkesztője. Szóval történnek itt nagy dolgok is azért, tényleg le a kalappal.

Mi például ilyeneket osztunk meg a városról és a magyar sörről. Sokra megyünk vele.

Pont ezért nagy a felelősség minden szereplőn, hogy mit mutatunk meg magunkból és hogy igényesek vagyunk-e magunkra befelé és a külvilág felé is. Ha már ugye a minőség annyira fontos a kézműves/kraft/kisüzemi krédókban. Mert aztán lejönnek az ilyen cikkek, amiben annyi a hülyeség, hogy összeírni is nehéz. Egy ilyen külföldinek fura és nehéz nyelvből csak kéne egy helyesírás ellenőrzés, ha a tényeket nem nézettük át. De azért az egyszerű elírások (Gallért…) mellett a Szent Gellért legenda teljes félreértése, vagy a Keserű Méz szerepének “érdekes” átértékelése mutatja, hogy mennyire nem biztos, hogy mindent ugyanúgy értett mindkét beszélgető fél, szóval ezt sem hagynám el. Persze nem tudom, hogy mennyiben hagyta volna a szerző, vagy mennyiben igényelte volna, de legközelebb ajánljuk már fel neki!

Kritika #136 // Bázis × OK Brewery Sabotage

Az OK Breweryről már többször írtunk és az OK Breweryről egy ideje már nem írtunk. A “legfiatalbb sörfőzőként” elhíresült Kelemen Ottó a tanulmányok és a meló mellett most egy kicsit hátrébb rakta a sörfőzést, aztán most fű alatt jelent meg egyszer csak a Bázis Sörfőzde felkérésére készített bécsi láger. Jó, hát sörözni való sör, nem nagy vállalás, de azért a jó vienna nem ilyen egyszerű. Vagyis elvileg de: minőségi alapanyag, egyszerű recept, türelem. Gyakorlatban aztán meg valami mindig hiányzik egy picit, nekünk eddig talán a Hopfanatic Next Level tetszett a legjobban és bár a Wiener Walzer is jó volt, de a Monyó Beaver Feaver hoz egyedül stabil szintet itthon és bár kellemes, nem feltétlenül élvonal a világban. Apró csavar van azért benne, a hagyományos alapanyagok (bécsi maláta, nemeskomló) az intenzív amerikai Citrával hidegkomlózták.

Bázis × OK Brewery – Sabotage vienna lager

Kitöltve gyönyörű borostyán szín, viszont lágerhez képest eléggé zavaros, szűretlen benyomását kelti (ez elvileg a hidegkomlózástól van). Közepesen testes, valahogy azt várjuk a szín alapján, hogy haraphatóbb lesz a cucc, de rendben van így is. Kellemesen malátás, karamelles, pont, ami kell. A komló nem nagyon érezhető, kivéve a végén, valószínűleg a csavarnak szánt Citra rántja össze kicsit kellemetlenül a szánkat. Összességében egy normálisan megcsinált, abszolút iható, de nyomokat nem hagyó sör lett a végeredmény.

Ki igya?

Akik csak sörözni szeretnének. Hagyománytisztelők.

Ki ne?

Aki mindig az extrát keresi.

Akkor ez most jó?

Egynek jó, de nem ez lesz a benchmark.