Tag Archives: hibiscus

Kritika #123 // Reketye x North 42 Brewing Hibiscus Kiss

Dupla sör, duplán jó. Ezúttal duplán-dupla: a Reketye Sörfőzde állt össze a Magyarországon járó, számunkra egyelőre ismeretlen North 42 Brewing amerikai brigádjával, hogy valami különlegeset alkossanak. A Reketyének most már van egy kialakult szortimentje, mostanában már rámennek a szezonális, különlegesebb sörökre (cocoa porter, rozsos summer ale). Ezúttal nem aprózták el, rögtön saját műfajt teremtettek (?), készítettek egy dupla witbiert hibiszkusszal. Pakolták bele amit lehet, háromféle élesztő, folyékony Wyeast Labs, szóval minden adva volt a sikerhez. Ja és elég jó lett a palackdizájn, plusz pontért. Lássuk a sört.

Reketye Sörfőzde x North 42 Brewing - Hibiscus Kiss

Reketye Sörfőzde x North 42 Brewing – Hibiscus Kiss

Hát izé. Az első palackot nem tudjuk hová tenni, gyorsan bontunk még kettőt és máris jobb a kép, az elsővel valami félrement (teljesen iható volt, de tompa, tök mást mutatott ízre és illatra, mint a többi amit ittunk). Közben nyitunk egy Kronenburg Blanc-t (igen, tudjuk…) hogy el tudjuk tenni valahová a witbierhez képest a sört. A végeredményre az jön ki, hogy a két stílus között ugyanakkora a különbség mint mondjuk egy stout és egy imperial stout között. A witbier friss, fanyar, szinte az arcunkba robbanó illatfelhő, frissítő nyári ital. A duplawit édes, krémes, lomha, túlérett gyümölcsök illatával. Ha az narancs (vagy még inkább citrom), akkor ez érett narancs. Ha az nyár, akkor ez ősz. Abból amit a witbier tud, szinte semmit nem mutat a harapható gabonásságon kívül. Viszont ha eltekintünk attól, hogy összehasonlítgassuk, akkor tök jó sör. Testes, vastag, de észrevétlenül lemegy a két üveg. Bár kellemesen zsibbaszt az alkohol, lehet belőle inni még egy pohárral. Narancs, mandarin, rozsos fűszeresség – kifejezetten kellemes sör. Szeptember végére. Mikor már a Nap nem melegít annyira. Elraktuk az egyik üveget, majd rápróbálunk.

Ja, és a hibiszkusz? Tudja valaki, hogy milyen íze van a hibiszkusznak?

Ki igya?

Aki nem frissességre vágyik, hanem kellemes ellazulásra.

Ki ne?

Aki nem szereti az enyhén túlérett narancsot. Vagy a koraőszt.

Akkor ez most jó?

Nekünk bejött.