Tag Archives: hopsnob

Random #99 // Ismerd fel a sörsznobot!

Az írás eredetileg az Élesztő Propaganda karácsonyi számában jelent meg.

Kezd azzal, hogy nézz tükörbe! Leírtad, hogy harapható gabonásság. Egyszer azt mondtad, hogy decens savgerinc. Hangosan nem mondtad ki, de eszedbe jutott a nordikus aroma és a ledér illat. Ejnye. Már megbeszéltük magunkkal, hogy nem leszünk ilyenek.

Távolinak tűnnek a boldog tudatlanság napjai (Ignorance is bliss!), amikor egy jó cseh sör pont annyit tett hozzá az estéhez (berúgtál) amennyit kellett. Sört ittál. Most meg…

A hűtőben bontatlan sörök garmadája, amit meg KELL kóstolni. Mármint a külön a söröknek tartott hűtődben. A rendes hűtőnek csak a felében vannak azok, amiket tényleg meginnál. A házi főzetek a kamrában. Egy ideje már nem számolod se a söröket, se a napokat (később perceket) a következő ritka sörig. Na jó, favágás közben azért lecsúszik egy „igazi” dobozos (Fejedelmi íz!), de azért ebből ne csináljunk rendszert. Esetleg meccsnézéshez. Egyszer nem találsz a meccshez illő sört. A keresgélés közben sárga-feketék 2-0-ra elhúznak.

Élesztő Propaganda – Karácsonyi szám

Miközben ezt írod, vigyázol, hogy az új, bemutató előtti kávés-meggyes belga imperial stout ne boruljon rá a billentyűzetre. Béna vagy, nyilván ráborul. A laptopért nem kár, állapítod meg, ellenben a marcipános felhangok, az intenzív kávéillat… A space-nek különösen jó illata lett… Koncentrálj!

Megegyeztünk, hogy nem leszünk sznobok! A törzshelyre csak hetente egyszer mész le. Max. Nem fogsz szólni hangosan, ha haverok olyan helyre akarnak menni ahol jó a kaja, de nincs rendes sör. Untappedre nem írsz be minden sört. Csak a fontosabbakat (tudom, mindegyik fontos). Ratebeert hagyjuk, az a bénáknak van. Nem tartasz kiselőadást a magyar kézműves/kisüzemi/kraft helyzetről a haveroknak, hacsak nem kérik (nem fogják). Havonta csak egyszer fogod elmondani, hogy „fenyőnyantás futam”. A „simulékony kortyot” örökre elfelejted.

Persze… kit akarsz átverni? Mind tudjuk, hogy ez nem fog menni. Holnap premier. Csak oda kéne nézni.

És jusson eszedbe, ha legközelebb a Csakajósörben nem látsz ismert sörsznob arcot, akkor Te vagy az…

Kritika #1 // Esti Mese

Úgy alakult, hogy a múlt hét végén még sütött a nap. A Margitutcakilencben mini sörfesztet tartottak, és csapra került az Esti Mese nevű új brown ale. Egyiket sem ismertem még túl közelről, így a kellemeset a hasznossal összekötve (meg a csajomat a hajánál fogva húzkodva) elindultam megnézni a tényállást.

Rendes sznobként érdekelnek a hagyományos sörfajták (amikhez nem értek) és persze hagyományos maláták (amihez főleg nem értek). A brown ale-lel még csak kétszer találkoztam, az egyik picit jobb volt (Newcastle Brown Ale), a másik kevésbé (Legenda James’ Brown Ale), így a harmadik alanyra várt, hogy eldöntesse velem: akarok-e brown ale-t inni még az életben?

Röviden: akarok.

Hosszabban: a sör karakteréről, szakmai tudnivalóiról már írtak itt, sőt vak-tesztelték is itt, így inkább a benyomásaimra hagyatkozom, és közben elszórok néhány szakkifejezést.

A sör maga gyönyörű sötétbarna, fényben vörösesbarna színű. Olyan krémes és finom hab, amivel eddig csak stoutoknál találkoztam. Könnyű ivású, nincs nagy teste, kellemesen itatja magát. Diós, csokis, olajos – zöldet, komlót nem igen érezni. Személy szerint a bajor/cseh dunkel/tmavy vonal kicsit kifinomultabb alternatívájának tudom elképzelni, ami ősszel pont kellemes, de ha jön a hideg, akkor váltani kell egy jó porterre, vagy baksörre.

esti mese

esti mese habbal

Nem mondanám, hogy örökre a rabjává tett a stílus, azt sem, hogy villámcsapásként világosodtam meg a sörtől. De jól éreztem magam vele. És tudom (sejtem), hogy pont ezt a legnehezebb megcsinálni: egy faxni nélküli, hagyományos fajtát megtölteni tartalommal és talán egy kis egyéniséggel is.

Hogy a sör miért működött tökéletesen? Mert jó volt a Margitutcakilencben üldögélni, nézni a sürgölődő árusokat, érezni a birkapörkölt alatt pattogó tűz illatát, élvezni az utolsó napos őszi délutánt. A sör tökéletes kiegészítője volt a pillanatnak.

Egy sörsznobnak ennél több nem kell.