Nagy az izgalom, legalábbis nálam. Mióta a Left Hand Milk Stoutját ittam, egyből szerelmese lettem, viszont sajnos már nem lehet itthon beszerezni.
Szóval a sör… Sötét. De nagyon. (Érzem, hogy ez egy gyönyörű barátság kezdete lesz.) A habja szép sűrű, barna, krémes, viszont elég hamar felszívódik. Illatra semmi extra, nem túl erőteljes, édeskés. Ízre enyhén kávés, de szerencsére nem nyomja el a sört. Másik szuper dolog, hogy nem csap át savanykás stoutba (pedig ettől tartottam), inkább megmarad édeskésnek, majdnemhogy szirupos. A végén kicsit szárazba hajlik, majd enyhén pörköltté válik. Szintén jó pont, hogy stout létére nem annyira nehéz, hogy egy este ne lehessen belőle többet meginni. Egyébként 5,3%-os alkoholtartalmú, már csak ezért sem nehezedik. Enyhén szénsavas – pont ami illik hozzá – alacsony nyomáson csapolják. A végén lévő szárazság mellett talán picit fanyar, ami teljesen jól áll neki.
Nem akarok elfogult lenni ezzel a milk stouttal, de ez az a sör, amit hiányoltam a hazai sörpalettáról. Még egy pici krémesség jöhetne bele, nem kell hogy elnehezítse a sört, csak egy leheletnyi. Összességében ez egy jól iható, kellemes, édeskés sör. Elég karakteres, hogy megmutassa magát, de nem annyira, hogy ne akarj inni még egyet.
You must be logged in to post a comment.