Úgy tűnik a szezonalitás tényleg betört a magyar kézművessör piacra. Most éppen mindenki azon igyekszik, hogy csináljon valami könnyűt, egyszerűt, amit nyáron lehet korsó számra inni és csak a negyedik után rúg be az ember. Ja és persze legyen benne azért valami csavar. A Beerfort egy kellemesen felejthető ale-el jött ki, a Reketye pedig rozzsal fűszerezte a receptet, ez jobban is sikerült. És akkor most itt van a Horizont, egy csak csapról kapható belga golden ale-el. A cél itt is a szokásos volt: friss, jól iható. Ezúttal a belgaság adja a csavart, elvileg haraphatóbb, édeskésebb, gyümölcsösebb. Lássuk mit tud.
Horizont Golden Ale
Tulajdonképpen hoz mindent amit ígér, csak haloványban. Szép szalmaszőke (a kép hazudik!), finoman édeskés (hogy ne csak mindig keserű, komlós frissítők legyenek), testesebb a könnyű nyári lágereknél, és gyümölcsös is, bár nekem leginkább a méz dominált az illatában. Szóval nincs vele semmi baj, csak olyan kis tompa. Nem mondom hogy jellegtelen (de valaki mondta rá), mert megtalálhatóak a jegyek, de valahogy az egész csak úgy szól, mint a lehalkított rádió az autópályán. Vagy hallgassuk rendes hangerőn, vagy kapcsoljuk ki.
Ki igya?
Aki valami kellemes, visszafogott, édeskésebb alternatívát akarna a nyárra. Aki szereti Chris Rea-t.
Ki ne?
Komlóbuzik. Savanyú mániások. Punkok.
Akkor ez most jó?
You must be logged in to post a comment.