Tag Archives: tokaj

FYKI #33 // Tokaj szőlővesszein… sör?

A cikk eredetileg a Vinoport bormagazinban futó sorozatunkban jelent meg.

Elmeséltük már, hogy hogyan igyunk (kóstoljunk), miből és hol, ötletet adtunk ahhoz, hogy hogyan ne lógjunk ki a társaságból. A legújabb részben a borral készült sörökkel foglalkozunk.

Azt mind tudjuk, hogy borra sör rossz ötlet, jöhet a sörre bor. De sörbe bor? Három magyar sörfőzdének is eszébe jutott a dolog. Ráadásul mindhárom márka a tokaji borokat érezte megfelelőnek a kísérletezéshez. Megnéztük, hogy mennyire sikerül összedolgozni a két italt, kinek ajánlanánk őket (ha egyáltalán) és hogy például egy családi vacsorán előkerülő tokajit tudja-e pótolni bármelyik.

kep_5

Zip’s Tokaj Monkey

1. Zip’s Tokaj Monkey

Hogyan készült? American pale ale, amit aszútörköly ágyra öntöttek, ahol a sörélesztő és a botritisz együtt dolgozott az utóerjedésen, majd hat hétig használt gönci hordóban érlelték. Alkohol tartalom 5,5 % v/v.

Milyen? Ez a boroshordóban érlelt pale ale elsőre jól néz ki, a konyha diszkó fényeiben világos, szépen csillog. A csillogás az illatában is kitart, abszolút fehérboros, szőlős illatokat hoz, talán még egy gyenge, alsó polcos aszút is megengedünk neki. Aztán felkapcsoljuk a rendes fényeket és rögtön csúnyábbak a lányok a diszkóban… Beleiszunk és keressük a sört. De nem találjuk. Komlónak, malátának nyoma sincs.

Száraz szamorodni fröccs – dobja be egyikőnk a megfejtést. Annak nem rossz, csak hát sör lenne ugye.

Kinek ajánljuk? Aki a bort jobban szereti a sörnél. De valamiért nem ihat bort. Van ilyen?

Mi helyett? / Mivel? Fröccs helyett. Van amúgy aki fröccsözik télen? / Az előételekhez, meg az elkerülhetetlen beszélgetésekhez.

 

tokaj_sor_ipa_728_485

Kaltenecker / Macik Winery Tokaj IPA

2. Kaltenecker / Macik Winery Tokaj IPA

Hogyan készült? American IPA, tokaji kivonattal erjesztve. Alkohol tartalom 5,5% v/v. A sör a szlovák Macik Winery megrendelésére készült.

Milyen? Ennek olyan illata van, mint amikor megáll a vonat Hernádnémeti-Bőcsnél! – mondja egy miskolci hang. És értjük, hogy mire gondol. Maláta és komló illatot hoz a szél a gyárból, meg ezúttal a pohárból is. Sokkal inkább sör, mint az előző próbálkozás. Illatban és ízben is megjelenik egy kis frissítő fehérborosság, ami aztán szépen átmegy komlós keserűségbe. Nincs óriási megfejtés, nincs nagy hozzáadott plusz, kicsit érdekesebb, tisztességes IPA.

Kinek? Akinek muszáj bort innia a nagyinál, pedig inkább sörözne. A borosra hajazó címke miatt eladhatja bornak is azok előtt, akik nem értenek hozzá.

Mi helyett? / Mivel? A sima sör helyett. Bornak nem elég komplex, de az átlagos lagerre köröket ver. / Bármivel amihez sört innánk. Kell arra indok, hogy sört igyunk amúgy?

corvinus_rex_728

Serforrás Corvinus Rex

3. Serforrás Corvinus Rex

Hogyan készült? Tokajis lager, a bor az erjedésnél és az ászokolásnál is szerepet kap. Alkoholtartalom: 5,6% vol. A miskolci sörfőzdének saját borászata is van, így adta magát a tokaji felhasználása. A Serforrás Korty nevű sörének továbbfejlesztéseként 2013 óta kapható.

Milyen? A szépen befotózott sörünk a konyhai forgatagban egyszer csak eltűnt. Három perc lázas keresés után jött ki a házigazda csaja a szobából a pohárral, és egy „Bocsi, azt hittem az én teám!” felkiáltással. A szín valóban megtévesztő, szép sötét borostyán, az már másik kérdés, hogy ki és miért issza borospohárból a teáját… Nem csak színében hoz amúgy egy vastagabb bort: szinte zéró hab, alacsony szén-dioxid, lustán mozog a pohárban. Kifejezetten édes, az eddig kóstoltak közül ez a legédesebb, és itt érezzük azt, hogy valamennyire sikerült úgy összecsiszolni a bort a sörrel, ahogyan azt elképzelték.

Kinek? Nagymamának a rossz aszú helyett. Még a végén rászokik a sörre.

Mi helyett? / Mivel? Édes bor helyett. Desszert helyett. / A diós bejglihez.

szolos_sor_ipa_tokaj_728

Szent András Sörfőzde Szőlős Sör

+1 Szent András Sörfőzde Szőlős Sör

Hogyan készült? Szőlőlével készült lager. Alkoholtartalom: 3,7% vol. A nem tipikus sörivók felé nyitásként készült sör hegyaljai furmint, hárslevelű és muskotály szőlőlé sűrítménnyel van leerjesztve. Idén először készült a tokaji szüret idejére, a visszajelzések alapján csiszolni fognak a recepten.

Milyen? Írtunk róla a Fenékigen. Annyival bővítenénk, hogy másnaposan kitűnő üdítőként funkcionált.

Kinek? Aki nem szereti a sört. Vagy a bort. (Az ilyen minek iszik?)

Mi helyett? / Mivel? Szőlőlé helyett. / Tulajdonképpen bármivel, majdnem azt mondtuk, hogy az egészséges reggeli mellé, de aztán láttuk, hogy van benne alkohol.

Verdikt: A boros sörök mindenképpen érdekes próbálkozás, arról nem vagyunk még teljesen meggyőződve, hogy értelme is van, legalábbis a széles közönség számára. Az mindenképpen érdekes volt, hogy a három (+1) sör mind egy picit máshogy (bár mégis hasonlóan) próbálkozott, és mennyire más eredménye lett mindegyiknek, úgyhogy simán lehet, hogy valakinél betalál az egyik. Szintén meglepődtünk azon, hogy a tokajikhoz sörben nem egy tartalmas, hosszú érlelésű barley wine-t párosítottak, hanem mindegyik sör viszonylag könnyen iható típus volt. Lehet lázadni és jövő karácsonykor tokajis sört bontani, majd írják meg, hogy milyen volt.

A Kaltenecker IPA-t a Ser-Kentőben találtuk, a Tokaj Monkey a Beerodalomból van, a Corvinus Rexet több szaküzletben is nyugodtan keressék (sőt, mintha az Intersparban is láttuk volna).

Kritika #56 // Megmászni a Tátra csúcsait

Nemrég egy kedves meghívásnak tettünk eleget: a Pirítós Pubba voltunk hivatalosak a Kaltenecker sörfőzde jóvoltából. A blog mindkét szerzőjével képviseltettük magunkat, így alább a saját és THEBLACKHEARTKING szerzőtárs közös jegyzeteit lehet olvasni.

A Kaltenecker, vagy ahogy sokan ismerik a „rozsnyói sörfőzde” ’97-óta készít hagyományos és modern felfogású söröket a Felvidéken. Széles a repertoár, egyszerre készítenek a piac igényeinek megfelelő modern, felsőerjesztésű söröket, ugyanakkor törekvés az is, hogy felkutatva a régi, regionális recepteket visszahozzon valamit a már-már elfeledett, monarchia korabeli, vagy még régebbi hagyományos fajtákból.

Nem először ittunk Kaltenecker söröket, a Pirítósban is jártunk már többször, de most először kóstolunk együtt Szabó Péterrel, a pub cégvezetőjével, és Podjanek Györggyel, a Kaltenecker értékesítési vezetőjével. Ennek köszönhetően elég sok insight-ot kaptunk a sörökről, a főzdéről, az egész koncepcióról, ami a brand mögött van. Négy sörön mentünk végig, ebből kettő kifejezett újdonság, egy szezonális és egy korábbi kollaborációs sört ittunk.

Ginger Symphony

Ginger Symphony

A Ginger Symphony-val kezdtünk, és rögtön úgy éreztem, hogy ennél jobb kezdés nincs is és ezt aztán nehéz is lesz felülmúlni. Nem mondom, hogy tévedtem, de kicsit előreszaladva elmondhatom, hogy ez volt számomra a legemlékezetesebb. Ginger lagerről beszélünk, azaz egy hagyományos alsóerjesztésű sör, amibe rengeteg friss gyömbért reszeltek és a viszonylag ritka Bavaria Mandarina komlóval komlózták. Szalmasárga, kissé zavaros a külseje. Gyömbéres, száraz Canada Dry-os illat, és a komlótól narancs és mandarin illat mászik bele az orrunkba. (Nagyon adja, házifőzőként fel is írtam rögtön a komlót, egyszer valamit tuti elkövetünk mi is vele.) Könnyű test, finoman citromos héjkesernye, majd gyömbéres íz, pici csípősség, ami sokáig kitart, a végén egy kis lágeres élesztősség és keserűség. Nagyon jól iható, üdítő cucc, innánk mindennap üdítő helyett. Azért is írtam, hogy ez volt a legemlékezetesebb, mert nincs itthon hasonló sör itthon (a Medvetánccal tavasz óta nem találkoztunk, a többi gyömbéres pedig ale és kevésbé dominál a frissítő jelleg). Abszolút rendben van, abszolút újdonság, maximális pluszpont a minőségi csomagolásért is (ebben kiemelkedő itthon a Kaltenecker, én nagyon bírom az egységes, felismerhető megjelenést.)

Kaltenecker / Zahre Beer Primavera IPA

Kaltenecker / Zahre Beer Primavera IPA

Rögtön ezután egy könnyű IPA-val folytatjuk: a Primavera egy jól iható single hop IPA. Az Amarillo-val komlózott sört az olasz Zahre Beerrel közösen készítik. Írtunk már róla bővebben korábban, másodszorra sem változott a véleményünk, friss, fanyar IPA, a stílussal ismerkedőknek jó támpont, de nem különösen kiemelkedő darab. (Mondjuk, bárcsak ez a minőség lenne a sztenderd a hazai szcénában…)

C360_2014-12-04-17-49-49-595

Tokaj IPA

Különlegességgel folytatjuk, jön a Tokaj IPA. Talán a tokaji brand ismertségét és érdekességét kihasználva lehetne valami jellemzően magyaros sört összehozni, egyelőre azonban nem érzem azt jól behatárolható karaktert, ami miatt mindenképpen kellene ezzel próbálkozni (legyen szó hordóban érlelésről, vagy akár aszús ászokolásról, mint ez esetben). A sör a Macik Winerynek köszönheti létét, a szlovák borászat szeretett volna új piacon bemutatkozni és a Kalteneckerben találta meg a társat ehhez. Tulajdonképpen egy teljesen jó IPA, a sör-bor párosítás nem mindig érezhető tökéletesen. Illatra rögtön kiugrik a fehérbor, egy kis mazsola, ha nem is nyomja le a virágos komlót, de egy szinten van vele. Világos arany szín, gyorsan tűnő hab. Most jön a lényeg: a kortyban rögtön jön egy frissítően savanykás, fehérboros íz, ami szép fokozatosan megy át komlós keserűbe. Nem tolakodó, frissítően fanyar. Aki csak inna egy jó sört, annak teljesen jó választás, aki fejtegetni szeretne, az mélázhat a rétegek között. IPA-nak jó, a tokajis vonal teljesen nem győzött meg: jelen van, de nem annyira jellegzetes, hogy egyértelműen kiemelje a többi közül. Izgalmas kísérlet a műfajjal, tessék kísérletezni vele és megmondani, Ti mit gondoltok, mert lehet, hogy mi nem tudtunk eléggé a komplexitását felfejteni! Muszáj mindenképpen elmondani, hogy ilyen prémium külsővel még nem találkoztunk, a címke tökéletesen hozza a boros analógiát, minőség, exkluzivitás, kiválasztottság érzet.

Christmas IPA

Christmas IPA

Végül karácsonyi sörrel zártunk. A Christmas IPA nem gejl, nem cukros, nem belga típusú karácsonyi sör, a Brewdog egyszerűen frissítő karácsonyi IPA-jához képest mégis inkább ezekhez áll közelebb. Sűrű, vörösréz színű IPA, az eddig kóstoltaknál vastagabb testtel, kekszes-malátás édességgel. Lomhán szénsavas, kicsit brit IPA-s jelleget kapunk. Jól iható, kellemesen zsibbaszt, abszolút jó lehet a fa mellett elüldögéléshez. Szerintem ez a legjobban összerakott sör az este kóstolásai közül, a legmaradandóbb azonban mégis a különlegesebb Ginger Symphony volt.

Több mint egy órát voltunk a Pirítósban, beszélgettünk még ízlésekről, pofonokról, árképzésről és sörritkaságokról. Baromi jól éreztük magunkat, megyünk még, várjuk a további szezonális újdonságokat. Bár a Tátra csúcsaira végül nem sikerült egyértelműen felmászni, látótávolságon belül van a cél. Továbbra is hibátlan minőséget várhatunk a Kalteneckertől, én még egy igazán nagy dobást néznék meg, valami mindent elsöprő sört.