Kritika #42 // BrewDog Fake Lager

A Fenékig.com-on én rosszat még nem írtam a BrewDogról és most sem fogok. A Fake Lagerrel kapcsolatban is tudtam pontosan mire vállalkozom (tulajdonképpen semmi izgalmasra), mégis sokáig tartogattam a hűtőben… Egészen mostanáig.

BrewDog Fake Lager

BrewDog Fake Lager

Eredetileg áprilisi tréfának indult azt ígérve, hogy többek közt rizs, kukorica és a glükózszirup lesz benne, ízre pedig a karton, kígyóolaj és rozsdásodó fémek jegyeit prognosztizálva. Aztán megcsinálták persze „csak” a szokásos maláta-komló-élesztő-víz négyessel, ahogy szokták; egy olyan világos sört, ami semmiben nem extra, csak a tudásuk szerint a legjobb. Gesztusként. Az ő szavaikkal élve:

A kamu az új fekete. A kamuban van meg az, ami. Kamu művészet, kamu márkák, kamu mellek és kamu láger.

Én értékelem ezt a gesztust, és nem fájt kifizetni a 0,33dl-ért a 600 forintot. Mást nem is nagyon tehetek, mert részletesen egyszerűen nem tudok beszámolni arról, milyen a lager a skótok értelmezésében. Jó. Nincs benne semmi csavar, de belekötni sem lehet; ez egy jó sör, és ezt nem azért ismételgetem, mert magamat akarom meggyőzni, hanem azért, mert – szürke eminenciásként – úgy lecsúszott a torkomon, hogy jegyekről, arányokról, kiegyensúlyozottságról csak nagy erőfeszítések árán tudnék írni. Úgy meg minek. (Najó: könnyű, közepesen szénsavas, kicsit füves-földes, kissé száraz.)

A történethez még az is hozzátartozik, hogy a Balkezes Sörfőzde egyenesen sörtípussá emelte a fesztiválsörükkel kapcsolatban a ‘fake lager’ kifejezést.

Ezt a sört egyszer veszi az ember, egyszer issza, aztán a kézműves pubban olyan barátainak ajánlgatja, akik ki akar maradni az egész „forradalmi hülyeségből” és egy egyszerű, normál valamit akarnak inni. Egészségü(n)kre.

Random #27 // Hopfanatic Pub Reborn Party

Felújították. Ráfért. Lesz egy csomó sör (köztük Exorbitant Beast, meg Please Be Crazy azoknak, akik a Feszten lemaradtak róla), csili, meg ami még belefér. Kíváncsian várjuk az eredményt. Lehet, hogy ott leszünk, lehet, hogy csak holnap érünk le, de mindenképpen elmondjuk majd, hogy tetszik a Hunyadi tér legjobb kocsmája.

A party Facebook eseménye részletekkel ide kattintva olvasható.

A Hopfanatic felújított fala. Fotó: Hopfanatic Pub

A Hopfanatic felújított fala. via: Hopfanatic Pub

Kritika #41 // Green Flash West Coast IPA 2014

Őszinte leszek. A Green Flash főzdéről egészen a múlt hétig még csak nem is hallottam. Eddig. De, ha a kedvenc sörszaküzletem hűtőjében ott figyel egy San Diego-i, dombornyomott üveges dupla ipa, amit szimplán West Coast Ipának hívnak, akkor nem habozok, hanem cselekszem.

Green Flash West Coast IPA 2014

Green Flash West Coast IPA 2014

Az első benyomás hihetetlenül nyilvánvaló: szétkeserű. Nem gyümölcsösen, nem zavaróan, hanem olyan igazán komlósan… Színre borostyánosabb a képhez mérten, de így látszik jól, hogy állagra nem annyira sűrű, illetve lomhán szénsavas; csúszik is rendesen, pedig 8,1%-os. De persze nem csak a keserű érvényesül, egyszerre virágos és gyantás (de nem ragadós), ha pedig citrusról beszélünk, akkor a grapefruit az első, ami az eszembe jut, de ez nem tolakodó módon van jelen, csak a közepe fele veszem észre. Észrevétlenül lezsibbasztja a nyelvem. Bírom nagyon az ilyen söröket, amik ennyire egyben vannak. Az elején a legkevésbé sem éreztem édesnek, de ahogy melegszik, kissé változik ez is. Ami végig marad, az a szárazsága. Ha nem is innám minden nap, most azt érzem, hogy heti egyet minden gond nélkül le tudnék verni…

A kóstolt verzió 2014-es, de 2013-ig más recept alapján készült, illetve van egy európai verziója is a Ratebeer tanúsága szerint.

Random #26 // Erdinger vs. Paulaner

Erdinger vagy Paulaner? Segítünk eldönteni…

Erdinger Dunkel, Erdinger Weissbier, Paulaner Hefe-Weissbier & Paulaner Hefeweissbier Dunkel

Erdinger Dunkel, Erdinger Weissbier, Paulaner Hefe-Weissbier & Paulaner Hefeweissbier Dunkel

Néhány házi hamburger felett összekóstoltuk a képen látható Erdinger búzát és barna búzát, illetve Paulaner búzát és barna búzát és arra az egységes álláspontra jutottunk, hogy a fenti kérdésre a válasz minden esetben Paulaner.

Teltebb, karakteresebb, jobb. Az Erdinger – bár önmagában nem lett volna rá panasz, igaz, agyon sem dicsértük volna – kifejezetten üresnek tűnik a Paulaner mellett, mindegy, hogy sima búzáról, vagy a dunkelről beszélünk.

Kritika #40 // Főzdefeszt 8.

Ezúttal nincs két hónap csúszás a Főzdefesztes beszámolóval, hanem egyből prezentáljuk is a hétvégi eseményeket (pontosabban a söröket). Most sem vesztegetem a karaktereket az ismét új helyszínre, vagy a Street Food showra, de még csak a kevés számú mosdóról sem írok (respekt az Anker’tnek ezúton is)… Csak a hazai sör (majdnem meginogtam egy-két külföldi főzet felé kacsingatva, de a Főzdefeszt számomra mindig a hazai kézműves sörök ünnepe és ez most is így marad).

Néhány főzet még annyira új, hogy nem csak a fesztivál, de ezen írás születésének pillanatában sincs Ratebeer oldala (sőt, van olyan főzde is, aminek még saját, vagy Facebook oldala sincsen), így kivételesen nem lesz mindegyik sör linkelve.

Hopfanatic American Pale Ale

Hopfanatic American Pale Ale

A Hopfanaticnak nem ez az első american pale aleje (a kókuszos Alulu megosztó volt), viszont a névadással ezúttal nem bajlódtak sokat: American Pale Ale. Laza, kellemes nyitánya ez az őszi Főzdefesztnek de a gusztusomnak – illetve a még friss ízlelőbimbóimnak – nem elég telt. Nem is kis túlzással élve olyan, mintha Fantát innék, aztán persze robban a komlós keserűség. A pomelót vélem felfedezni benne a citrusok közül. Elvagyok vele, de érzem, hogy nem ez lesz a hétvége nagy durranása, ettől függetlenül ajánlanám másoknak, illetve én is szívesen iszom máskor is.

armando_otchoa - Dirty Saison "A Szutykos"

armando_otchoa & Brewstudio Dirty Saison „A Szutykos”

Irány a Csakajósör standja és az itt elérhető őszi újdonság, „A Szutykos”. Száraz, keserű, meg nem mondanám, hogy egy (mocskos) saison… Illatra füves, ízre grapefruitos. Kortyérzetre próbálok kapaszkodni valamibe, valamibe, ami segít, mert konkrétan nem érzek semmit, aztán váltás nélkül jön a komlós keserűség (szétkeserű). Ahogy melegszik, egyre jobban élvezem, vagy talán csak a nyelvem adaptálódik a keserűséghez, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy most nem sikerült akkorát gurítani, mint nyáron a Hopaholic ipával (persze más a stílus is). Armando Otchoával bevallottan elfogult vagyok, de most nem tudok az lenni maradéktalanul, ez a Brew Studios kooperáció nálam nem talált telibe (igaz, annyira mellé sem).

Hara’Punk - Lemon? No thanks!

Hara’Punk Lemon? No thanks!

Irány a Hara’Punk és az aktuális újdonságuk, a közösségi Lemon? No thanks! búzasörük. Búzasörösen barackos, ez rendben is van, de stílusidegen módon nem lágy, hanem – ahogy a 7 különböző komló birkózik benne – kifejezetten karcos. Narancsosan keserű, aztán, ahogy melegszik, előkerül egy kis citrom is (már ami az ízt illet; nyilván nem karikaként kerül a szélére). Egyensúlyozik a savanyú és a keserű között, de szerencsére megmarad ez utóbbi. Jópofa, de az előzetesek alapján nem ilyenre számítottam és nem is tudok beleszeretni.

Sümeg Beer Dínó csemegéje - ribizlisör

Sümeg Beer Dínó csemegéje – ribizlisör

A komfortzónán kívül is merészkedve bevállalom a Sümeg Beertől a Dínó csemegéje nevezetű ribizlisört. Hatalmas habot eresz, harapni lehet, olyan, mintha desszertként pezsgős ribizlikrémet szürcsölnék. Vicces. A sör maga viszont szó szerint sokkolja az ízlelőbimbóimat; szörpös, édes és ribizlisen savanyú (a legkevésbé sem úgy savanyú, ahogy az előző búza). Csajos kategória, annak viszont elsőrangú! Nekem viszont, ahogy a ribizli elnyomja a sört, túl sok.

Csupor Sörfőzde Bunny Hop

Csupor Sörfőzde Bunny Hop

A Csupor egy single citra ipával támad, mi pedig már előzetesen rákészültünk a kóstolásra. A Bunny Hop gyönyörű, ipás, komlós, édes; imádom ezt a stílust. A Mikkelleres szétipákra emlékeztet, eddig a legjobb, amit ittam ezen a Főzdefeszten. Csúszik is nagyon, könnyűnek teteti magát, pedig masszív (már nem alkoholosan, hanem ízre), remekül kiegyensúlyozott. Nem 10/10, de igazi meglepetés, nem csak, hogy inni fogom máskor is, de kifejezetten keresni is fogom!

Zodiak IPA & Balkezes Hopster

Zodiak IPA & Balkezes Hopster

A Zodiak IPA sokak egyik titkos favoritja volt, nekem viszont csalódás. Olyan, mintha tucat-ipaként csak tisztességes megúszásra játszana. A melegedés aztán jót tesz neki, jönnek elő a karamellás jegyek, kissé savanyú is, de persze nem hibás. Csak nekem olyan semmilyen.

A Balkezes Sörfőzdétől sem vártam sokat, de mentségemre szóljon, hogy az előítéletemnek a béna névválasztás azért eléggé alapot adott (ugye az amerikai Left Hand Brewing miatt mondom ezt), de belekortyolok a sörbe és minden vélt és valós problémám semmisnek tűnik. Hirtelen már nem is tudok dönteni, hogy ez a Balkezes Hopster, vagy a nem is olyan rég kóstolt Bunny Hop a jobb -e… Utóbbi szárazabb, fásabb, gyantásabb, ez viszont – ha lehet, akkor még – édesebb és fűszeresebb; mintha még karakteresebb lenne, miközben a keserűsége visszafogottabb. Csúcs.

Pandulabeer Xmoke RIPA Füstös Rye IPA

Pandulabeer Xmoke RIPA Füstös Rye IPA

Az Xmoke RIPA inkább füstös és kevésbé rozsos. Ez szerintem a hibája, de ezt a legkevésbé sem úgy értem, hogy rossz, csupán arra gondolok, hogy más arányokkal szerintem jobban ütne. Eléggé komlós mindenesetre, lazulásra jó, de sebeket nem tép fel és mély nyomokat sem hagy.

Zip's Imperial Stout

Zip’s Imperial Stout

A Zip’stől egy Imperial Stout került egyszer csak a kezem ügyébe, és micsoda szerencse! Jól kiegyensúlyozott, jól nevelt imperial stout, ami ugyan alkoholos, de nem üt szét. Földes, de nem száraz, fűszeres és csúszik. Közel sem a kedvenc sörtípusom, de nagyon belopja magát a szívembe ez a darab… A Balkezes Hopster és a Bunny Hop után simán felfér a dobogó harmadik fokára jelen állás szerint.

Legenda 4 Sterne

Legenda 4 Sterne

A Legenda többek között egy imperial kellerrel készült a Futball VB győztes német csapat tiszteletére; a 4 Sterne nem adta magát könnyen, már ami a sorban állást, vagy a befotózást illette, de megérte. Nagyon megérte. Édes, telt és hihetetlenül egyben van; a legjobb Legenda sör, amit valaha ittam! Továbbmegyek, dobogós söre ez a fesztnek is. Gyorsan le is csúszott (már a torkomon), de nem csak emiatt érdemel majd egy külön posztot… Amíg beszerzem az üveges verziót is, addig legyen ennyi elég.

Mályi Ászok Gladiátor IPA

Mályi Ászok Gladiátor IPA

Éles kontrasztban a Legenda standjával, a Mályi Ászok üresen árválkodott, így bevállaltam a Gladiátor ipát. Színre vöröses, ízre klasszik ipa, nem a legkarakteresebb, amit valaha ittam, de nagyon is rendben van, a középmezőnyből simán kiemelkedik… Nem mérhető a Hopfanatic, vagy épp armando-otchoa söreihez, de ha valaki összerántaná a főzdét, (ahogy ez történt például a Békésszentandrási Sörfőzdével), akkor biztosan komolyabban jegyeznék mások is őket. Én drukkolok nekik.

Legenda Black Samurai

Legenda Black Samurai

Egy imperial stouttal zárom a sort; a Black Samurai földes, diszkréten fűszeres, édes, de nem geil és bár 12%-os, nem zavaróan alkoholos (persze érezhető). Nem csapkod szét a nap végére sem, így ki tudom élvezni az utolsó cseppig. A Legendában gyakran csalódtam (változó minőségű sörök, gyorsan változó szortiment, ordenáré kiszolgálás a saját pubban), de a 8. Főzdefeszten nagyot nőttek a szememben, hála ennek a sörnek és persze a 4 Sternének! Tőlük függetlenül is a meglepetés befutók (Balkezes sörfőzde és Csupor) uralták a mezőnyt az én olvasatomban… Ha már itt tartunk, akkor ezt a posztot kivételesen követi majd egy újabb ugyanebben a témában, ahol THEHOPSNOB egészít ki, erősít rám, vagy épp cáfol meg.

FYKI #19 // Ezt isszuk a Főzdefeszten

Az ember minden évben úgy készül, hogy nem lesz sok újdonság. Egész évben ezeket a cuccokat iszom, nem tudnak újat mutatni nekem… Hát tudnak. Ebből kifolyólag az olyan sörökre most nem is megyünk rá, amik év közben is kaphatóak üvegben (pl. Repeta), vagy huzamosabb ideig csapolva (pl. Tántorgó ParIPA). Ez nem kötelező ajánlás, csak a mi véleményünk. Örömmel látjuk például, hogy bár azt hittük az IPA őrület lecsengett itthon, lesz egy csomó új cucc, rozsos-füstös IPA például. Na essünk neki, rövid lesz a két nap, ezeket mindenképpen szeretnénk megkóstolni: armando_otchoa – Szutykos (dirty saison) Balkezes Sörfőzde – Balkezes Hopster (IPA) Bader Sörfőzde – Nordstar (hoplager) Csupor Sörfőzde – Ördögi Angyal (oatmeal stout) Csupor Sörfőzde – Bunny Hop (IPA) HaraPunk Sörfőzde – Lemon? No, thanks (american wheat ale) Hedon – Vertigo Retro (Dreher élesztős hoplager) Hopfanatic Sörfőzde – American Pale Ale (APA) Hopfanatic Sörfőzde – Exorbitant Beast (BA Imperial Stout) Lados Sörfőzde – Grafit Lados Sörfőzde – Hop+ Lados Sörfőzde – IPA-Apache (IPA? APA?) Legenda Sörfőzde – 4 Sterne (imperial keller) Legenda Sörfőzde – Black Samurai (imperial stout) Reketye Sörfőzde – Ravasz Hód 2 (brown ale) Pandulabeer – Xmoke RIPA (füstös – rozsos IPA) Zip’s – meglepetés

Van még egy csomó klasszikus (Bors, Domján, Fóti), meg fasza IPA-k (Zodiak, Hatodik íz), gyümölcsös sörök, stb., szóval mindenki megtalálja a magának valót. Jó sörözést mindenkinek!

Teljes lista Itt olvasható. Itt egy okosan kinyomtathatóra szerkesztett változat. Aki felkészültebb szeretne lenni, az ide kattintva értékelheti szakszerűen a söröket. A térkép kattintásra megnő. via Sörinfo

Főzdefeszt 2014 / Ősz

Főzdefeszt 2014 / Ősz

FYKI #18 // Miért ilyen drága a kézműves sör

Parttalan beszélgetések kedvenc témája , hogy miért is fizetünk a kézműves sörökért annyit, amennyit… Az Evil Twin Brewing tweetje most segít az angolul tudónak eligazodni (már ami az amerikai viszonyokat illeti):

Ebben az olvasatban a nagykereskedő és a viszonteladó visz el a balhét, de azért az európai, illetve hazai viszonyokra ezt mégiscsak bajos lenne ráhúzni (más adókulcsok vannak, más az anyagköltség, illetve gyakran a gyártó maga is közvetlen értékesítő)… Nyilván azoknak szól, akik mostanság ismerkednek a kézműves sörrel, mint kategóriával (már ha vannak még ilyenek).

Kritika #39 // Hara’Punk Sahti

A Sahti hátterét megírtuk már mi is, és a Sörbúvár is, így most ebbe ne menjünk bele. Amibe viszont igen, az a „sör” maga. Először is kevéssé sörszerű. Külön-külön az érzékszerveim azt mondják, hogy igen, egyben valahogy nem ez jut róla elsőre az eszembe. Színre gyönyörű borostyán-narancsos szín, illatra édeskés erős ale, nyomát sem érezni a borókának, vagy más, várt különlegességnek. Ízben sem. Akkor már inkább banán ahogy melegszik. Vagy talán egy erősebb, édes fehér bor. Ha nem mondják, hogy bele lett vágva egy egész bokornyi gyantás növény, akkor azt mondom, hogy egy kitűnő, bár kissé túl édes, magas alkoholtartalmú ale-el állunk szemben. Nem mondom hogy csalódás, de valami furcsábbat, megosztóbbat vártam.

C360_2014-09-15-21-36-07-914

Kötetlen kóstolás a felújított Brew Studio-ban.

Itt van a csavar a dologban. Ez a sör veszélyes! Mindenkire. Annyira ártatlannak  tűnik, hogy itatja magát. Hiába nincs fanyar, vagy keserű ellensúly az íz végén, a likőrös édesség teljesen elfedi a 8%-os alkoholt. Az ember kér még egy kis kóstolót, a harmadik pohár után pedig kissé bizonytalan léptekkel fog lebotorkálni a Brew Studio lépcsőjén… Oda kell rá figyelni.

Nem állítom, hogy várom, hogy mikor lesz következő főzet, de remélem lesz, mert bőven helye van a különlegességek között a piacon. Leginkább a desszertborok alternatívájaként, vagy a „csajos” gyümölcsös sörök brutálisan beugratós párjaként tudom elképzelni a kínálatban.

Összességében szép munka Hara’Punk, jó volt a hangulat, várjuk a további őrületeket.

Hara’Punk Sahti

FYKI #17 // Új Hara’Punk sör: Sahti

A Hara’Punk-os srácok új söre ma debütál a BREW studioban… Egy „ősi” finn típusról van szó, szóval érdekes estének ígérkezik.

A Sahti – nem csak a sörtípusnak, de a főzetnek is ez a neve –  számunkra is az újdonság erejével fog hatni, kedvcsinálóként pedig itt a rövid leírás az esemény Facebook oldaláról:

…az eredeti sahtit komló helyett egy fél borókabokorral fűszerezik, és egy különleges sütőélesztőt használnak az erjedéshez. Odafent colstok sörnek is nevezik, mert magas alkoholtartalmát nem igazán lehet érezni fogyasztás közben, ellenben felállva a lábak összecsuklanak, a világ pedig elsötétül…

Állítólag csak 15 liter készült, így nem árt a hivatalos hat órás kezdést komolyan venni. Ott leszünk!