Alapvetően nem írtam volna erről, de mivel több ismerős sem értette, mi lett az októBEER fesztivállal, ezért csak nekifutok a témának…
Röviden arra kaptam fel a fejem még október 5. magasságában, hogy úgy hirdettek bizonyos sörfőzdéket, hogy tárgyalásban voltak ugyan, de konkrétumok, vagy aláírás nélkül.
Az ötödikei plakát (forrás: https://www.facebook.com/Eiffelkert)
Aztán az indulásra eltűnt a Balkezes, meg a Horizont is. Nekem ezzel semmi gondom nincs persze, csak arra célzok, hogy amíg – érdemei elismerése mellett – szeretjük mindig megmondani, hogy mit kéne változtatni mondjuk a Főzdefeszten, addig azért a többi rendezvény (nem szép tőlem az általánosítás, persze) is hasonló, vagy még amatőrebb hibákat vét.
A nyolcadikai plakát (forrás: https://www.facebook.com/Eiffelkert)
Hangsúlyozom, ez az egész írás nem a a Főzdefeszt mellett, vagy az októBEER ellen szól (lehet mártott marhasúsos szenyát tolni, rá meg Napalmot inni, szóval szavam se lehet, tényleg), csak bizonyos tendenciákra mutat rá.
A Gerilla sörfesztivál is mintha jobban törődött volna a fellépő zenekaraival, mint a kitelepülő sörfőzdékkel, nem beszélve arról, hogy 22:35-ig lehetett sört kérni, 22:50-kor a villanyt oltották ránk majd 22:55-kor kiraktak minket (értjük, hogy önkormányzat, engedély, miegymás, csak a stílust, amivel ezt nyomatékosították, azt nem annyira).
A Sör És Örömzene Fesztivál akarva-akaratlanul a régi, Mikszáth téri Főzdefesztek hangulatát ígérte, de ehelyett inkább a vásári jellege dominált (az, hogy mondjuk a Fóti söröket itt lehetett inni és nem a Felvonulási téri rendezvényen, az azért kevés az üdvösséghez).
A Budavári sörfesztiválról is mondhatnánk, hogy inkább fesztivál, mint sör, de elég beszédes maga a tény is, hogy az Igazi Csíki Sör lett a fesztivál söre (korrekt ivósör, nincs vele baj, de az a fajta igényesség, amit elvárnánk egy „nagydíjgyőztes” sörtől, nnos, az távol áll tőle).
A Budapesti Cseh Sörfesztiválban mondjuk nem csalódtunk még
Nem kell minden fesztiválnak sörfesztiválnak lennie és nem kell minden sörfesztiválnak kézművesnek lennie, de azért néha nem árt helyretenni magunkban, hol tart a „sörforradalom”. Írhatunk persze bármit, úgyis a piac és a vásárló dönt. De azért nem kell mindent bekajálni, amit sörrel adnak el…