A nyárnak hivatalosan vége, ebbe egyfelől belebetegszem, másfelől végre okkal lehet inni a hűvösebb időkre való nehezebb, fűszeresebb söröket (nem mintha eddig nem ittam volna ok nélkül is).

Így kerül az asztalra a Brouwerij ’t IJ büszkesége – ahogy ők mondják „zászlóshajója” -, a IJndejaars, ami minden évben egy kicsit más.

Brouwerij ’t IJ IJndejaars

Tipikus belga, egyből Brüsszelbe repít vissza (ha valaki még nem lett volna ott, igen, ilyen Brüsszel). Nem lehet átlátni a folyadékon, annyira sűrű, pedig csak egy sima belgian strong ale. Édes, malátás, masszív, ragad, tapad és persze fűszeres. A fanyar és a keserű között lavíroz nagyon ügyesen, nem zavaróan édes, nem zavaróan alkoholos, pedig 9%-os alkoholtartalmú. Nyilván ez nem az a sör, amiből az ember sietősen lever pár korsóval. A forralt bort idézi, kicsit szegfűszeges, kicsit mézes, kifejezetten felmelegít.

Nem a kedvenc típusom, de újból bebizonyosodott, hogy a komfort zónán kívül is megéri elmerészkedni, mert ez is egy nagyon jól eltalált sör, amit bátran ajánlanék mindenkinek (nem azért, mert egyszerű lenne megfejteni, hanem azért mert biztosan mindenki talál benne olyat, ami megmozgatja).