A bekevert hús már a hűtőben állt, amikor a Twitternek hála rádöbbentem, hogy az angolszász nyelvterületeken ma (augusztus 27.) nemzeti burgernapot tartanak (#nationalburgerday), jelentsen ez bármit is. Nem kell ehhez külön nap, én amúgy is gondosan odafigyelek arra, hogy egy héten legalább egyszer meglepjem magamat valami háziburgerrel… Régóta tartogattam már a Bourbon Baby-t a hűtőben, így nagy várakozással tekintek, mind a vacsora, mind a sör irányába (ez utóbbi a releváns az írásom tekintetében nyilván).

Édes és alkoholos és mézes és aztán földes – nem csak a pénztárcámat, de magukat sem kímélték a BrewDognál, amikor összerakták ezt a schotch ale-t. Persze még mindig csak feleannyiba került, mint mondjuk a Paradox Isle Of Arran, de hagyjuk is a matekot, nézzük tovább, mit tud ez a bébi!

BrewDog Bourbon Baby

Alkoholosnak érezni, pedig csak 5,8%-os; hihetetlen, hogy mindezt a bourbon hordós érlelés hozza elő! Stoutosan édes, fura, hogy mégsem üt meg. Ez a kettősség az erénye és egyben a fogyatékossága is, mert a korty után várom és várom, hogy történjen valami… Mégsem mondanám, hogy nem kiegyensúlyozott a sör, mert finom, enyhén édes lecsengése van. A földesség mellé, ahogy melegszik, bekúszik a friss kókusz íze is.

1500 forintot viszont nem feltétlenül ér meg, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy sör ilyen jól még nem állt hamburgerhúsnak. Az egyik legjobb lett, amit valaha csináltam.