Tag Archives: BrewDog Unleash The Yeast

Kritika #24 // BrewDog Unleash The Yeast

Őszintén szólva kissé neheztelek magamra, mivel lassan már követni sem tudom, milyen újdonságokat várhatunk a BrewDogtól, miközben november óta várom, hogy megpattinthassam végre az Unleash The Yeast pakkot. Persze túl nagy nyomást nem helyeztem magamra, de a szokásosnál is nagyobb kedvvel bontottam meg ezt a csomagot…

Az alapsör mind a négy “klasszikus” típusra ugyanaz volt – komló (Centennial és Amarillo) és maláta (Pale Ale, Munich és Caramalt) tekintetében is – négy különböző élesztő törzzsel ugyanarra a 6,3%-os alkoholtartalomra főzve. Ennyit az elméletről, jöjjön a gyakorlat:

BrewDog Unleash The Yeast

BrewDog Unleash The Yeast American Ale & Bavarian Weizen

A Bavarian Weizen egy igazi meglepetés rögtön az elejére. Először nem búzás, inkább kesernyés, alkoholos és csak a végén vált át búzába az íz. Magas alkoholtartam érzetű, mintha trappistába hajlana. Tetszik és ezzel nem vagyok egyedül; a Ratebeer közönsége jellemző módon lehúzta a sorozat mindegyik darabját, egyedül ez a búza kapott jó értékelést, a pontosság kedvéért 100/88-at.

Az American Ale nagyon édes, nyálcsorgatósan komlós könnyű nyári kaland. Nagyon megy a búzával, mert ennek a végén érkezik a keserűség, de nem nehezedik, hanem csak játékosan van jelen. Hatásvadász, de kajálom.

BrewDog Unleash The Yeast

BrewDog Unleash The Yeast Pilsen Lager & Belgian Trappist

Az erős kezdés után a Pilsen Lager visszaránt a földre: semmi extra. Édes, alacsony CO2-s Pilsner Urquell. A nagy kézműves-sörforradalmiságban mindig hiányoljuk az alapsörtípusokhoz való nyúlást, de a megváltás ezúttal elmarad… Nem rossz persze, de nem tesz hozzá semmit a műfajhoz. Mit is vártam… (A válasz: többet.)

A Belgian Trappist illatra édes, ízre pedig semmilyen. Nincs íze, pontosabban “belga íze” van, de zéró karaktere. Kétszer is meg kell nézni, nem cseréltük -e össze a búzával, hiszen az sokkal inkább tűnt trappistának. Kis hiányérzetem van, hiszen állítólag az élesztő lett szabadjára engedve, de ennél a sörnél – akárcsak az előző pilseninél – nem egy fenevad lett a vaskos láncaitól megszabadítva, hanem a kisállatsimogató ajtait nyitották ki a gyerekek érkeztére. Elvoltam persze, de a családi mosolyalbumba nem ezek a képek fognak bekerülni.

Összességében persze tetszett a koncepció, még akkor is, ha a megvalósításban ennyi volt csak. “Csak”. Hiszen a búzát, meg az amerikait venném külön is.