Tag Archives: szlovák sör

Becsekk #4 // Beer Time Nitra

Aki követ minket, annak nem lehet újdonság, hogy gyakran külföldről jelentkezünk be… A nyitrai Beer Time – nem annyira egzotikus, mint San Diego vagy Szingapúr, ez tény – pubban viszonylag sokszor megfordulunk, így régóta megvolt bennünk az igény, hogy írjunk röviden a szlovák origónkról is. A hely nem rég ünnepelte második születésnapját, mi pedig a kezdetek óta törzsvendégek vagyunk, így bevallottan elfogult poszt következik.

do you even hermelín, bro

Egy 80 000 fős városban nem számítana arra az ember, hogy legyen egy olyan 9 csappal rendelkező hely, ahol a helyi és cseh ivósörök mellett megtalálja a régió újhullámosait is, illetve a kurrens Nyugat-európai kézműves darabokat is, sőt a 9-es csapon általában valami iszonyat savanyított van a tulajdonos személyes preferenciája miatt. Amikor kinyitott, azt mondták neki, hogy senki nem fog egy olyan nemdohányzó kocsmába (ugye nem Magyarországon vagyunk, ahol ez szerencsére felmerülhet) járni, ahol nem €0,90 alatti Heineken-érdekeltségbe tartozó helyi sörök vannak a borovička lekísérése, de nem így lett. Az országba így egyedüliként érkeznek ide To Øl, Põhjala vagy épp Warpigs hordók…

do you even Omnipollo Selassie, bro

Az ismertebb márkákon túl persze a helyi Hop Grup Pivovar és a tulaj saját Besný Pes sörei is csapra kerülnek, de itt ismertük meg a cseh Pivovar Beerserkert, vagy a spanyol Basqueland Brewing Projectet is, sőt volt már Horizont Japán Búza és RothBeer Távoli Galaxis is csapon, szóval a szortimentre jellemző a kockázatvállalás. Elvitelre többek között magnum palackos Clockok, dobozos Bevogok és üveges Rogueok közül lehet választani… Rádió itt nem szól, gyakoribb vendég viszont a Motörhead és egy rakás alternatív metál stílus, a pultban pedig mindig beszélnek angolul is (nem standard ez Szlovákiában sem).

do you even soft serve, bro

Ki menjen ide?

Aki a városban jár és szeretne egy jót inni.

Ki ne?

Három fogásos vacsorához ne ide foglaljunk asztalt.

Mit lehet itt csinálni?

Cseh svetlý ležiakoktól kezdve dán savanyítottakig mindent inni, cseh abszintba csepegtetett vízzel, vagy Mikkeller vodkával felesezni, a hely saját hermelinjét, vagy meleg sörkorcsolyákat tolni.

Akkor ez jó hely?

Legjobb hely a városban.

Kritika #138 // Zlatý Bažant Radler Jahoda Rebarbora & Broskyňa Bazalka

A tavalyi megosztó kritika (dehogy megosztó, a kattintások alapján imádtátok) után idén sem hagyhattuk ki a Zlatý Bažant új radlereit. Szabadkozni anno már szabadkoztunk eleget a miértek miatt, inkább nézzük mit tartogat számunkra 2017! (Linkelni egyelőre nem tudjuk egyiket sem, mert nincs még fent Untappd-en, mi meg lusták vagyunk felvinni.)

Zlatý Bažant Radler Broskyňa Bazalka és Jahoda Rebarbora

Az epres-rebarbarás kitöltéskor masszív habot ereszt, illatra erjedt eper egy kis – milyen meglepő – eperfagyival a tetején. Nem csak unalmasan epres (mintha mentás lenne, pedig nem az), a rebarbarát kifejezetten kiérezni, de nem öncélúan van benne, hanem hűsít is. 1,8% ABV, kicsit édes, de nem ragad a szánk tőle szerencsére, mivel a vége savanykásan krémes.

Az őszibarackos-bazsalikomos verzió illatát egyértelműen uralja bazsalikom, kitöltéskor zéró hab jár a zéró alkohol mellé. Ízre is folytatódik szétbazsalikom, a barackot nem is érezni. Nagymamáink narancslekvárja jut inkább nem kevés nosztalgiával az eszünkbe… Nem is csoda, mivel narancslékoncentrátum 2% is jutott a dobozba, míg barack – egy rakás további citruson túl – csak mutatóba 0,1%-kal. A fűszeres indítás után a vége kesernyés. A kettő közül ez az izgalmasabb, de nem feltétlenül a jobb…

Ki igya?

A tűző napon bárki.

Ki ne?

Aki nem szereti az epres joghurt rebarbarás szósszal, illetve a retro narancsos Jaffa szörpöt.

Akkor ez most jó?

Egyszer vicces volt szétdobni, de jóízűen még egyet nem tudnánk meginni.

Becsekk #2 // Donovalský Pivovar

Egy délelőttön keresztül ültem az üres cikk felett, de a Facebookra írt rövid bejelentkezésnél jobb nyitást nem tudtam megfogalmazni:

Elég komoly a Donovalský Pivovar. Főzde, étterem, pékség, menő kilátás a sípályákra… Jahh, a sörök se rosszak.

Ha valaki járt már síelni a szlovák Donovalyban, akkor annak legyen elég, hogy „a nagy parkolóban” van a helyszín. Ha valaki nem járt még, de tervezi, hogy megy sörözni síelni, ne izguljon; lehetetlen eltéveszteni. Főút mellett. Központban. Nagy.

Impozáns megjelenés, éjszaka világító ledfal, főzde, étterem, bottle shop, pékség, kávézó… De erre már céloztunk feljebb is!

Oké, ez egy elég rossz kép lett, de becsszóra el kell, hogy higgyétek, ez a pékség kirakata.

A pékség (nem tudtuk megkérdezni, csak reméljük, hogy a megmaradt malátát használják itt aktívan) ad helyet az üveges söröknek és a merchnek is.

Foglalás nélkül asztal? Normálisak vagyunk? A fenti kávézóban maximum. Hétvégén garantált a pörgés és csak zárás előtt sanszos leülni. Pultnál fogyasztás cserébe nincs. (Ebből is látszik, hogy a fő attrakció itt az étel.)

Belülről két dolog tűnik fel: az első, hogy nem spóroltak semmivel, csupa igényes megoldás, óriáskivetítő, nagy terek, masszív asztalok, gravírozott étkészlet, galéria, látványkandalló, látványtartályok, látványlátvány. A második, hogy alapvetően ez egy fancy étterem, ahol sör is van, de az emberek inkább szép környezetbe jót enni jönnek ide. (Mi is jót ettünk.) Az árakra pontosan nem emlékszünk, de a helyi viszonyokhoz képest nem volt bennük semmi túlzás.

Plusz pont, hogy nem olcsó replikák, vagy gagyibb modellek, hanem rendes hangszerek vannak az üvegek mögött.

Hangszerek, dobcucc, sőt, még kitömött állatok is jutottak a falra. A hely megálmodóit valószínűleg erősen inspirálták a Hard Rock cafék, de szerencsére nem annyira erőltetett, inkább jópofán kitöltik a nagy teret.

Fun fact: a sokadik Hex Ale (balra) után jöttünk rá, hogy ez egy valószínűleg roppant népszerű szlovák zenekar saját, dedikált söre.

Hex Ale és Summer Ale. Közérthető, könnyen iható, nem megosztó darabok… Egyikben sem csalódtunk, de nem nekünk szólnak. Bonus game: porcelán söralátét!

Bal oldalon a ginek, jobb oldalon a csapolt, illetve az üveges sörök. Számos darab ezek közül nem volt elérhető szezonális okokra hivatkozva, de ez nem mindig volt egyértelmű.

Dicséretes választék, igaz, ginből. Ez persze a legkevésbé sem gond, maximum csak furcsa ezt tapasztalni egy főzde saját helyén.

A Donovalský Pivovar Black Ale is remekül illeszkedik a sörsorba, vizes, könnyen iható, hibátlan és felejthető. Viszont ez is nyomott palackban érkezik!

A végére csak sikerült például üveges Black Ale-t is szerezni, pedig először azt az info-t kaptuk, hogy nincs. A személyzet kedves, többségük angolul is tökéletesen beszélt, de a sörrendeléssel azért nem egyszer sikerült zavarba hoznunk őket. Volt, hogy nem azt kaptuk, amit kértünk és nem is volt mindig egyértelmű, hogy mi az ami van csapon, mi az, ami van üvegesben és mi az, ami csak időnként elérhető.

Ki menjen ide?

Aki síelés közben megéhezik. Aki nem síel, de cserébe sörözik.

Ki ne?

Aki csak sörbuziskodni akar.

Mit lehet itt csinálni?

Enni. Inni. Alpesi sít nézni.

Akkor ez jó hely?

Ha arra jártok, mindenképpen ugorjatok be egy sörre, mert a kilátás a teraszról – főleg, ha süt a nap – elég bajnok.

Kritika #115 // Zlatý Bažant Radler Levandula Čierna Ríbezľa

Alkoholmentes, nagyüzemi, ízesített radler, amit Magyarországon kapni sem lehet – akkor minek írunk róla?

Csak.

2016-06-07 13.49.59

Zlatý Bažant Radler Levandula Čierna ríbezľa

Nem teljesen előzmény nélküli azért a dolog, mert a szlovák Heineken citromos-bodzás-mentás radlerét már rendszeresen nyomom egy ideje. Hatalmas meglepetéseket persze nem tartogat, de tetszik, ahogy a mentás keserűség elkapja a korty végén a nyelvemet és nem ereszti, mintha csak valami szétamerikai dupla ipát innék. Könnyű korty, nem telítő aromák, nincs túltolva sem a citrom, sem a bodza, vezetéshez, hidratáláshoz, munkában tökéletes. Meglepő módon még az Untappd értékelései is egész jók… Well played.

A napokban (még Untappden sincs fent) viszont kijött az újabb verzió levendulával és feketeribizlivel, naná, hogy – a Csakajósörben szocializálódott korai elfogadóként – rá kellett cápázni erre is. (A Borsodinak van ugye feketeribizlis-lime-os gyümölcsöse, azt viszont nyilván sosem ittam, szóval ennyit az összehasonlításról…) Az elvben izgalmas párosítás inkább ribizlis, mint levendulás, az idősebb testvér kiegyensúlyozottsága pedig nem csak emiatt nem köszön vissza; nyilván könnyen iható, de közben bántóan szirupos. Persze nem én vagyok a célcsoport, de egy próbát megért.

Ki igya?

Aki szereti a Coldrex megfázás elleni teáját és az Apenta málnás ásványvizét.

Ki ne?

Aki nem vezet.

Akkor ez most jó?

Dehogyis. Viszont vicces. Egyszer.

Kritika #113 // Urpiner Goodlife Diafit

Fitnesz sör, második felvonás a hétvégi futás apropóján, csupán 27,5 kalóriával, illetve 1,3g szénhidráttal; mielőtt elkezdeném lehúzni ezt a sört, ez az információdömping mindenképpen pozitívum. Illatra olyan, mintha valami zenei fesztivál utolsó napján néznék bele a poharamba, de habja legalább van. 3,8%-os, fanyar, keserűvíz száraz utóérzettel. Vidéki idős nagypapám szódával issza a sört, mert „ez az új divat”. Az lehet ilyen, szerintem bejönne neki.

Urpiner Goodlife Diafit

Urpiner Goodlife Diafit

De ezt nem is az élvezetért issza az ember, hanem azért, hogy elmondhassa, igen, azért csak ivott egy sört, bűntudat nélkül (nekünk sosincs mondjuk). Nem lehet fejtegetni, nem lehet lelkesedni érte. Inni lehet. Észrevétlenül eltűnik.

Ki igya?

Aki nem akar sört inni, de azért inna egy sört. Cukorbetegek. Nagypapám.

Ki ne?

Aki sört akar inni.

Akkor ez most jó?

Nagyüzemi szlovák fitnesz sör… Mégis milyen lenne?