Kritika #107 // Reczer Ser T30

Izgatottan készülök a palack nyitására, de őszintén szólva már azt se tudom melyik kávés cuccot fogom inni (ilyen kávés IPA, olyan kávés stout, milk stout, kávés milk stout) csak elém rakták a srácok… De már az elején leszögezném, hogy ha kávé, az nekem tejjel, cukor nélkül.

Kitöltve masszív, sűrű, bár elégé habzik, meg gyöngyözik is az alján a szénsav; ez elsőre nem annyira szimpatikus, de meglátjuk. Illata csersavas, de közben kijön a kávé.

Jobb lett volna, ha kávés stout, vagy milk stout, de így… Nagyon ráizgultam, hogy milk stout – ugye a Fenékig házi-milk stout szakértőjének a szerepében tetszelgek – de a stílushoz képest túl savanykás a vége. Szóval elsőre csalódás, hogy a kávé dominál nem csak a korty elején, de a végén is. Lehetne krémesebb.

C360_2016-03-08-22-20-10-123[1]

Kihagytam a poént és nem kávéscsészében fotóztam

Aztán miközben csinálom a képeket és ülepszik bennem a sör, megjön halványan a krémesség is, de a szénsav még mindig zavar. Lehet, hogy csak ilyen napom van. Az viszont abszolút plusz pont, hogy 5,5-ös az alkohol.

Egy milk stouttól azt várom, hogy kis adag vaníliafagyiként tegye izgalmassá a sört és a T30-ból pont ezt az izgalmat hiányolom. Száraz az utóérzet és olyan a leheletem, mintha egy eszpresszó mellé elszívtam volna egy cigit. A laktóztól, ami talán kicsit lekerekíti ezt az érdességet, de nekem nem eléggé. Szétkávé.

Holnapig átgondolom, hogy megtaláltam-e benne a kókuszolajat, amiben a kávészemek fürödtek. Nem húznám le egyértelműen; élvezni élvezem, de az elején a szénsav, a végén pedig a kávé elviszi a hangsúlyokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .