Tag Archives: magyar

Kritika #151 // RothBeer × Haraszthy Borbeer

Nem először jut eszébe sörfőzőnek és borásznak együtt dolgozni. Ez legtöbbször a boroshordó gondos újrafelhasználásában jelenik meg, egy jól kiválasztott boroshordó-sör párosítás nagyban tudja emelni a sör komplexitását (savanyú, fanayr söröknél, vagy nagy testes söröknél főleg). A másik út amikor valamilyen módon megpróbálják a sört a borral keverni. Volt már itthon is ilyen. Nem voltunk lenyűgözve. Annak is megvan az oka, hogy évezredek alatt az ember ezt a két italt külön választotta és nem alakult ki egy nagy közös hybrid műfaj… Viszont ezúttal Roth Zoli, a legendás Távoli Galaxis és a Bakancslista alkotója állt neki a feladatnak, úgyhogy bizakodóak voltunk.

RothBeer × Haraszty Pincészet – BorBeer

A sör egy saison, sauvignon blanc musttal és a kifejezetten szőlős illatú Nelson Sauvin komlóval. Tulajdonképpen egy enyhébb csalódáson kívül nem nagyon tudunk haragudni rá. Kellemes, jól iható, frissítő kis világos nyári sör. Futás után ittuk, így leginkább arra kellett figyelnünk, hogy ne húzzuk le az egészet egyből, mert nagyon kellemes szomjoltó. Viszont jobban odafigyelve sem adta ki azokat amit vártunk. Nem túl markáns, kimondottan búzás ízvilágot hozott. A szőlőt, a borosságot nem éreztük annyira meghatározónak. (Kifejezetten érdekes lenne még jobban ráfeküdni az ezt hangsúlyozó alapanyagokra még egy picit jobban.)

Szóval tulajdonképpen egynek jó, sörgeeknek izgalmas lehet, boros haveroknak ajándékba pedig mindenképpen érdekes.

Ki igya?
Ha sosem tudtad hogy sörre bor vagy borra sör akkor ez neked való.

Ki ne?
Aki ettől várja a borfogyasztó és a sörfogyasztó közötti hidat.

Akkor ez most jó?
Teljesen korrekt, de a bort nem hozta közelebb a sörhöz.

Kritika #150 // Dreher Pale Ale

Nagyon érett már egy átfogó cikk arról, hogy a kézműves sörök felfutása milyen lépéseket váltott ki a nagyüzemi piacból. Aztán mivel baromi sokat lehetne róla írni (és rengeteg szar sört meg is kóstoltunk hozzá) inkább szokás szerint hagytuk elsikkadni. Hasonló tempóban vagyunk a Dreher Pale Ale-el. Az elsők között kóstolhattuk meg és a villámértékelés után szépen bele is aludtunk a dologba. Több oka is van.

Készül a Dreher Pale Ale (a képet egy régi fotóról, de náluk lőttük)

Egyrészt már közben leírtak mindenféle elemézést róla, az emberek elkezdték megkóstolni, lettek vélemények, a kritikusok lehúzták, az átlagfogyasztó meg nagyjából elvolt vele. Aztán a MONYO elsütött az év kraftos poénját, szóval tényleg ki lett maxolva a téma.

Másrészt meg azért aludtunk bele mert a sör annyira uncsi lett, hogy el is felejtettük. Aztán mostanában volt egy újrakóstolás és igazából újra felhúztuk magunkat rajta. A Soproni IPA ugyanis szerintünk rohadt sokat tett azért, hogy az emberek megismerjék, hogy lehet más a sör, mint az egyenláger. Erre a Dreher csinál egy olyan pale ale-t, ami pont olyan, mint az egyenlágere (pedig van benne 3 komló, meg felsőerjesztésű). Nehogy összezavarjuk a fogyasztót ízzel. Nehogy tényleg merjünk egy picit előrelépni a sörkultúrában. Nem nagyot, picit. Szóval igazából most ezt csak azért írtuk meg, mert le akartuk írni: ez a sör egy kurva nagy kapufa. Üres kapura ráadásul.

Ki igya?

Aki szereti a Drehert.

Ki ne?

Aki azt hinné, hogy ez most valami más lesz.

Akkor ez most jó?

Egy átlag semmihez képest nincs baja, sőt. De amúgy nem jó, mert semmi újat nem hoz. Pedig hozhatott volna

Kritika #147 // Kedd esti lazulás a Fehér Nyúllal

Előre leszögezem, nem pr-cikk és nem fizetett le a Fehér Nyúl. Egyszerűen az előző cikkben feldobott labdát szépen visszapasszolták, így megérdemlik a cikket… Nem tagadom, bírom a söreiket, amelyiket nem, azt meg nem iszom.

A Barley Winenal kezdek, na nem azért, mert rutintalan vagyok, hanem mert kéri a színe, annyira hívogató, hogy egyből ehhez nyúl az ember. Illatra nagyon édes, nagyon gyümölcsös (vanília pudingos, gyümölcsös piskótatorta), de közben simán érezni már itt is az alkoholt. Ahogy kortyolok, nagyon gazdagon indít, rögtön bekezd a rengeteg ízzel. Miután eltelített a ragadós, édes massza jóleső, fanyar, leheletnyi kesernyés véggel zár. Nem adja könnyen magát, 11%-os és nem is próbálja titkolni. Sűrű, zsibbaszt, először csak a nyelvet, aztán már a torkomat is. Miközben melegszik, kortyonként más lesz: édes, keserű, joghurtosan krémes, gyümölcsösen selymes, legvégén lekváros… Ami jó, hogy sokarcú desszertsör, ami rossz, hogy nagyon alkalmi, így nem egy mindenestés ital.

Fehér Nyúl Barley Wine és Fehér Nyúl Cranachan Málnás Black IPA

Fehér Nyúl Barley Wine és Fehér Nyúl Cranachan Málnás Black IPA

Második egy skót kollab sör, a Fyne Ales-el készített Cranachan Málnás Black IPA (újdonság), amit a cranachan, egy zabos-málnás tradicionális skót desszert ihletett. (A Fehér Nyúltól megszokott rengeteg zabbal…) Illatra 70%-os étcsoki folyós málnatöltelékkel (a Gallernek van ilyen csokoládéja). Nem a műaromás, hanem valódi, kert végéből szedett savanykás málnával, amihez szuperül passzol a komló friss füvessége. Mély, zord, de mégis friss, bizsergető. Vékony és elegáns habja sokáig kitart. Hát ha még az íze is olyan lenne, mint amit eddig éreztem… Vékony testű, könnyen iható, de kár, hogy az alap fekete ipához használt maláta füstös pörköltsége már nem passzol a gyümölcshöz. Szegény kis málna íze remekül kijön, friss, ropogós (mintha a korty előtt bedobtam volna egy szemet), pont annyi van benne, amennyi kell, se nem több, se nem kevesebb, de a pörköltség borítja az asztalt. Az ötlet tök jó, de ha engem kérdez valaki, ez a sör még nincs kész; a rideg, sötét skót világot akarja megtestesíteni és ezt ellensúlyozni a zab-málna kombóval, de az az igazság, hogy én továbbra is „didergek”. Nem a fekete ipasággal van baj, de kevésbé kesernyés, kevésbé pörkölt alappal és még egy kis édességgel nekem jobban tetszene.

Optimista (vagy csak ittas) csillogással a szememben nyúlok a Cocoa Milk Southoz (a másik újdonság), ami enyhén kakaóbabos illattal indít. Annyira visszafogott, hogy véletlenül bele is nyomtam az orromat, úgy kellet keresni (ahogy melegszik azért jobban kijön, hogy ha nem is kakaós, de tejes-kakaóbabos). Pici, vékony a hab a tetején, de hosszan megmarad. Lezser, 5,3%-os, nem erőszakos, a megszokott „fehérnyulas”, vizes, vékony stout. Érdekes, van valami bája, valami szolid szerecsendiós-ánizsos fűszeresség, nem a medvecukros feeling, talán gyógynövényes (tényleg csak enyhén, nem vág arcba). A szortimentből ez izgatott a legjobban, de csak ismételgetem magamban, hogy ‘édes, kakaós’… Selymesen gördül-hömpölyög, jól lekerekített, nem lóg ki semmi belőle, ez itatja magát a legjobban. Jópofa, bírom, bármikor fogom inni.

Fehér Nyúl Cocoa Milk Stout és Fehér Nyúl Russian Imperial Stout

Fehér Nyúl Cocoa Milk Stout és Fehér Nyúl Russian Imperial Stout

A Russian Imperial Stout nagyon durva már illatra is, mintha valami különösen zsíros tejszín lenne, vagy egy krémes testápoló, perverz módon jó, már-már parfümös (szeretnék egy ilyen parfümöt). Ez az a russian imperial stout, amit a sima Fehér Nyúl Stout után vártam. Ízben is parfümös-édes-krémességgel indít, amit az a jó, az a fanyar, az a száraz, pörkölt stout követ, őrülten selymes, apró, enyhén bizsergető bubissággal. Minden korty lendületesen indít, aztán finoman rád nehezedik a vaskosságával, hogy újra és újra ugyanezt lehessen átélni (masszírozza a lelkemet:)). Azt hiszem, megvan az este győztese!

A sorrendiség nem a véletlen műve.

A sorrendiség nem a véletlen műve.

Stoutban erős a Fehér Nyúl, nekem meg ez a gyengém. Remélem bírni fogják a tempót!

Kritika #135 // Mad Scientist × RothBeer Welcome Drink

Alaposan kivettük a részünket a Mad Scientist és a RothBeer április elsejei tréfájából, így nem volt kérdés, hogy fizikailag is ott leszünk a premieren (mondjuk mindig ott vagyunk).

Nagyszínpad! Nagyszínpad!

Mindent hoz, amit ígért: krémes, komlós, nem keserű és iszonyatosan csúszik. Az Imperial New England Session IPA viccesen hangzik, de elég jól leírja, mire kell számítani… Sűrű, gyönyörű, ahogy azt az Omnipollo, vagy Mikkeller nyálcsorgató instafotóin is látjuk mindig, a különbség „csak” annyi, hogy ez most itt van előttünk. Nem tudjuk és nem is akarjuk leplezni a lelkesedésünket, még ha Harrison Ford személyes látogatása átverés is volt, a sör nem az. Nem mintha mutatott volna bármi olyat a Welcome Drink, amit ne láttunk volna már (máshol és persze külön-külön), viszont iszonyatosan egyben van a lazulós 3,6%-os ABV ellenére is. Kár, hogy egyszeri főzet, innánk káoszba fulladó péntek esték kezdésének (oké, a második sört valószínűleg nem éreznénk utána) és zavarodott kilépős vasárnap hajnalokon is!

(y)

Ki igya?

Szlovákiából hazatérők. Premierre járók.

Ki ne?

Bloggerek. (Már a többiek. Mi isszuk.)

Akkor ez most jó?

THEHOPSNOB kolléga helyett kivételesen SOPHIE-val mentünk a premierre, egyúttal meg is ragadtuk az alkalmat, hogy az egybegyűlteket is kikérdezzük röviden a benyomásaikról. Érdekes módon nem mindenki osztozott a feltétlen lelkesedésünkben. De ne dőljetek be nekik! Ez most nagyon is jó.

Kritika #130 // Yeast Wörks Damballah Weddo

Karácsony magasságában zavarba ejtően impozáns palackban kaptunk egy rumos imperial stoutot és, hogy biztosan elfogulatlan írás szülessen, megállapodtunk thehopsnobbal, hogy ő elmegy a bemutatóra és leír mindent, amit tudni kell és lehet (ő kóstolta csapról is), mi pedig Sophieval kvázi vakkóstoljuk.

Amit tudni kell: az Élesztős Yeast Wörks nagyjából egy éve főzte le a Gurinál a sört, ezúttal a Kísérletinyúl és Grabovszky segítségével. Került bele háromféle (indokolatlanul sok) rum és rózsaborzs a biztonság kedvéért, majd azóta pihent. – thehopsnob

Kitöltéskor masszív habot ereszt, olajosan, lassan hömpölyög a pohárba, semennyi fény nem szűrődik át rajta lámpa felé tartva sem. Illatra aszalt szilvás csokoládé-mousse szilvapálinkával, a rumot egyelőre nem találjuk. Első kóstolásra már inkább vizes, mint sűrű, az alkoholossága pedig nem simul bele a kortyba, hanem végig tolakodóan jelen van. Van, aki azt mondaná, hogy vékony, van, aki azt, hogy könnyen iható; mindkettejüknek igaza van. A korty végén száraz, kávés utóíz vár minket (a csokoládé itt már nincs jelen, de a rumot sem mondanánk meg, eskü), amit sokáig nem lehet élvezni, mert hamar elnyomja a pörkölt, földes keserűség. Sajnáljuk, hogy nem raktuk el a pincébe pár évre, baromi szívesen írnánk róla jókat 2017, vagy 18 végén… Kellemes, de ebben a formájában mentes a kihívásoktól és izgalmaktól.

Ki igya?

Aki szeretne komolyabb sörökkel is próbálkozni, de még csak mostanság kezdett el a komfortzónáján kívül is mozogni.

Ki ne?

Hardcore imperial stout rajongók és sörnáci bloggerek. Akik dobozból isszák a Ten Fidy-t.

Akkor ez most jó?

Rossznak nem lehet nevezni, hibáktól mentes, de nem hagy maga után maradandót.

Nekem nagyon más benyomásaim voltak a csapolt verzióval való találkozáskor; a kiemelkedő krémesség, a rum finoman érezhető fűszeressége szerintem simán odaemeli a legjobb magyar stoutok közé. Nyilván nem egy Goose Island Bourbon County (köszi még egyszer Tibi!), de nálam inkább tartozik az emlékezetesebb sörök közé! Én már most főzetném a következő évit…

Ennyire más az üveges (amúgy aranyos vudu-dizájnnal az alkotocsoport.hu-tól), mint a csapolt verzió? Ennyit számít az ízlés, a személyes preferenciák? Elragadott a pillanat heve? El tudom fogadni, hogy nemzetközi viszonylatban (ahogy alapvetően azért mindent mérni kéne) talán nem ugrik ekkorát, csak alapból nekem egyáltalán nem meh, hanem egy kifejezetten pozitív imperial stout, ami annyira krémes, amennyire még egyetlen más hazai főzet sem amit ittam és magyar szinten nagyon is működött.

Nem egyszer kóstolunk sört együtt, nem is szoktunk ennyire szétlőni, de ezúttal tényleg nem tudom mi a megfejtés. Tudjátok mit? Kóstoljátok meg és írjátok meg, hogy ti hogyan látjátok! – thehopsnob

Kritika #126 // Szentandrási Szőlős A.P.A.

A békésszentandrási Szent András Sörfőzde egy igazi mintapéldája az átgondolt sörös vállalkozásnak. Messziről indultak, a kicsit különlegesebb vidéki sörfőzdéből egy tulajváltás után igazi koncepció mentén látszanak mozogni. Alapvetően mindent szépen, klasszikusan, amolyan tankönyvien csinálnak. Kicsit a söreik is olyanok, nagy kockázat nincsen bennük. De mondjuk pont ezért, más most megszűnő főzdékkel és kocsmákkal ellentétben, stabilan állnak a piacon és folyamatosan bővülnek.

Ehhez képest a furán hangzó Szőlős A.P.A. milyen?

Szentandrási Szőlős A.P.A.

Szentandrási Szőlős A.P.A.

Nos, a tavalyi vadul hangzó és olyannak is bizonyuló szőlős sörhöz képest mindenképpen egy lépés előre, de még mindig a keretek között mozog. Azt hozza, amit ígér? Nagyjából. Szőlős? Igen. American pale ale? Igenis, meg nem is. Definíció, élesztő és más alapanyagok alapján igen, de hiába a múltkori szőlős próbálkozáshoz képest komolyabb alap, hiába az új-zélandi komló, egyelőre a szőlő még mindig annyira domináns, hogy az ital megmarad valahol a radlerek szintjén. Annak mondjuk durván becsapós a 4,9%-os alkohol szintjével.

Baj ez amúgy? Nem biztos. Ahogy mondtuk, a Szent András Sörfőzde a piacra dolgozik, a piacból él. A gyümölcsös sörei aratnak a piacon. Az alap szortiment mellett próbálnak most olyan gyümölcsös söröket összehozni (például a málnás búza), amik egy kicsit komolyabbak, a sörbuzik érdeklődését is felkeltik. Bevallottan kapudrog sörnek készült, bár mi erre inkább a Weihenstephaner Vitust szoktuk alkalmazni, de hát ízlések ugye. És ez itt a nehéz feladat. Direkt nem nekünk csinálták, mégis mi írunk róla. Ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor nekünk ez még mindig kevés. Mi még mindig azt mondjuk, hogy kevesebb szőlő, több sör. Ha a munkahelyi marketinges előbújik belőlünk, akkor ez egy nem rossz koncepció, biztos, hogy népszerű lesz. És persze az odafigyelés, az alapanyagok, a koncepció mind kézműves. Meg a szándék is szimpatikus, hogy növelni kell a kézműves sört ivók bázisát és elvenni piacot az alcopop italoktól.

Ki igya?

Aki szereti a szőlőlevet. Aki nem szereti a sört (és a sör alatt amúgy a hagyományos világos lágert érti). Másnaposak gyógysör helyett.

Ki ne?

A sörsznobok. Aznaposak egy komoly sör helyett.

Akkor ez most jó?

A célnak megfelel.

Bónusz:

Már pár hete akarunk írni az Ogre bácsiról, de nem akartunk majdnem kész helyről írni. Gyakorlatilag minden funkcionál, de még dolgoznak a hosszabb nyitva tartáson, lesz meccsközvetítés, és a két ottjártunk között lett wifi, megtelt a hűtő és már kolbásztál is van. Szóval most már csak arra várunk, hogy egy jó hétközi BL-meccsen kortyoljunk bele a hangulatba, semmi premier, meg sörbuziskodás. Valószínűleg adni fogja, mert eddig úgy tűnik a kocsma olyan, mint a brand: nem vidéki kocsma, nem pub, nincs túltematizálva, egyszerű, letisztult normális kocsma, annyi kajával, ami kell, semmi streetfood fiesta. Szóval így előlegbe’ bejön a hely, de még majd visszamegyünk később is.

Programajánló #25 // November

programajanlo25

2016. november 3. Főzdepark November Kick-off Party @nekedcsakdezso A ‘Park ezúttal a Dezsőt foglalja le egy hónapra, egyéb nyalánkságok az eseményben.

2016. november 3. TuffBuzz bemutaja: Joanna Gone Mad Már írtunk korábban a Joannáról, most végre nagyban is megmutatja magát, érdemes megnézni.

2016. november 4. A Mango Bay első kóstolása A 8 hét alatt 8 sör nevű őrület első hetébe értünk. Mango milkshake pale ale…

2016. november 4. Ízek Meséje: a sör új szemszögből – Hét Hat Club Kóstolómese

2016. november 5. Breweriana Collectors Meeting -with collectorism.com Sörcikkgyűjtés, nemzetközi alapon.

2016. november 5. Káosz és Rettegés #6 – True Halloween! Beöltözős.

2016. november 5. Čech In 4. szülinapi party Ami a címében van. Fasza cseh sörök.

2016. november 5. Záróbuli a Centi Sörházban Most hogy észrevettük, hogy a 16-ban is van kézműves hely, már be is zár.

2016. november 10. Smooth Hoperator – Brew of the Year by Mad Scientist A 8 hét alatt 8 sör második hete. Az első magyar New England IPA.

2016. november 11. Mecénás Sörműhely napok a Fekete Arany Klubban Csapfoglalás. Kedvezmény.

2016. november 12. Cake&Brunch Ingyenkaja, csak egy sört kell venni. Vagy kettőt.

2016. november 12. Jónás 3 Már 3 éves a legjobb kilátással rendelkező söröző. Valamint: ingyensör.

2016. november 17. Horizont – Gentle Bastard Amerika IPA Az első rendes Horizont sör az új főzdéből.

2016. november 18. IPA-k háborúja Tap Takeover est A Kraft beveszi a KisSzimplát, csak az IPA.

2016. november 18. Hopfanatic Főzde Búcsúztató No comment.

2016. november 18-19. Craft Bier Fest Wien Nincs is messze, meg szakmai is.

2016. november 18-19. Káosz és Rettegés #7 – Hop Terror Weekend! A 8 hét alatt 8 sör harmadik hete. Dupla IPA.

2016. november 19. Oliver Rowe-modern angol szezonális konyha Pop-up étel-sör kombók.

2016. november 21-27. Porter Challenge: MONYO Brewing Co. vs. Mad Scientist Feketeerdő, vagy kókuszos kávés? Legjobb játék.

2016. november 21. Porter Challenge: Monyo – Mad Scientist Ofisöl megnyitója a fentieknek.

2016. november 22. REKESZ – APA (American Pale Ale) premier Lehet még 2016-ban egy APA-val villantani? Meglátjuk, újoncbemutatkozás.

2016. november 24. Sörest , bemutatkozik a Monyo! Kecskemét kupálódik.

2016. november 24. Brew Your Mind- Vermont Edition Vermont is so hot right now! Kb. a legmenőbb stílus felé próbálkozik a Brew Your Mind, kíváncsian várjuk.

2016. november 24. Hara’Punk – Son of a bitch premier Dupla IPA!

2016. november 30. Beerselection.hu – Az Ország Söre Sörkóstolás 2.000 Ft-ért!

 

Kritika #125 // Hopfanatic, TuffBuzz, thibault_beers, Sania

„Nehéz a blogger élete” rovatunk újabb fejezete következik. Kaptunk egy csomó ingyen sört, kénytelen voltunk meginni. Itt jeleznénk újra, hogy ingyen sörért bármikor írunk jót bármit. Igazából persze illene külön cikkben, legalább sörfőzőnkként szétszedni, de ennyi ivás mellett pont írni nincs időnk, úgyhogy most egyben olvashattok 6 újdonságról, amiből 1 még nem is érhető el. Értékelések a fotó után.

magyarvegyes

thibault_beers Walpurgis Nacht, Hopfanatic Jungle Bill, TuffBuzz Joanna Gone MAD, Sania Draco, Hopfanatic Pocket Universe. A többi sör elrejtőzött.

Kezdjük rögtön a legaktuálisabbal: a kiskunhalasi Hopfanatic frissített a dizájnján, csinált három új sört és ma megszállja a #marionettet. Mindenki KissTomija kicsit el volt tűnve Pesten mostanában, a Hopfanatic Pub is bezárt egy ideje, de most úgy tűnik friss erőkkel támad.

A Pocket Universe az időjárást tekintve kicsit megkésett saison. Az aratásnak vége, de ebbe azért került rozs és zab is, ennek köszönhetően kenyeres, harapható. A kezdeti friss illat helyett az élesztő, a kenyértészta és egy kis fűszeresség érezhető ivás közben. Kellemes, csúszik, elmegy bármi mellé, nagy nyomokat nem hagyott. Nyáron még jobban fogyna.

Ki igya?

Aki szomjas. Aki a felfrissülést keresi.

Ki ne?

Aki valami élmény sörre vágyik.

Akkor ez jó?

Friss, korrekt.

 

A Jungle Bill kávés porter. Ezzel kb. mindent el is mond a leírás a sörről. Kellemes, kissé vékony porter, erős kávés illattal és hasonlóan erős kávéízzel. Kicsit talán túl erős is. Nem hipszter kávéval készült, ezt néhányan felrótták neki, nekünk most nincs bajunk vele, egy kicsivel kisebb intenzitás és pörköltség azért nem lenne rossz. Annyi, hogy igazából én (#thehopsnob) a testesebb sörökben bírom a kávét, ez inkább egy hosszú amerikaira emlékeztet, így ha lehet szavazni, a Hopfanatic Insomia nekem jobb választás. Könnyen megy le ez is.

Ki igya?

Aki egy könnyű barnára vágyik.

Ki ne?

Aki már csak hipszterkávét tud inni, a sarki kávézó már derogál.

Akkor ez jó?

Rendben van, de volt már jobb is a Hopfanatictól a kávés fronton.

 

A Hopfanatic megújulásnál talán az sikerült a legjobban, ahol egy kicsit visszanyúlt korábbi ötleteihez a szerző. Nem biztos, hogy a Solid Pleasurenél korábban jól sikerült karácsonyi trippel volt az alap, az sem, hogy a mazsolapüré ötletét a saját barleywine-jától vette Kiss Tomi, de úgy tűnik, hogy az erősebb söröknél jobban összeállnak a dolgok. Erős, de kellemesen iható sör ez is, nem ragasztja össze a szánkat. Túlérett gyümölcsök és egy pici alkohol, de egyáltalán nem zavaró. Van akinek gejl lesz, de nem kell megijedni, annyira azért nem édes, kiegyensúlyozott. Disclaimer: az üveges változat kicsit lapos volt, de volt szerencsém többedmagammal kóstolni csapról, ott nagy sikere volt, így a két élményt raktam össze egy értékeléssé.

Ki igya?

Aki szereti a belgát. Aki szereti a Belgát.

Ki ne?

Aki nem szereti az édességet.

Akkor ez jó?

Ez elég jó lett.

via http://blog.untappd.com/post/152088037636/core-badges-october-2016

Ha ezek megvoltak, akkor csak szólunk, hogy a mai naptól elérhető a magyar plecsni Untappd-en… via http://blog.untappd.com/post/152088037636/core-badges-october-2016

Az eléggé újhús TuffBuzz gerilla sörfőző rögtön be akarja rúgni az ajtót a magyar piacon, össze-vissza trükközött juharszirupos, narancsos dupla IPA-val támad. A Legendánál lefőzött első változaton változtatott pár dolgot, cserélte a komlókat, átment a Mad Scientisthez és a Joanna Gone MAD máris készen áll a magyar piac meghódítására. Sikerülni fog? Valószínűleg igen. Kellemesen gazdag és telt, mégis jól csúszik, nem tapadós. Meglepően száraz, valszeg a juharszirupot meg a hozzáadott karamellizált nádcukrot felzabálta az élesztő. De ez nem zavar minket. Illat és ízintenzitásban egyelőre még nem üti meg az (általunk) itthoni mércének tartott GreyJoyt, de nem kell szégyenkeznie.

Ki igya?

Aki szereti a jó IPA-kat. Aki szereti a jó dupla IPA-kat. Aki szereti a GreyJoyt.

Ki ne?

Nincs ilyen, mindenki.

Akkor ez jó?

Bezony.

 

Nem ennyire új motoros, még sem jelentkezett még túl sok sörrel a Sörspecialista.hu tulaj Tibold Ákos. Most haverjával, a Sania HB-s Zilahy Sándorral Ausztriában főztek le két nagyobb adag sört, amit lehet keresgélni majd a polcokon. A tonkababos-füstös saisonről, a Walpurgis Nachtról sajnos nem tudunk semmit mondani. Észrevétlenül elkóstolgattuk, de egyrészt a füstnek nyomát sem találtuk, másrészt folyamatosan valami bántó mellékízt próbáltunk megfejteni, így fogyott el a sör. Keresünk majd egy másik palackot, vagy csapot, ez nem volt az igazi.

A Sania Dracoval szerencsére már nem volt bajunk. Száraz, fanyarabb porterek közül való, és annak ellenére is vékonynak és könnyűnek érezzük, hogy 6,5% az alkoholtartalom. Mélyebb nyomokat nem hagy, de ott pörkölt ahol kell, ott kávés ahol kell és kitűnően illik ehhez a fos októberi időhöz.

Ki igya?

Aki szeret esőben sörözni.

Ki ne?

Aki nem szereti a száraz barnákat.

Akkor ez jó?

Korrekt.

Programajánló #23 // Szeptember

programajanlo23

Programajánló #23 // 2016. szeptember

Bőven vagyunk ellátva eseménnyel most is, külföldi és más fesztiválok hegye (úgy tűnik mindenki az ősz elejére időzítette a rendezvényét), lesz mit meginni.

2016. augusztus 30 – szeptember 4. A Főzdepark beköltözik a Kandallóba! Lehet inni mindent ami volt a Kraft fesztiválon.

2016. szeptember 1-4. II. Beer, Burger, Barbecue Fesztivál – Szept 1-4. Millenáris Park Sörügyileg nem annyira jó a felhozatal, viszont van fasza bbq.

2016. szeptember 1-4. Első Arena V4 Sörfesztivál Visegrádi négyek, csak most sörben. Kulturált helyszín, ismert és ismeretlen sörök, főleg a lengyelekre mennénk rá.

2016. szeptember 2-4. Hegyvidéki Sörfesztivál Aki sosem jönne le a hegyről, az most kóstolhat valami kevésbé hagyományosat.

2016. szeptember 2. Szalacsi Ace 2.0 Rage és Roli bohóckodása 2. felvonás Kézműves bulika: megtanulsz sört főzni, bebaszol jó sörtől közben.

2016. szeptember 3. The Who Cares for Beer Festival 16 A környék legjobb fesztiváljának tűnik. Ottali!

2016. szeptember 3. 10 éves jubileumi túra – Sörtúra 2016 20 állomás, 20 sör. Évfordulós maradj talpon!

2016. szeptember 13 – 14. Szüretelj komlót a Monyóval, nagy királyság! Sorsolás 5-én, ne maradj le!

2016. szeptember 8. Mecénás Sörműhely – Grimm hidegkomlózott búzasör premier Amikor azt hinnénk, hogy nem lesz sörpremier, akkor de.

2016. szeptember 9-11. 12. Főzdefeszt – szeptember 9-11. Városliget Napozórét Nincsen ősz Főzdefeszt nélkül, ezúttal a vörösök a terítéken. A helyszín ezúttal változatlan, a pohárból még mindig újat kell venni (csak, hogy megelőzzük a kérdéseket).

2016. szeptember 9-11. Braufest Berlin 2016 A Főzdefeszt kistesó, ami a program alapján még sokkal izgalmasabb is lesz.

2016. szeptember 11. Mikkeller Running Club Budapest #4 Ezúttal is futva megyünk a Főzdefesztre, csatlakozz egy kis közös kocogásra, vagy csak a sörözés részéhez.

2016. szeptember 16. Vaskakas Sörfőzde bemutató Győrben új sörfőzök állnak ki a porondra.

2016. szeptember 17. Beerlovers.at rendelés #1 Közösen is rendelhetsz menő söröket Bécsből, elhozzák neked és lehet iszogatni.

2016. szeptember 22. CAKE&BEER – THE OPENING! Süti és sör. Nincs több kérdésünk.

2016. szeptember 22. Káosz És Rettegés #5 – Stone Berlin Hits Budapest A káosz eléri kis hazánkat. Bár a Stone talán már nem számít annyira különlegesnek itthon (amúgy de), az egyik nagy sztárja az amcsi sörforradalomnak. Nem ér kihagyni.

2016. szeptember 22. Mad Scientist: Cp-550, Jam52, Burton Ale #1 sörpremierek A Mad Scientist nem bír leállni, két és fél új sör bemutatója. Yeah.

2016. szeptember 22. Mad Scientist Sörbemutató a Maláta Sörkertben Szolnok reprezent.

2016. szeptember 22. Ogre bácsi bemutatkozik. Már akinek be kell mutatni Ogrét. Kíváncsian várjuk, mit hoznak ki az egykori Hopfanatic Pubból.

2016. szeptember 23. Aviso sörbemutató a Rockline-ban Fertrőrákos bemutatkozik!

2016. szeptember 23. Kóstolda a Karl Mikro-Sörfőzdében Kaja, pia, déli hangulat.

2016. szeptember 23. Sörgasztronómiai Hét Kaja-sör párosítások, éttermenként más érdekes menük. Sörgasztronómia!

2016. szeptember 23. Beeroda.hu X Cake & Beer Sörkóstolás #2 Kóstolgatásokban.

2016. szeptember 22-25. II. Corvin Szezonzáró Sörfesztivál – szeptember 22-25. Elvileg szezonzáró, gyakorlatilag ugye nem, meg persze minden nap fesztivál. Újdonságra nem számítunk.

2016. szeptember 25. Ünnepeld Velünk a Bartók Csapház 2. szülinapját! Vegyed, vigyed.ű

2016. szeptember 25. Főzdepark hét az Élesztőben Kraft megszállás a kézműves fellegvárban.

2016. szeptember 29 – október 2. IV. Oktoberfest Budapest Hát ez van, csak minek…

Kritika #123 // Reketye x North 42 Brewing Hibiscus Kiss

Dupla sör, duplán jó. Ezúttal duplán-dupla: a Reketye Sörfőzde állt össze a Magyarországon járó, számunkra egyelőre ismeretlen North 42 Brewing amerikai brigádjával, hogy valami különlegeset alkossanak. A Reketyének most már van egy kialakult szortimentje, mostanában már rámennek a szezonális, különlegesebb sörökre (cocoa porter, rozsos summer ale). Ezúttal nem aprózták el, rögtön saját műfajt teremtettek (?), készítettek egy dupla witbiert hibiszkusszal. Pakolták bele amit lehet, háromféle élesztő, folyékony Wyeast Labs, szóval minden adva volt a sikerhez. Ja és elég jó lett a palackdizájn, plusz pontért. Lássuk a sört.

Reketye Sörfőzde x North 42 Brewing - Hibiscus Kiss

Reketye Sörfőzde x North 42 Brewing – Hibiscus Kiss

Hát izé. Az első palackot nem tudjuk hová tenni, gyorsan bontunk még kettőt és máris jobb a kép, az elsővel valami félrement (teljesen iható volt, de tompa, tök mást mutatott ízre és illatra, mint a többi amit ittunk). Közben nyitunk egy Kronenburg Blanc-t (igen, tudjuk…) hogy el tudjuk tenni valahová a witbierhez képest a sört. A végeredményre az jön ki, hogy a két stílus között ugyanakkora a különbség mint mondjuk egy stout és egy imperial stout között. A witbier friss, fanyar, szinte az arcunkba robbanó illatfelhő, frissítő nyári ital. A duplawit édes, krémes, lomha, túlérett gyümölcsök illatával. Ha az narancs (vagy még inkább citrom), akkor ez érett narancs. Ha az nyár, akkor ez ősz. Abból amit a witbier tud, szinte semmit nem mutat a harapható gabonásságon kívül. Viszont ha eltekintünk attól, hogy összehasonlítgassuk, akkor tök jó sör. Testes, vastag, de észrevétlenül lemegy a két üveg. Bár kellemesen zsibbaszt az alkohol, lehet belőle inni még egy pohárral. Narancs, mandarin, rozsos fűszeresség – kifejezetten kellemes sör. Szeptember végére. Mikor már a Nap nem melegít annyira. Elraktuk az egyik üveget, majd rápróbálunk.

Ja, és a hibiszkusz? Tudja valaki, hogy milyen íze van a hibiszkusznak?

Ki igya?

Aki nem frissességre vágyik, hanem kellemes ellazulásra.

Ki ne?

Aki nem szereti az enyhén túlérett narancsot. Vagy a koraőszt.

Akkor ez most jó?

Nekünk bejött.