Tag Archives: Russian Imperial Stout

Kritika #147 // Kedd esti lazulás a Fehér Nyúllal

Előre leszögezem, nem pr-cikk és nem fizetett le a Fehér Nyúl. Egyszerűen az előző cikkben feldobott labdát szépen visszapasszolták, így megérdemlik a cikket… Nem tagadom, bírom a söreiket, amelyiket nem, azt meg nem iszom.

A Barley Winenal kezdek, na nem azért, mert rutintalan vagyok, hanem mert kéri a színe, annyira hívogató, hogy egyből ehhez nyúl az ember. Illatra nagyon édes, nagyon gyümölcsös (vanília pudingos, gyümölcsös piskótatorta), de közben simán érezni már itt is az alkoholt. Ahogy kortyolok, nagyon gazdagon indít, rögtön bekezd a rengeteg ízzel. Miután eltelített a ragadós, édes massza jóleső, fanyar, leheletnyi kesernyés véggel zár. Nem adja könnyen magát, 11%-os és nem is próbálja titkolni. Sűrű, zsibbaszt, először csak a nyelvet, aztán már a torkomat is. Miközben melegszik, kortyonként más lesz: édes, keserű, joghurtosan krémes, gyümölcsösen selymes, legvégén lekváros… Ami jó, hogy sokarcú desszertsör, ami rossz, hogy nagyon alkalmi, így nem egy mindenestés ital.

Fehér Nyúl Barley Wine és Fehér Nyúl Cranachan Málnás Black IPA

Fehér Nyúl Barley Wine és Fehér Nyúl Cranachan Málnás Black IPA

Második egy skót kollab sör, a Fyne Ales-el készített Cranachan Málnás Black IPA (újdonság), amit a cranachan, egy zabos-málnás tradicionális skót desszert ihletett. (A Fehér Nyúltól megszokott rengeteg zabbal…) Illatra 70%-os étcsoki folyós málnatöltelékkel (a Gallernek van ilyen csokoládéja). Nem a műaromás, hanem valódi, kert végéből szedett savanykás málnával, amihez szuperül passzol a komló friss füvessége. Mély, zord, de mégis friss, bizsergető. Vékony és elegáns habja sokáig kitart. Hát ha még az íze is olyan lenne, mint amit eddig éreztem… Vékony testű, könnyen iható, de kár, hogy az alap fekete ipához használt maláta füstös pörköltsége már nem passzol a gyümölcshöz. Szegény kis málna íze remekül kijön, friss, ropogós (mintha a korty előtt bedobtam volna egy szemet), pont annyi van benne, amennyi kell, se nem több, se nem kevesebb, de a pörköltség borítja az asztalt. Az ötlet tök jó, de ha engem kérdez valaki, ez a sör még nincs kész; a rideg, sötét skót világot akarja megtestesíteni és ezt ellensúlyozni a zab-málna kombóval, de az az igazság, hogy én továbbra is „didergek”. Nem a fekete ipasággal van baj, de kevésbé kesernyés, kevésbé pörkölt alappal és még egy kis édességgel nekem jobban tetszene.

Optimista (vagy csak ittas) csillogással a szememben nyúlok a Cocoa Milk Southoz (a másik újdonság), ami enyhén kakaóbabos illattal indít. Annyira visszafogott, hogy véletlenül bele is nyomtam az orromat, úgy kellet keresni (ahogy melegszik azért jobban kijön, hogy ha nem is kakaós, de tejes-kakaóbabos). Pici, vékony a hab a tetején, de hosszan megmarad. Lezser, 5,3%-os, nem erőszakos, a megszokott „fehérnyulas”, vizes, vékony stout. Érdekes, van valami bája, valami szolid szerecsendiós-ánizsos fűszeresség, nem a medvecukros feeling, talán gyógynövényes (tényleg csak enyhén, nem vág arcba). A szortimentből ez izgatott a legjobban, de csak ismételgetem magamban, hogy ‘édes, kakaós’… Selymesen gördül-hömpölyög, jól lekerekített, nem lóg ki semmi belőle, ez itatja magát a legjobban. Jópofa, bírom, bármikor fogom inni.

Fehér Nyúl Cocoa Milk Stout és Fehér Nyúl Russian Imperial Stout

Fehér Nyúl Cocoa Milk Stout és Fehér Nyúl Russian Imperial Stout

A Russian Imperial Stout nagyon durva már illatra is, mintha valami különösen zsíros tejszín lenne, vagy egy krémes testápoló, perverz módon jó, már-már parfümös (szeretnék egy ilyen parfümöt). Ez az a russian imperial stout, amit a sima Fehér Nyúl Stout után vártam. Ízben is parfümös-édes-krémességgel indít, amit az a jó, az a fanyar, az a száraz, pörkölt stout követ, őrülten selymes, apró, enyhén bizsergető bubissággal. Minden korty lendületesen indít, aztán finoman rád nehezedik a vaskosságával, hogy újra és újra ugyanezt lehessen átélni (masszírozza a lelkemet:)). Azt hiszem, megvan az este győztese!

A sorrendiség nem a véletlen műve.

A sorrendiség nem a véletlen műve.

Stoutban erős a Fehér Nyúl, nekem meg ez a gyengém. Remélem bírni fogják a tempót!

Programajánló #37 // November

Fenékig: Programajánló 2017. november

2017. november 2. Parody BREWING #2 – Sóroom

2017. november 2. Balaton17 Brewing Co. Csapfogalás Balaton beveszi a Léhűtőt

2017. november 2. Sör teszt (ízek, illatok, sörhibák) Okosítás Pécsett

2017. november 3. Stu Mostów Premier – A gyíkok már a spájzban vannak!

2017. november 4. Őszi Találkozó – Autumn Int’l Meeting, Budapest

2017. november 4. Mikkeller Running Club Budapest #9 Futás. Sörözés. Őrület.

2017. november 5. Sör Szeminárium – előadások és kóstolók

2017. november 7. Állásbörze egy korsó sör mellett? Nagyüzem

2017. november 8. Dreher Sörvacsora // November 8. Sörgasztró

2017. november 8. Mad Scientist – Beer Geek Mojito premier

2017. november 9. NIGHT SHIFT – Premier előtt! Új Horizont imperial stout.

2017. november 9. Hopfanatic Sörest ft. „Dunst and Rose” Sörgasztró II.

2017. november 10. Harvest Day: 6 sör hazai komlóból (Workshop + Premier) Frisskomlós sör!

2017. november 10-12. Sugar Daddy -> Grandpa Sugar

2017. november 11. születésnap 4 éves a Jónás

2017. november 15. Nitro Stout Night × Kandalló Stoutok, porterek nitro csapról. Nyamm.

2017. november 15. Mi került ezen a pohár kézműves sörön 790 Ft-ba? Ogre bácsi söregyetemén kiderül!

2017. november 16. Gerilla Sörrevü #5 – az év sörestje!

2017. november 16. A Sörmester és a Séf Ezúttal a Hedon a vendég

2017. november 16. Gallica IPA Bemutató! Magyar-belga IPA

2017. november 17. MONYO presents: Borefts After Party Budapest Must! Kemény, ritka sörök, először itthon!

2017. november 17. Élőzenés FehérNyúl – Balkezes Sörvacsora

2017. november 21. Can on Ballz IPA +1 sörbemutató

2017. november 22. Beer premiere – Egomaniac DIPA by Mad Scientist

2017. november 24. KRAFT pres.: Black Friday at Élesztő

2017. november 24-26.  Craft Bier Fest Wien Jó buli szomszédéknál.

2017. november 25. Nyúl, Ló és Orrszarvú

2017. november 25. Busszal a Craft Bier Festre 2017 November 25-i bulira! Oszt még busz is megy.

2017. november 28. Generations Apricot wild ale sörbemutató

2017. november 29. Mad Scientist – Hipster Santa beer premiere

2017. november 29. Fehér Nyúl fúziós sörvacsora

 

FYKI #47 // Kövesd a Fehér Nyulat!

Bizony, hogy kövesd!

Az úgy volt, hogy annyi minden történik nyáron a sörös fronton is, hogy néha még mi sem bírunk lépést tartani. Amikor pl. a Fehér Nyúl Brewery kijött az alap szortimentjével, akkor simán nem tudtunk elmenni megkóstolni, csak később kortyoltunk rá erre-arra a kedvenc helyeinken. Aztán összefutottunk Álmossal a Fehér Nyúl egyik tulajával-sörfőzőjével, aki ha már így alakult, szívélyesen meginvitált minket egy felfedezőútra a nyúl barlangjába. Mi meg, mint a bátor Sir Robin, menekültünk ezerrel. Egészen a Soroksári út 110-ig futottunk, ahol kisebb tanakodás után megtaláltuk a sörfőzdét. Egyelőre keressétek a sárga-fekete korlátokat.

Látszik? Pedig rá van írva, hogy Fehér Nyúl! Fehérrel.

Mindenesetre ez volt a legnehezebb és a legizzasztóbb az egésszel kapcsolatban. Innentől minden király volt. De tényleg, nem seggnyalás. Baromi jól éreztük magunkat és ez még javulni is fog. A Fehér Nyúl is azon a vonalon indult el, amin sok menő újhullámos főzde: volt egy álom, lett hozzá szaktudás, hitel, meg saját pénz és aztán vágjunk bele. A srácok (Csepregi András, Sajgó Álmos és Meiszner Péter) belevágtak. Átgondolták. Kísérleti Nyúl néven tesztelgették az első sörüket, meg a brandet és közben dolgoztak ezerrel a főzdén. Ami amúgy – bár szépen néz ki, faszaság, hogy az irodákból fentről lehet ránézni a gyártó részre – még fejlődni fog, hiszen már ki van jelölve a taproom helye, és (pssszt!) ha minden jól megy, akkor lesz barbecue is, a pitbox és a green egg sokat ígérően áll a sörfőzde egyik sarkában. Szóval itt még alakulás van, nincs akkor befektetés és koncepciózus piacfoglalási terv mint, a szintén nemrég nyílt FIRST-nél.

Fehér Nyúl APA

Nos nézzük sörügyileg. Itt is az átgondoltság jellemzi a fiúkat: jó logó, jó design, semmi faxni a neveknél. APA, IPA, dupla IPA és stout adja az alap szortimentet, ez a bázis. Az APA nekünk nagyon bejött, jól ivós, barackos-virágos, nagyon kellemes sör. Az IPA szerintünk finomításra szorul, nem volt túl jellegzetes és kicsit otromba a keserűje is, de már dolgoznak rajta. A dupla IPA az édeskésebb, malátásabb vonalat viszi, nem mondanánk emlékezetesnek, de nem is lehet belekötni (bakker, kéne egy magyar dupla IPA összekóstolót tartani most már…). Aztán jött az első meglepi, a stout. And the winner is! Könnyű, krémes, nem túl pörkölt, nem túl vizes, pont jól iható. Amikor ezeket a sorokat írom 35 fok van, amikor a sört ittuk csak 32 volt, de ugyanolyan jól esett akkor is. Helyszíni csapatunk felének megvan a nem hivatalos váratlan nyári söre.

Hola, Rafa, qué tal? – Fehér Nyúl RAFA – limoncello sour IPA

Aztán rögtön ezután meglett a helyszíni csapatunk mindkét felének az új, nem hivatalos váratlan nyári söre. Megkóstoltuk ugyanis RAFA-t, a limoncello ihletésű sour IPA-t. Wow. A csajos csajoknak hozza a limoncello ízt, a kemény csávóknak eléggé IPA, a geekeknek pedig kellemesen fanyar és frissítő. Tényleg a nyár söre lehet. Pont annyira extrém, hogy felkapod a fejed a csaplistánál és pont annyira finom, hogy bárki meg tudja inni, még az is, akinek az extrém az sok. Mész. Iszod. De tényleg. És ez még nem minden, már tartályban a nagyon ígéretes imperial stout és barleywine is, várhatóan az ősz végétől lesznek elérhetőek.

Fiatalos imperial stout, de már most rohadt jó. A kép jobb alsó sarkában Ákos szerényen tükröződik.

Szóval minden összevetve egy jól megalapozott, jól kitalált vállalkozást látunk, ami nagyon szimpatikusan mutatkozott be, a barbecueval és a taproommal még egy kis újdonságot is tud csempészni a piacba (nem beszélve arról, hogy a város ezen a részén még nem volt semmi hasonló hely). A két legfontosabbat kihagytuk: a sörök jók, vagy ígéretesek, az arcok a márka mögött pedig jó emberek. Ennél több most nem is kell, csak annyi, hogy várjuk azt a barbecue-t, de nagyon. Hajrá Fehér Nyúl!

Kritika #99 // MONYÓ Franky Four Fingers & Boris The Blade

Mielőtt megírtam ezt a cikket, gyorsan végigpörgettem a blog Facebook oldalát, vajon jól érzem-e, hogy mostanában állandóan a MONYÓ-val foglalkozunk. Nos azért történt más is a világban, de nem véletlen a benyomás: folyamatosan jönnek ki az új sörök (Culáger, BLK & WHT, pumpkin ale), események és e mellé újonnan támadt, itthon nem mindig látható profi kommunikáció. Nyilván rájöttek ők is, hogy jó sör mellett a jó marketinggel és az újságírók/bloggerek lekenyerezésével lehet még magasabbra jutni. Utóbbi fejleménynek kifejezetten örülünk, jó ingyensörökért bármit leírunk (wink-wink), másrészt meg a profi csomagolás még mindig hiánycikk kis hazánkban. Mármint nem csak a címkénél, hanem a teljes körítés egy sörfőző, egy sör körül.

Pontosan ezek miatt örültünk igazán, mikor az éppen aktuális megvesztegető sör minden marketinges kitételnek megfelelt. Limitált cuccok, névre szóló címkével, személyesen a „kibaszott” Németh Antitól. Így kell ezt csinálni na. Kivéve, ha a beltartalom nem találkozik a külsővel. Az a csajoknál is mindig felcseszett minket (muhahhahahahahah). Nézzük mit rejt a belső, mert a fiúk tényleg nagy fába vágták fejszéjüket.

C360_2015-12-02-19-39-40-439

Franky Four Fingers barley wine by MONYÓ Brewing

A csomag egyik fele a Franky Four Fingers névre hallgató 13%-os barley wine, azaz árpabor. Kockázatos vállalkozás, legalább egy évig érdemes érlelni, ha elcseszted, akkor öntheted ki, de legalább egy évig foglalta a helyet… Nem is csinált még itthon senki ennyire tisztán ilyen sört, bár a Legendának volt egy próbálkozása a Horse Juice, de az nem volt az igazi, a Hopfanatic Gentlemanje pedig a főzde szokásához híven megcsavarta a hagyományos stílust egy kis mazsolapürével.

A Franky kitöltve gyönyörű borostyán, vagy inkább pirított karamell színű. Mivel türelmesek vagyunk, legalább 1 percig hagyjuk melegedni. (Igen, tudjuk, ez egy komoly sör, általában meg is adjuk a tiszteletet, de most vitt a lendület). Hm.. Türelmesebbnek kéne lenni, elsőre ugyanis csak alkohol és komló. Szépen külön-külön, kicsit bántóan. Hagyjuk pihenni és láss csodát, sokkal de sokkal jobb. Melengető, előjönnek a várható az aszalt gyümölcsös jegyek, túlérett mandarin. De az az igazság, hogy még mindig túl sok. Túl sok komló, túl sok alkohol. Az egy év úgy tűnik kevés volt neki. Nem mondjuk, hogy ne igyátok, mert egészen jó darab (nem volt még ilyen jó magyar próbálkozás), de tényleg érdemes elrakni egyet a pincébe és jövő Karácsonykor kinyitni. Vagy utána. Fogunk venni pár üveggel, az tuti. Ja és siessetek, mert nincs belőle túl sok! Franky olyan, mint a filmben. Elsőre nem volt túl szimpatikus, de ha közel engeded magadhoz, elviszi az összes pénzed.

Frankytől kellemesen benyomva igazán okos vállalkozás volt rögtön folytatni Borissal, de sosem hátrálunk meg a feladat elől. Meglepő módon az egyszerűbb alapokból sokat kihozó barley wine után ez a sör egy kicsit csalódás. Hétféle maláta, éjfekete sötétség, gyönyörű hab. Rengeteg kávé, egy kis csokis Albert keksz aztán fanyar dohány és pörkölt, égett illat. És ugyanezt hozza ízben is. Nem érzünk elég nagy komplexitást, sőt, egy kicsit vizes az egész. (Hmmm… keksz és víz… élnénk rajta.) Másrészről meg ettől baromira jól iható, a maga 8%-val alulról karcolja a kategóriát és kicsit szembe megy a trendekkel, mert mostanában mindenki azon dolgozik, hogy a 15%-os ABV fölé hová lehet még csavarni az imperial stoutokat. Szóval kicsit lehangolódunk, kicsit talán többet vártunk, de nincs baj, azért bőven jól esik meginni, üvegből a 4-6-oson hazafelé…

C360_2015-12-02-19-42-22-236

Boris The Blade by MONYÓ Brewing

Kritika #13 // BrewDog Old World Russian Imperial Stout

Pár hete eléggé rápörögtem az újonnan bejelentett Brewdog újdonságokra, így amikor fizikailag is megérkeztek a Csakajósör-be, egyből nagybevásárlást rendeztem…

Az Old World Russian Imperial Stout gyönyörű habot eresztett kitöltéskor, semennyire nem lehetett átlátni rajta, nem is sötét, hanem annyira fekete, hogy elnyeli a színeket. Egy jó stout-ot már kitölteni is élmény, legalábbis erre a következtetésre kellett, hogy jussak, ahogy a hömpölygött kifele az üvegből.

BrewDog Old World Russian Imperial Stout

BrewDog Old World Russian Imperial Stout

Nem édes, nem sűrű, meglepően száraz. Az elején krémes, a végén kellemesen kesernyés, de nem „sörösen keserű”, egyszerűen jó rajta nyammogni. Nem kávés, pláne nem füstös, inkább nagyon jól pörkölt! Nem nehezedik rám pedig 9,5%, de a végére azért be lehet ettől a 0,66l-től nyomni.

A Brewdognak a hivatalos szöveg szerint az volt a célja, hogy re-kreáljanak egy klasszikus imperial stout-ot és én hiszek nekik. Elérték a céljukat, ez egy olyan klasszikus standard, amihez bármikor tartom magam!

FYKI #3 // BrewDog újdonságok novemberre

A Brewdog olyan újdonságokról adott hírt, ami mellett egyszerűen nem tudok szó nélkül elmenni…

Az Unleash The Yeast négyessel az „apró élesztő sejtek előtt tisztelegnek”. Négy klasszikus sörtípus, négy teljesen különböző élesztő törzzsel ugyanarra 6,3%-os alkoholtartalomra főzve. Itt lehet megvenni (illetve többet is megtudni): http://www.brewdog.com/product/unleash-the-yeast

unleash-the-yeast

via: Brewdog hírlevél, 2013. október 30. // Fresh off the Bottling Line

Az Old World IPA-val a kézműves sörforradalom elődjét próbálták re-kreálni; a multikulti idők előtti igazi brit malátás, angol komlós oldschool ipáját. Az Old World Russian Imperial Stout-tal is egy időutazásra invitál a Brewdog; „fagyálló” 9,5%-os régi vágású stout az orosz cári család tiszteletére.

oldworld-ipa-oldworld-stout

via: Brewdog hírlevél, 2013. október 30. // Fresh off the Bottling Line

Itt lehet megvenni (illetve többet is megtudni): http://www.brewdog.com/product/old-world-ipa és http://www.brewdog.com/product/old-world-russian-imperial-stout

A francba is… Bárcsak már a Kritika rovatban (egészen pontosan a poharamban!) láthatnám már viszont ezeket a darabokat!!!