Tag Archives: kézműves

Kritika #151 // RothBeer × Haraszthy Borbeer

Nem először jut eszébe sörfőzőnek és borásznak együtt dolgozni. Ez legtöbbször a boroshordó gondos újrafelhasználásában jelenik meg, egy jól kiválasztott boroshordó-sör párosítás nagyban tudja emelni a sör komplexitását (savanyú, fanayr söröknél, vagy nagy testes söröknél főleg). A másik út amikor valamilyen módon megpróbálják a sört a borral keverni. Volt már itthon is ilyen. Nem voltunk lenyűgözve. Annak is megvan az oka, hogy évezredek alatt az ember ezt a két italt külön választotta és nem alakult ki egy nagy közös hybrid műfaj… Viszont ezúttal Roth Zoli, a legendás Távoli Galaxis és a Bakancslista alkotója állt neki a feladatnak, úgyhogy bizakodóak voltunk.

RothBeer × Haraszty Pincészet – BorBeer

A sör egy saison, sauvignon blanc musttal és a kifejezetten szőlős illatú Nelson Sauvin komlóval. Tulajdonképpen egy enyhébb csalódáson kívül nem nagyon tudunk haragudni rá. Kellemes, jól iható, frissítő kis világos nyári sör. Futás után ittuk, így leginkább arra kellett figyelnünk, hogy ne húzzuk le az egészet egyből, mert nagyon kellemes szomjoltó. Viszont jobban odafigyelve sem adta ki azokat amit vártunk. Nem túl markáns, kimondottan búzás ízvilágot hozott. A szőlőt, a borosságot nem éreztük annyira meghatározónak. (Kifejezetten érdekes lenne még jobban ráfeküdni az ezt hangsúlyozó alapanyagokra még egy picit jobban.)

Szóval tulajdonképpen egynek jó, sörgeeknek izgalmas lehet, boros haveroknak ajándékba pedig mindenképpen érdekes.

Ki igya?
Ha sosem tudtad hogy sörre bor vagy borra sör akkor ez neked való.

Ki ne?
Aki ettől várja a borfogyasztó és a sörfogyasztó közötti hidat.

Akkor ez most jó?
Teljesen korrekt, de a bort nem hozta közelebb a sörhöz.

Kritika #139 // Gólem #100Hops

100 komló, egy dupla IPA-ban. Ennek a sörnek tulajdonképpen mi az értelme? 100 komló? Normális? 60 után? Minek van? Mi végre vagyunk a világon? Mégis ki a faszom jár manapság bárhova is?

Kell, hogy legyen értelme?

Mi ennek a célja? Erőfitogtatás? Saját határaink feszegetése? A sörfőzés határainak feszegetése? A világunk határainak feszegetése?

Jó ez valakinek? Boldoggá tesz ez valakit?

„Ha az életben az ember csak egy személyt is boldoggá tehet, akkor az életének értelme van.” – Charles Bukowski

Gólem boldog ettől a sörtől.

És mi, a fogyasztók? Van értelme a 100 komlós sörnek? Lehet majd érezni bármit is a zsibbadáson kívül? Vagy a százszoros elvárásoknak lehetetlen megfelelni és csalódás lesz a vége? Kibontsuk egyáltalán ezt a sört?

Szóval kibontod az értelmetlenséget és elmerülsz benne. Hagyod hogy a tízféle maláta által produkált 10%-os alkohol lassan elmossa benned a kérdéseket. Ahogy melegszik, egy kicsit sok is lesz az alkohol, de addigra már mindegy. A 100 komló megnyugtató, zsibbasztó hatása szépen elringat. Meglepően nem túl erős, és határozottan jobban ízlik mint az előző, 60 komlós próbálkozás. Azzal ellentétben a szójás, sós, umamis ízek csak a melegedéssel kerülnek elő. Elsőre inkább túlérett gyümölcsök (ananász, barack, narancs), de a sok komló inkább tompítja egymást, mint felerősíti. A kakofóniában inkább csak felvillannak az ízek és az illatok, velük tompulsz te is. Kifogyott az üveg. Kifogytál Te is.

Azoknak amúgy, akik nem hiszik el, hogy tényleg 100 féle komló van a sörben, itt a lista, szépen, abc-sorrendben: Admiral, Ahtanum, Amarillo, Apollo, Aramis, Archer, Ariana, Azacca, Barbe Rouge, Belma, Boadicea, Bobek, Bouclier, Bramling Cross, Bravo, Brewers Gold, Bullion, Callista, Calypso, Cascade, Challenger, Chinook, Citra, Cluster, Colombus, Comet, Crystal, Delta, Dr. Rudi, East Kent Goldings, Ekuanot, El Dorado, Ella, Endeavour, Epic, First Gold, Flyer, Fuggle, Galena, Green Bullet, Hallertau Blanc, Herkules, Huell Melon, Iunga, Jarrylo, Jester, Kohatu, Lemon Drop, Lubelski, Magnum, Mandarina Bavaria, Marco Polo, Marynka, Minstrel, Mistral, Monroe, Mosaic, Motueka, Mount Hood, Nelson Sauvin, Newport, Nugget, Oktawia, Olicana, Opal, Orbit, Pacific Gem, Pacific Jade, Palisade, Pekko, Perle, Pilgrim, Pilot, Pioneer, Polaris, Premiant, Progress, Rakau, Saphir, Simcoe, Southern Cross, Sovereign, Sterling, Sticklebract, Styrian Golding, Summer, Summit, Sybilla, TNT, Triskel, Ultra, Vanguard, Vic Secret, Waimea, Wakatu, Warrior, Willamette, Yellow Sub, Zeus, Zythos

Ki igya?

Akit megbabonáznak az élet nagy kérdései. Aki inna egy érdekes és egészen jó dupla IPA-t.

Ki ne?

Aki csak inna egy sört.

Akkor ez most jó?

Megosztó lesz, de a nagy kérdésekre nem ad választ. Nekünk azért bejött.

RANDOM #106 // Napi kínzó kérdés

„Kövesd nyomon Magyarország első újhullámos sörfőzdéjének létrehozását!” 
 – ez mondat pörög hirdetés formájában napok óta a Facebookunkon, bennünk pedig óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mi az az újhullámos, mennyire kraft, kézműves, vagy kisüzemi? Miben első (a nevén kívül)? Egy újszülöttnek minden vicc új és még mindig el lehet adni újdonságként a műfajt? Nyilván nem mi vagyunk a célcsoport, de akkor ki az? Miért csak kérdéseket írunk és nem állításokat?

Természetesen drukkolunk minden új és régi hazai vállalkozásnak, de 2017-ben talán árnyaltabb is lehetne egy üzenet. A Csupor Marcit sörfőzőként leszerződtető FIRST The Craft Beer Co. söreit eddig még csak test batch formájában lehetett elérni, heteken belül viszont élesben is indulnak.

„A JÖVŐBEN A LEGKIVÁLÓBB ALAPANYAGOKBÓL KÉSZÜLT SÖRKÜLÖNLEGESSÉGEKKEL TALÁLKOZHATTOK MAJD FŐZDÉNKBEN ILLETVE A BOLTOK POLCAIN. CÉLUNK, HOGY MINDEN SÖRKEDVELŐ IGÉNYEIT MAXIMÁLISAN KIELÉGÍTHESSÜK.”

– via firstcraftbeer.com/hu

Random #102 // Hogyan legyünk jó sörsznobok?

Sehogy. Ne legyünk sznobok. Amúgy sem tudom a választ a kérdésre. Blogolás – blogger 1:0. Elmondom ellenben, amit tudok.

Hasonlóan THEHOPSNOB Ismerd fel a sörsznobot! írásához (ami mondjuk még vicces is), ezek a sorok is eredetileg az Élesztő Propaganda karácsonyi számában jelentek meg.

Légyszi olvassátok tovább

Minden sört nem lehet birtokolni, engedjük el a dolgot. Egy ideig próbál az ember mindent megkóstolni, mindent pontozni, szinten tartani magát – és a folyamatosan szintet lépő, de még lélegeztetőgépen lévő alkoholizmusát -, nem csak követője, de aktív vonalvezetője lenni minden (MINDEN!) diskurzusnak, de eljön az a pont, amikor fel kell tennünk a kérdést, ki van a nyeregben: a sör, vagy mi? Ha a sör, akkor nem tudjuk már / még élvezni az egész műfajt és itt követjük el a legnagyobb hibát. Szakmaiságot emlegetünk (mindig jókat mosolygok magamban ezen a kifejezésen), holott kényszerességről beszélünk.

Sört nem a számok bűvöletében kell kóstolni (a sört amúgy INNI kell), hanem azért, hogy megtaláljuk a kedvenceinket (és többé soha el ne engedjük őket), hogy a hatalmas bullshit-vihar közepette ne higgyünk el minden baromságot (bloggerek, marketingesek, sörfőzők – szevasztok), amit megpróbálnak ledönteni – nem kevés pénzért cserébe – a torkunkon. Meg persze legfőképp azért, mert átkozottul jó móka!

A nagyüzemi (mert bár Dréhert és Löwenbraut nem iszunk, de egy Soproni 1895, vagy PilsnerUrquell azért befigyel néha) például soha nem lesz az este főszereplője, maximum láthatatlan kísérője, de egy remekül összerakott sör óhatatlanul megereszti a nyelveket; először csak fejtegetni próbálja mindenki a maga módján, aztán a sokadik pohár után már jöhet bármi. De nem csak a hangos estéken társ a nagybetűs minőség; ha egy szétesett nap után csak egy sört iszunk, legyen az is olyan, ami megszólal! 0,33l megkönnyít mindent és ha jól választottunk, olyan szájízt hagy bennünk, hogy nem is fogjuk bánni, hogy nem mentünk tovább, ellenben remekül enged koncentrálni munkára és rekreációra egyaránt.

Itt épp nem félünk kényeztetni magunkat

Ne legyünk sznobok. Ne tartsuk el a kisujjunkat, csak, ha nagyon muszáj. Tudjuk, mit iszunk és ne hagyjuk magunkat megvezetni. Ne féljünk néha kényeztetni magunkat és a legfontosabb: élvezzük a sört.

Kritika #127 // Hara’Punk Son of a bitch

A címke (az üvegen nincs, mert egyelőre nincs is belőle rendes üveges, csak jókor voltam jó helyen) mintha egy politikust ábrázolna a ’90-es évek dereka divatjának megfelelő, a méregzöld és türkiz meghatározhatatlan keresztmetszetében utazó zakófelsőben, bár nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a Flying Dog The Truth Imperial IPA címkéje még jobban inspirálta, mint Áder János.

2016-11-21-21-08-37

Hara’Punk Son of a bitch

Illatra friss, fenyős, gazdag, megjelenésre óarany színű és lassan múló, krémes habú. A kötelező körök után végre sínen vagyok és ihatom; első benyomásra sűrű gyümölcszuhatag. Itatja magát eléggé, először csak krémes, aztán folyós, jön a szénsav és csak a sokadik kortyra veszem észre, hogy a cuccos komlókeserű elkezd lidokainként viselkedni és zsibbasztja kétoldalról a nyelvet. Nem bánom. A 8,2%-ot meg észre sem veszem. Eléggé sajnálom, hogy csak egy üveggel kaptam tesztelni a Hara’Punktól, mert mire belejönnék a kritikába, már meg is ittam. Ez az egyetlen bosszantó dolog, amit le tudok írni.

A világot mondjuk nem váltja meg (meg tudja váltani a világot egy dupla ipa? szerintem mondjuk simán, de az általános vélekedés szerint már egyre kevésbé), de ezentúl egy újabb okunk lesz rá, hogy amennyiben szét akarjuk túrni az esténket valami komlóbombával, akkor lesajnálva a hazai kínálatot ne automatikusan a Mikkellerek felé nyúljunk a hűtőbe. Mondjuk kóstoljuk össze ezt a Balkezes Greyjoyyal, vagy a TuffBuzz Joanna Gone Maddel és tegyünk igazságot. (Aztán tegyük meg ugyanezt az újabb batchekkel és reméljük a legjobbakat!)

Ki igya?

Aki nem sajnálja le a hazai kínálatot. Aki lesajnálja, az is…

Ki ne?

Aki már kiszeretett az ipákból, de fél, hogy egy ilyen duplától újra beléjük szeretne.

Akkor ez most jó?

FYKI #40 // 12 dolog, amit megtanultunk Amerikában

8 hete már, hogy megjöttünk a Nyugati-Parti túránkról, mostanra pedig lassan sikerült is feldolgoznunk magunkban a tanulságokat. Nézzük a like-vadász címadáson túlmutató általános tapasztalatokat:

  1. Nem kell keresni a szaküzleteket, szembejön az utcán a nagybetűs kínálat.
c360_2016-09-11-12-53-56-136

Egy random polc egy random liquore store kínálatából Oaklandben – itt megtanulja elengedni az ember, hogy mindent meg akarjon kóstolni

2) Mindenhol, mindig kézműves. Igaz, ott nem így hívják. Csak sörnek.

c360_2016-09-18-13-30-13-301

A Nyugati-Parton főleg Stone Brewing és Sierra Nevada az alap mindenhol, de a San Diego Chargers stadionjában Green Flash volt csapról

3) Mindenhol van helyi kisüzemi is.

c360_2016-09-13-14-12-22-942

Tonopah félúton van Vegas és Reno között, 2500 ember se lakja, egy igazi poros kisváros, de saját sörfőzdéjük és palackozott sörük még nekik is van

4) Keresni sem kell, bárhol elénk ugorhat egy főzde.

c360_2016-09-19-19-05-37-309

Épp a Monkey Paw-t kerestük San Diego-ban, amit korábban ajánlottak a Mikkeller főzdében, amikor keresés nélkül elénk ugrott egy komplett főzde; mintha a Körúton sétálna az ember és az egyik butik helyett egy ilyen lenne – utólag a Resident Brewing-ként azonosítjuk a helyet

5) Nem érdemes a főzdék éttermeibe menni, ha csak nem akarunk feszengeni a hangulat és az árak miatt.

c360_2016-09-10-15-07-23-166

Nagyon vártuk a Mikkeller San Francisco, illetve a 21st Amendment Brewery saját helyeinek a meglátogatását, de csak feszengtünk – nem is az árak miatt (ha ki tudtunk menni 3+ hétre egy monstre road tripre, nyilván nem fogjuk húzni a szánkat pár extra dollár miatt), hanem mert igazi elitista, kisujjeltartós hangulat uralkodott, illetve a többi vendéget is jobban érdekelte az étterem, mint az, hogy milyen sörök voltak… Az Anchor Brewing sörkertje cserébe hozta azt a hangulatot, amit szeretünk!

6) Alapkiszerelés a 6-pack.

c360_2016-09-05-14-45-28-655

Egyesével még a Trader Joe’s ban is csak úgy lehet bármit venni, ha összerakunk egy hatos pakkot, máshol is csak maximum a 22 unciás (6,5dl) nagy üvegeket lehet külön vinni

7) Ha valami nagyon elbaszottul hangzik, akkor az jó eséllyel az is.

c360_2016-09-06-21-05-39-651

A fahéjas-horchata ale egyszer is sok (cserébe a mellette lévő vanilla cream ale is elég rossz)

8) A kaszinókban ingyen van a sör (oké, ez máshol is így van, csak általában nem járunk ilyen helyekre).

c360_2016-09-15-00-35-05-867

Hajnal háromkor az egész napos masszív „kézművesezés” után úgy kellett, mint egy pohár víz… Olyan is volt!

9) Ha jót akarunk inni, az itt sem lesz olcsó.

c360_2016-09-09-16-11-28-944

A kép elkészülte után óvatosan visszahelyeztük a polcra ezt a Farm to Barrel üveget, pedig csak $29.99 volt. „Csak”.

10) A korsón és pólón túl is hatalmas a választék az arculatátviteles termékcsaládok (merchandising szép magyar szóval) tekintetében.

c360_2016-09-21-18-43-58-625

Sierra Nevada mustárt is láttunk élelmiszerboltban is, a Rogue-tól egy Citrus Cucumber Soda-jával kényeztettük magunkat egyenesen a Walmartból, a Ballast Pointnak meg előre bekevert dobozos gin tonicja, rum cola-ja és bloody mary-je is elérhető liquor store-okban

11) Kezeljük fenntartással, ki és hogyan „adta el magát”.

c360_2016-09-20-21-01-56-172

Itthon előszeretettel szörnyülködünk a híreken, hogy aktuálisan épp ki adta el magát és hogyan… Mondjuk a Ballast Point, akinek még a neve is lekerült a Brewdoggal közös Shipwreckről, miközben olyan házisörfőzőboltja van – komlóritkaságokkal, folyékony élesztővel, hidegkomlózóval és az összes saját receptjükkel -, hogy csak elmorzsoltunk egy könnycseppet

12) Az utca alkoholfogyasztási tilalmat mindenki nagyon komolyan veszi.

c360_2016-09-14-18-12-58-093

Magunkon kívül senkit nem láttunk barna papírzacskóból sört inni, még a pubokban is nagyon szigorúan felhívják távozás előtt a figyelmet (Las Vegas mondjuk pont kivétel, mert ott engedélyezett az utcai alkoholfogyasztás is)

+1) BONUS GAME: nem sörös, de tapasztalat (talán csak lelkizősre ittuk magunkat), tőlünk, nektek, szeretettel. Közkeletű prekoncepció, hogy mennyire felületesek az amerikaiak. Az emberi kapcsolatok romokban, miközben hódít a small talk… Ha ott kint valaki megkérdezi, mi a helyzet, akkor „nem is érdekli igazán”, de mondunk valamit. Itthon meg se kérdezi senki és ugyanúgy le vagy ejtve, menj a dolgodra, ne nézz oda, ne szólj hozzá. Ott legalább próbálkoznak az emberek. Minden érdek nélkül annyi idegennel kerültünk ott kint interakcióba 24 nap alatt, amennyivel itthon 24 hónap alatt sem. Tanulság nincs, de megfogadtuk, hogy nyitottabbak és pozitívabbak leszünk. Ehhez pedig – bár nem árt hozzá – sör sem kell…

Programajánló #24 // Október

14567373_1230282376993334_9146839204447984437_o

Minden el lesz foglalva mindenki által, meg lesz egy csomó rendelési lehetőség, azaz hajrá közösségi sörözés!

2016. október 6-8. Mad Scientists Take Over Dezső!!!! Újdonság nem lesz, de lesz Dezső vére, csak mondjuk.

2016. október 6. Óda a sörhöz könyvbemutató a Beers & Books-ban Könyvbemutató. Főleg csehes, 50-es férfiakat várnak. Viccet félretéve a Beers & Booksban még nem voltunk, lassan el kéne nézni, mert nem rossz az ötlet.

2016. október 6. Titokzatos komló és a First Batch – Horizont sörfőzde A Horizont első „otthon” főzött söre, csak most, csak itt.

2016. október 6 – november 2. Egy hónap főzdepark Aki még nem unja a kraftsöröket, annak most egy teljes hónapja lesz rá a Léhűtőben. (Jó lesz egyébként, csak már lassan minden helyet elfoglalnak a srácok.)

2016. október 13. Hop Harvest – Monyo és az Uradalmi Sörmanufaktúra Ez első friss komló magyar kézműves. E!

2016. október 14-15. Októberi főzés és legelés Sírva vigad a magyar, bezár egy újabb hely, de legalább lesz egy búcsúsörfőzés/bebaszás, meg újdonság is csapra kerül.

2016. október 14. Beeroda.hu X Cake & Beer Sörkóstolás (Beer Tasting Session) #3 Kóstolj! Sütizz! Jelentkezz október 9-ig!

2016. október 14. Tap Takeover est a Kecskeméti Sörmanufaktúrával Kecskemét támad a KisSzimplában. Lesz valami igazi ritkaság is, ami mondjuk szerintem házisör, mert 30 litert amúgy milyen gépen lehetne lefőzni?

2016. október 16. Csupor-Agárdi Sörpárlatbemutató a Black Swannal

2016. október 19-26. MONYO Brewing Co. hetek a Zila vendéglőben Étel-sör párosítások Kőbányáról.

2016. október 19. Lacto Acid Bacteria Sörbemutató Otthon mondjuk bármikor csinálok savanyú sört, de ez direkt ilyen.

2016. október 20. Sörbemutató-Mad Scientist Kecskemét reprezent.

2016. október 20. Ikkona vs Kaltenecker – 2 főzde, 2 premier sör

2016. október 20-21. VII és VIII BEERSELECTION.hu Sörkóstolás

2016. október 21.  Charlatan sörpremier a Beerkában Győr reprezent.

2016. október 21. Hopfanatic Elfoglalás A Marionettben Három új Hopfanatic sör, új Hopfanatic design.

2016. október 21-22. Kafé IPA 3rd Edition bemutató a Marionettben Meg még az előzőhöz egy új változat a Brew Your Mind kávés IPA-jából.

2016. október 22. 2 éves a Hunyadi! Gyere gyorsan Zabálni! // Birthday Bash! Buda egyik eldugott gyöngyszeme szülinapos. Kajapia.

2016. október 22. A nagy sörleszámolás a Spalettában Sörszínház.

2016. október 22. A SÖR ARCA – Megnyitó | Stefan Schaufelberger fotókiállítása  Sör+fotó = magas művészet

2016. október 22. Beerlovers.at rendelés #2 – Október 2016 Rendelj Bécsből.

2016. október 27. Krak’n Town Zip’s Brewhouse Tap Takeover Sör folyik a falból is. Köztük lesz egy premier is. Bemutatkozik az első Berliner Weisse -az észak pezsgője

2016. október 29. Vrteška * Prvi Internacionalni Pivski Festival Sörfeszt a szomszédban.

Programajánló #22 // Augusztus

programajanlo22

2016. augusztus 4. SBP, avagy: Sör, Bor, Pálinka a Clarkon! Rendben van a sörválaszték.

2016. augusztus 11. Brew Your Mind – Love Session #1 session IPA sörpremier Nem ússzuk meg az augusztust sem premier nélkül, de nem baj. Jön egy friss session IPA és jön az első New England APA. Csekkoljátok!

2016. augusztus 12. Sörfeszt Csá, Eger!

2016. augusztus 13. Cseh Sörünnep Ahoi Debrecen!

2016. augusztus 15-18. Woodstock ‘n’ Beer – Love Beer az Importerben Peace, love, búzasör.

2016. augusztus 18. Mad Scientist – Limerick / Grabovszky Beertending Editiont sörpremier Sörkoktél a legjobbtól.

2016. augusztus 18. RakpartFeszt – Kézműves Sörünnep 2.0 Hello Szeged!

2016. augusztus 19-20. Első KRAFT sörfesztivál – M47 Főzdepark 2016. Augusztus 19-20 Nagy lépés ez kérem, várjuk izgatottan. Ennek az összeállásnak nagy jövője lehet, kéretik nem elcseszni.

2016. augusztus 19-20. Festival piva in okusov 2016 Szlovénia király hely, a sörfelhozatal meg teljesen jónak tűnik, aki a környéken jár ne hagyja ki.

2016. augusztus 25. PUSZI sörpremier by Aprily Craft Beer Rég hallotunk az Aprilyről, most egy laza nyári sörrel térnek vissza.

2016. augusztus 25. V. BEERSELECTION.hu Sörkóstolás 2 990 Ft-ért 6 Minőségi sörrel!

2016. augusztus 25-28. Budapesti Német Sörfesztivál Német sörök, fesztivál, ritkaságok, nagy klasszikusok, semmi sramli? Meglátjuk.

2016. augusztus 26. Beeroda.hu X Cake & Beer Sörkóstolás #1 Hmmm…. sör. Süti. Összetesszük a két kezünket. Sör és süti!

2016. augusztus 26. Amerikai lager főzés Igazi házisör készítés a Green Sheepben, érdekesnek tűnik.

2016. augusztus 26-28.  Totyogós Korba Lép Dezsőke! Egyik kedvenc kocsmánk már két éves. Hogy repül az idő, mindjárt egyetemre megy a gyerek..

2016. augusztus 26-28. DreherFeszt 2016 Ez jó? Valszeg nem. Még egyiken sem voltunk.

Random #81 // Valaki csináljon egy margót a felvásárlásoknak, hogy ezt odaírhassuk

A kézművessör felnőtt és nekünk is fel kell. Megígértük, hogy innen folytatjuk, hát íme…

Ott hagytuk abba, hogy nem kezdjük el boncolgatni, hogy a BrewDog kézművesnek számít -e vagy sem. Eleve magyarul is kényelmetlen ez a kifejezés, hiszen azt sem tudni, hogy ki koptatta el jobban ezt a hívószónak szánt izét jobban… A random fesztiválok kézműves vámszedői, a Spar ‘kézműves pékáru’ feliratai, vagy a strandok „kézműves” lángosai? Fullba a kretén.

Az angolszász szaksajtóban is időről időre aktív téma, hogy mi számít craft beernek, meg mi nem, pedig ott a méretek és arányok azért egészen mások (segítek: nagyok… elég csak google képkeresni egy kinti nagy főzdét a tap roomtól kezdve, a bottleshopon át az éttermen keresztül a látogató-központig és akkor mondjuk még egy saját komlóültetvényről szó sem esett). Nagy foci, nagy pénz. A Brewdog is többször próbálta definiálni mindezt (lentebb idézem egy 2013-as kísérletüket), innen is látszik, hogy érdekes téma, de bármennyire is így néz most ki, nem erről szeretnék szót ejteni.

Az Európai Kézműves Főzde:

1) Kis méretű

Évente 500,000 HL alatt főz sör.

2) Autentikus

a) Minden sörét ‘original gravity’-n főzi. (Azaz nem alkalmaz ‘high gravity’ főzést, majd spórolási céllal vízzel visszahigítást a megfelelő alkoholfokra. – Fenékig)

b) Nem használ semennyi rizst, kukoricát, illetve íz-, vagy költségcsökkentő adalékot.

3) Őszinte

a) Minden összetevőt világosan feltüntet minden sörének címkéjén.

b) A főzés helyét világosan feltünteti minden sörének címkéjén.

c) Minden sörét kézműves főzdében főzi.

4) Független

Legfeljebb 20%-ban birtokolja olyan főzde, ami olyan főzdét is üzemeltet, ami nem számít kisüzeminek.

Na igen. Akkor még nem volt 300 HL-es rendszerük. Már van. Mindegy.

Most már szinte minden napra jut egy felvásárlás, de az közel sem 2016-os tendencia, hogy a nagyüzemeik jócskán bevásároltak a kisüzemiekből és pár olyan nagy név is elhullott, akikről sosem gondoltuk volna, hogy van az a pénz… A mensjournal.com nem is olyan régen szedett össze egy jó 21-es listát arról, hogyan alakulnak újabban az érdekeltségi körök.

10 Barrel Brewing — Anheuser-Busch InBev
Ballast Point Brewing — Constellation Brands
Blue Moon Brewing — MillerCoors
Blue Point Brewing — Anheuser-Busch InBev
Breckenridge Brewery — Anheuser-Busch InBev
Camden Town Brewery — Anheuser-Busch InBev
Cervejaria Colorado – Anheuser-Busch InBev
Devils Backbone Brewing — Anheuser-Busch InBev
Dundee Brewing — North American Breweries
Elysian Brewing — Anheuser-Busch InBev
Fordham and Dominion Brewing — 40 százalékban az Anheuser-Busch InBev a tulajdonos
Founders Brewing — 30 százalékban a Mahou-San Miguel a tulajdonos
Four Peaks Brewing — Anheuser-Busch InBev
Golden Road Brewing — Anheuser-Busch InBev
Goose Island Beer Company — Anheuser-Busch InBev
Kona Brewing — 32 százalékban az Anheuser-Busch InBev a tulajdonos
Lagunitas Brewing — 50 százalékban a Heineken International a tulajdonos
Leinenkugel’s Brewery — MillerCoors
Magic Hat Brewing — North American Breweries
Meantime Brewing — SABMiller
Mendocino Brewing — United Breweries Group
Olde Saratoga Brewing — United Breweries Group
Portland Brewing Company (korábban MacTarnahan’s) — North American Breweries
Pyramid Breweries — North American Breweries
Redhook Brewery — 32 százalékban az Anheuser-Busch InBev a tulajdonos
Saint Archer Brewing — MillerCoors
Shock Top Brewing — Anheuser-Busch InBev
Widmer Brewing — 32 százalékban az Anheuser-Busch InBev a tulajdonos

as

A Cigar City Brewingot legalább az Oscar Blues Brewery vette csak meg, ők meg állítólag nem hagyják magukat eladni az ABInBevnek

Elvileg egy akvizíció persze nem jelent automatikusan tragédiát. Még novemberben jött ki egy írás a Good Beer Hunting egyik szerzőjétől arról, hogy a fent is említett Goose Island felvásárlása egyben azt is jelentette, hogy a cégnél – a headlinerek kiszervezése után – mennyivel jobban tud a korábbi törzsgárda a különleges, illetve egyedi főzetekre koncentrálni. A korábbi sikertermékeik volumene nőtt, igaz, a minőségük csökkent, de közben több emberhez jutnak el és még mindig képviselnek egy színvonalat. A különlegesebb, idő, pénz és energiabefektetéssel járó extra főzetek pedig ugyanúgy élvezik a tulajdonos ABInBev támogatását (ergo meg tudnak valósulni), miközben nem szólnak bele ezek szakmai részébe. Ahogy látszik, ez a történet sem a jó és a rossz harcáról szól, vagy legalábbis nem csak fehér és fekete…

De ne legyünk naivak. Minden nyilatkozat ugyanolyan… „A cég nem tudott már tovább nőni, de az új tulajdonosok minden támogatást megadnak és természetesen nem szólnak bele a szakmai munkába.”

Baromság.

A nagybetűs biznisz – és a közgazdászok nyugodtan dobják ezt a konyhanyelven írt bekezdést – triviális sajátossága a költségek csökkentése és a haszon maximalizálása. Mind pénzből élünk, ne szerénykedjünk, de amikor egy cégen belül nem a sörfőzők diktálják a tempót, ott előbb utóbb sérül az autentikusságon túl a minőség is (100 / 100 maximálisan elégedett fogyasztóhoz képest mondjuk az 1000 / 900-as arány pont az előző keménymagot veszti el, de közben mégis 9× nagyobb volument értékesít állandóan… és akkor ezt most képzeljük el a forintnál valamelyest versenyképesebb pénznemben, jó pár nullával az előző számok mögött). Egy kézművessörös cég jó esetben kompromisszumoktól mentesen állít elő magas minőséget és azt értékesíti haszonnal, míg egy nagyüzemi szemléletű szervezet megpróbálja megtalálni azt a pontot, ahol a minősége még épp elfogadható ahhoz, hogy elég drágán elég sok embernek tudjon eladni. Más szempontok (sikerstratégia, ha így tetszik), ugyanaz a limitált piac és pénztárcák.

as

A Victory Brewing meg a Southern Tierrel egyesült inkább amolyan „arany középútként”, csak, hogy ne valamelyik nagy vegye meg

Akik maradtak még a végére is, azok jártak jól, mert most jön a lényeg, amiről nagyon keveset beszélnek-beszélünk, mert nem izgalmas, viszont annál fontosabb. Ha sikerül is túllépni az előzőkben vázoltakon, akkor jön a disztribúció problematikája. A felvásárlásokkal és egyesülésekkel létrejövő nagyok ugyanis olyan erőfölénybe kerülnek, hogy könnyen kizárólagossági szerződéseket tudnak kötni, vagy épp olyan kedvező csomagban kínálni az általuk képviselt márkákat, hogy ne is legyen kérdés, ki marad és ki nem a polcokon. A boltok fizikai kapacitása véges, így nem mindegy, ki és hogyan kerül ki. És akkor hiába olvassuk hétről hétre azt, hogy ki kinek „a kurvája lett”, ha a sarki bottle shopban nem maradt már más talpon, meg fogjuk inni a MillerCors üdvöskéket is.

Amíg lesz valaki, aki dacolva az ismerősök közönyével megveszi az első sörfőzőkészletét és elkezd kísérletezni, addig nem kell féltenünk a kézműves sör műfaját. De vegyük tudomásul, hogy az ártatlanság korának vége (a forradalomnak meg már mikor). A kraft mindig arról is szólt, hogy tudatosan fogyasszunk, edukáljunk és edukálódjunk. Nem baj, ha a kedvencünk „eladta magát”, mert csinálhatnak attól még jót, ha meg nem csinálnak, akkor van másik tíz, aki a helyére lépjen. Ehhez viszont nyitott szemmel kell járni és nem hagyni, hogy mások szart öntsenek le a torkunkon (és ez baromira független attól, hogy mi áll a címkén).

Kritika #101 // Horizont Flamand Porter Bourbon Edition

Kíváncsi vagyok, először is az érdekel, hogy mennyi maradt meg az alap koncepcióból és mennyire érezni a változást, illetve azt a pluszt, amivel megtoldották a Horizont Flamand Portert.

Elsőre elég jó habot ereszt, de gyorsan lelankad. Illatra friss komlós, talán túlságosan is. Ahogy belekortyolok, azt gondolom, hogy ez most mi?

2015-12-21 21.25.06b

Nyilván csak illusztráció

Picit vizes, nem nehéz testű, enyhe szárazsággal. Egy kis vaníliát érezni a közepén (vagy a végén? …nem tudom), mert ahogy megérzem, már el is tűnt. Valami zavarót érzek, talán, kicsit megszaladt a komló. Nem vagyok benne biztos, hogy ez volt a cél… Ami tetszik benne, hogy nem az a tipikus Horizont sör, hanem végre valami izgalom (a Japán Búza is érdekes, ha valaki szereti azt az ízvilágot), végre egy kis játékosság. Jó, hogy ennyire gazdag és alkoholban sem spórol. Tetszik a vagányság, de karácsonyi kiadáshoz, meg porterhez képest, nekem túl komlós. A nem nehezedő vizes alap megmaradt, de valami mást vártam tőle. A porterek általában melegedés közben tudnak valami újat mutatni, de ennek nem feltétlenül állna ez jól.

Arra akarok kilyukadni, hogy ha azt mondja valaki, hogy ez egy fekete ipa, tökre elhiszem. Viszont nem egy egyszer használatos szezonális valami, amit elfelejt a következő premierre az ember. Fogom még inni.