Tag Archives: német kézműves sör

Random #68 // Ami kimaradt 2015-ből

A VinCE Magazin meghívására már második alkalommal vakteszteltünk söröket; szeptemberben ‘barnasörök’ gyűjtőnév alatt próbálunk meg győztest hirdetni a hazai bak-stout-porter mezőnyből. Az első helyezett a Fóti Kézműves Sörfőzde Romanov-ja lett (de versenyen kívül azért egy lejárt szavatosságú Old World Russian Imperial Stout lett kihozva abszolút győztesnek.)

sztelőink

Megígértük, utánanéztünk: nagyon úgy tűnik, hogy nem átcímkézett MONYO sörök, hanem valóban a Rosenstein Vendéglő egyedi darabjai… Egyelőre az AIPA és a Porter volt kóstolható csak az étteremben; a Kipa american ipa szeretne lenni, de inkább a brit ipához van közelebb (remekül megy a tatárbifsztekhez), míg a Sólet közérthetőbb, ezáltal kissé vizesebb (mint várná az ember) kis pörköltséggel (csúszik a libamájpástétom mellé, de nagyon).

2015-11-14 18.31.28

Rosentstein Sólet

Szorgosan végigjegyzeteltük kedvenc Facebook csoportunk közös szervezett kóstolását a kedvenc sörözőnkben, hogy aztán végül ne írjuk meg… Mindegy, remek söröket kóstoltunk, sokat tanultunk (nem vicc) és ha minden igaz, ennek még lesz szervezettebb körülmények között is folytatása.

Port Brewing Company Wipeout IPA

Port Brewing Company Wipeout IPA, avagy a tökéletes West-Coast IPA

Hiába írjuk többen a blogot, mindenre nekünk sincs időnk, így szép lassan veszítenek az élvezeti értékükből azok a drága sörök, amik a tökéletes alkalomra várva pihennek hónapokon át a hűtőinkben… Így jártunk a Bakancslista újabb kiadásavail is, amiket hiába gyűjtöttünk szépen, sorban, nem tudtuk időben elkapni őket! Élvezni még élvezhetőek, de újabb kritikát nem mertünk írni ezekből:

2015-12-28 22.33.21

Rothbeer Bakancslista Ella, Mittelrfüher, Vic. Secret, Cascade és a többiek

Ahogy csomagot kaptunk Németországból, azonnal bontottuk is őket, nehogy ebbe a régi hibába essünk… Viszont március óta sem sikerült papírról rendes posztban összegezni a tapasztalatokat, így fájó szívvel elengedtünk a nagy német sörtesztet is.

Hanscraft & Co. Backbone Splitter

Vitathatatlanul a Hanscraft & Co. Backbone Splitter volt a legjobb a csomagból

A japán sörökkel már ilyen illúzióink sem voltak (az Untappd profilunkon azért vezettük a kóstolást). Nagyot megy ott kint a craft-kultúra, de a söreik – már a lent kóstolt darabok – a mi ízlésünknek meglehetősen vizesnek és testetlennek tűntek. Jórészt korrekt, vagy erős középkategória, semmi több.

2015-11-22 21.03.26

Azért a Kiuchi Brewery Hitachino Nest White Ale kiemelkedett a többi közül (jobbról a harmadik)

Most, hogy kiírtuk mindezt magunkból, végre kisimult arccal tudunk 2016 felé fordulni. Lesz miről írni…

2015-12-31 20.11.46

Facebook oldalunk követői számára nem lesz újdonság a kép; ezzel kíván(t)unk minden jót 2016-ra

Interjú #1 // Richard Hodges

Ígértük, hogy lesznek új rovatok, így most debütál is az első ezek közül… Nem állítom, hogy annyi lesz belőlük, mint Kritikából, vagy Funkciótlan Formás Fenékből, de azért vannak ötletek, hogy kiket akarunk még megkérdezni erről-arról.

A nyári kritikánk apropóján a CREW Republic sörfőzőmestere, Richard Hodges (jobbról a második a képen) lett az első áldozatunk.

FENÉKIG: Berlin mintha az újdonsült központja lenne az európai kézműves sörnek – elég ha csak a Stone Brewing főzde- és központ alapítását, a BrewDog új bárjának a nyitását, vagy épp a magyar szervezésű Braufest Berlint említjük -, miközben itt Budapesten, néhány üdítő kivételtől eltekintve nem sokat tudunk a német kézműves sör színtérről… Esetleg lemaradunk valami fontosról?

RICHARD: Vicces, de néhány évvel ezelőttig pont Németország volt, ami kimaradt a kézműves sörkultúrából. Mint egy sziget Európa közepén. Eközben számos más európai országban, virágzásnak indult a műfaj az elmúlt 5-10 évben, elég, ha csak Olaszországra gondolunk. Nehéz lenne megmondani, hogy hol is tartunk pontosan, de mondjuk úgy, hogy a kézműves sör nagyon a gyerekéveinek az elejét tapossa itt Németországban. A következő 2-3 év nagyon érdekes lesz majd, ahogy a kívülről érkező hatások alakítják a tradicionális sörkultúrát és hagyományos stílusokat. Nem hiszem, hogy lehetséges a kettőt egymástól függetlenül kezelni.

CREW Republic Detox

CREW Republic Detox felső címke

FENÉKIG: Nagyon bírom a CREW Republic hozzáállását, a design-t, különösképp az odafigyelést az apró részletekre és persze nem mellesleg maguk a sörök is elnyerték a tetszésemet. Szerinted mi teszi a CREW Republicot különlegessé?

RICHARD: Nagyon sok dolgot lehet mondani a CREW Republicról úgy általánosságban. Kézműves sör Münchenből, az egyik első főzde, akik a kézműves sör hívó szavát meghallották Németországban és így tovább. De mindent összevetve mi magunkat a minőség alapján ítéljük meg. Számunkra főleg ezt jelenti a kézműves sör. Olyan söröket csinálunk, amilyeneket mi magunk is inni akarunk. Aztán lerakni mások elé.

FENÉKIG: Ha bemennék egy random müncheni bárba és egy kérnék üveg CREW Republicot, mit szólna a csapos?

RICHARD: 😉

Hogy mit?!

Persze egyre több helyet hódítunk meg városszerte és folyamatosan nő azoknak az éttermeknek, bároknak, kávézóknak a száma, ahol ott vagyunk, de Münchent még mindig a tradicionális helyi főzdék, illetve a söreik uralják.

FENÉKIG: Ha nem a saját söreidet iszod, akkor mi az a három márka, illetve az a 3 sör, amire egyébként esik a választásod?

RICHARD: A Four Peaks Brewing Hop Knotja a kedvenc ipám. A Stone Brewing új Go to IPÁJA fantasztikus. Az Alaskan Brewing Smoked Portere mindig csúcs.

CREW Republic Roundhouse Kick Imperial Stout

CREW Republic Roundhouse Kick Imperial Stout címke

FENÉKIG: Mi lesz a CREW Republic következő nagy dobása? Mire számíthatunk tőletek?

RICHARD: Hát nem szeretnék túl sok poént lelőni előre, de nagyon rajta vagyunk azon, hogy több session sörünk legyen (3,5 – 4,5%-os darabok). Csináltunk már pár ilyet és nagyon jó is volt a fogadtatásuk. Próbálunk minél több ízt belezsúfolni minden sörünkbe, miközben próbáljuk a könnyen ihatóságot is szem előtt tartani. Persze csak azért, mert lesz néhány alacsonyabb alkoholtartalmú sörünk, az nem egyenlő azzal, hogy kompromisszumokat akarnánk kötni az íz tekintetében. Emellett néhány komolyabb sör is a láthatáron van, nagy komlókkal!!! 😉


Mi mással zárhatnánk a sorainkat, minthogy – amellett, hogy hálásak vagyunk Richardnak a rendelkezésünkre állásért – várjuk ezeket az újabb söröket! Addig is ajánljuk még egyszer az idevágó nyári kritikánkat.

Kritika #26 // CREW Republic Detox, Drunken Sailor, X 2.0 Barley Wine & Roundhouse Kick Imperial Stout

Nem minden nap lepik meg az embert a német barátai egy CREW Republic válogatással, de amikor mégis ez történik, akkor kapva kap az alkalmon, hogy minél hamarabb bonthassa is fel. A német kézműves sör-színtér amúgy, ha lassan is, de jön fel; ezt a következtetést persze nyilván nem 4 üveg láttán vontuk le, de tény, hogy ezek is csak ráerősítettek erre…

C360_2014-04-25-22-06-41-380

CREW Republic Detox

A felfelé vezető út persze hosszú és kanyargós, a CREW Republic Detox session IPA pedig nem elöl töri az utat, hanem vele is csak eggyel többen vagyunk. Vizes, gyümölcsös, olyan, mint egy gyenge komlós pilseni (3,4%-os csak a rend kedvéért). Nem rossz, de ki is a célcsoport? Akiknek eddig mindegy volt milyen sört ittak, ennyitől nem lesznek kézműves rajongók, akiket meg elkapott már a gépszíj, azoknak ez kevés lesz. Persze, ha nem akarjuk széttúrni magunkat dupla ipákkal minden nap (pedig akarjuk), akkor egynek jó, de inkább pattintjuk a következőt…

C360_2014-04-25-22-20-53-365

CREW Republic Drunken Sailor

A Drunken Sailor a márka egyik zászlóshajója, de nincs könnyű dolga, mert az elvárásaink is nagyok. Lehet, hogy ezen a banánhéjon csúszunk el, mert ugyan egy remek brit típusú IPA – karakteres, komlós, zabolátlan – de ittunk már ilyet. Magyarázzuk a bizonyítványt persze, mert tök jó, de ennyi, lelkesedni nem fogunk érte. (Én részemről mondjuk imádok lelkesedni.)

C360_2014-04-25-22-37-21-841

CREW Republic X 2.0 Barley Wine

Túltesszük magunkat hamar az első két üvegen, jön az X 2.0 Barley Wine és megmenti a pakkot. Malátás, édes, sűrű, zavaros és imádjuk. Nem számítottunk ilyesmire, hiszen ennek a legpuritánabb a címkéje, de ha már itt tartunk meg kell említsük, hogy a design az telitalálat, a kis komlógránát logótól kezdve egészen addig, hogy 4 egyedi kupakja van a 4 különböző sörnek. Az ördög a részletekben.

C360_2014-04-25-22-50-25-319

CREW Republic Roundhouse Kick Imperial Stout

Pörgőrúgással zárjuk az estét, egy igazán karakteres 9,2%-os imperial stouttal. Elsőre fekete ipás, a közepén gyógyszeres, likőrös (van, aki kék sajtot is felfedezni vél benne), a végére földes, száraz. Izgalmas, komplex sör, amit – akárcsak az előző barley wine-t – bármikor szívesen iszunk újra. Kicsit sajnáljuk, hogy nem rendesen ültünk neki a kóstolásnak, mert megérdemelték volna…

Remek 4-es volt mindenesetre (még ha az első kettő nem is hagyott bennünk mély nyomokat… igaz, sebeket sem ejtett), így bátran nyúlunk majd a német kézműves márka irányába a jövőben is!

Kritika #9 // BraufactuM Palor

Ritkán fordul velem elő, hogy hónapokig raboskodna egy sör a hűtőmben, de ezt a német kézműves APA-t még augusztus közepén kaptam és azóta szemeztem vele minden ajtónyitásnál… Hiszek benne, hogy jobban esik a sör, ha megosztjuk, ezért tartott egészen három hónapig ez az áldatlan állapot, de nagy megkönnyebbülésemre sikerült összejönnünk a megfelelő helyen és időben egy nyitásra.

BraufactuM Palor

BraufactuM Palor

THE HOPSNOP: kéksajt, vagy camambert illat (erősen büdös), meglepően szénsavas; ez az első, amit érzek… a habja eltűnik egy pillanat alatt… nagyon szép, telt arany színe van
BANDI: fürdővíz íze van

Én a többiekhez képest nem fedeztem fel benne semmilyen sajtot (pedig THE HOPSNOB már épp kezdett mindenkit meggyőzni), nekem úgy tűnt, mintha az enyhe komlóillat után valamilyen fura (gyógyszeres) mellékillata lenne. Nem az a komlóbomba, mint amire előzetesen számítottam, pedig elég jó komlók vannak a címkéjén feltüntetve (cascade és polaris). Hiányzik belőle a gyümölcsösség, helyette sörösen keserű; nem egy kézműves csoda, inkább csak egy igazi malátás-melós sör.

Megoszlottak a vélemények, de kis túlzással a sós ízen kívül mindent találtunk benne. Összességében külcsínre sokat vállal, belbecsre keveset küld. Ha soha többé nem isszuk, akkor se veszítünk semmit. A Braufactum-mal azért még fogok próbálkozni a jövőben, ha nem másért, hát azért, hogy hangosan kimondva ízlelgethessem a mottójukat: DAS CRAFT BIER.