Tag Archives: Szent András Sörfőzde

Kritika #86 // Szent András Sörfőzde Napkincs

Az egy ideje tervszerűen, profi csapattal dolgozó békésszentandrásiak (a finom rebrand óta Szent András Sörfőzde) összeálltak a néha kicsit random üzemmódban gondolkodó Kelemen Ottóval (OK Brewery, legfiatalabb magyar sörfőző, ecetera, ecetera). A végeredményt egészen péntekig titkolták a nagyközönség előtt, a bemutatóra is úgy kaptunk meghívót, hogy magáról a sörről, a koncepcióról nem kaptunk információt.

A meglepetés végül nem lett csalódás, sőt! Megérte elmenni, egy kellemes sörözgetés mellett volt bajor kolbász, rozsos kenyér, meg a sörhöz illő rohadt meleg. Ja, maga a sör egy fasza német hefeweizen lett, azaz szűretlen világos búzasör.

Szent András Sörfőzde - OK Brewery Napkincs

Békésszentandrási Napkincs

Írhatnánk persze, hogy „tradíció és innováció találkozott a német hagyományok és a modern sörfőzési technológiák jegyében”, csak a sajtóanyag másik oldalán állva magunk is sok ilyen bullshitet leírtunk már. Szerencsére a sör annak ellenére, hogy egypontnullás típusdefiníció akar lenni baromi jó lett. Nem bonyolult az összetevők listája, nincs távol-keleti komló, se extra fűszer, vagy különleges eljárás. Jó alapanyagok, az elsőosztályú élesztő és odafigyelés. Nem hangzik túl izgalmasan, de annyira azért mégsem könnyű, ha az ember egy igazán jó hazai búzát akarna ajánlani. Oké, Rizmajer, ami már majdnem weizenbock… aztán? A RateBeer szerint armando_otchoa Happy Finnish-e a legjobb, de az annyira bajor búza, mint amennyire a töki pompos pizza. Top 50 magyar sörbe még a nemrég indult Monyó tudott beférni búza fronton a Schatzijával, amit ezek alapján újra kellene kóstolnom, mert amikor utoljára ittam nem hagyott nyomokat. Önmagáért valószínűleg a Napkincset is elfelejtené az ember, de nálam most egy darabig ez lesz a hivatkozási alap a hazai piacon.

Friss, finoman banános-fűszeres az egész, üdítő, nincs túltolva benne semmi, csak kiegyensúlyozott jól ihatóság. Talán egy leheletnyit vékony és talán sápadt is, de valószínűleg, ha nem így lenne, akkor nem lehetett volna belőle annyit meginni, mint amennyit a premieren sikerült a népeknek. Sokat sikerült.

Kritika #71 // Szent András Sörfőzde Monarchista

Prominens társaságba invitáltak minket ezen a szombaton, az esemény pedig nemes; a Szent András Sörfőzde új söre, a Monarchista debütált ma este (holnap pedig hivatalosak vagyunk egy régóta esedékes főzdelátogatásra is).

Monarchista

Szent András Sörfőzde Monarchista

Az Ogre sikerét meglovagolva készítettek egy másik típusú pilsenit; míg az előbbiben a komló dominál, itt a maláta. A helyiek ízlésének megfelelően inkább édeskésebb, lágyabb, kevésbé keserű. Könnyen csúszik, gyors lecsengésű, itatja magát, pedig 7%-os (ötöt nem tudnék leverni belőle egymás után, de azt se mondanánk meg, hogy ilyen magas az ABV.) Hivatalosan imperial pilsner.

Bécsi maláta, cseh és szlovén komlók és persze békésszentandrási víz… Innen a név. Nem szükséges annyira fejtegetni, mert nem annyira bonyolult. Színre vörösebb, állagra zavarosabb és testesebb a testvérsörhöz képest. A főzdén belül a munkaneve is annyi volt, hogy „pirosfejű ogre”. A párhuzamok itt aztán véget is érnek, nincs hidegkomlózva, nem fogják olyan mennyiségben készíteni, mint az Ogrét, sőt, csak 0,33 literes palackban lesz elérhető, ezzel is egy kicsit a nagy testvér fölé pozícionálva.

Színben és aromában még finomhangolás lesz, mire hivatalosan piacra dobják és ellentétben azzal, amit csapról kóstoltunk, egy szűrt verzió kerül majd a nagyközönség poharába. (A főzde saját bevallása szerint az Ogre debütálása után is közel 2 évig dolgoztak a jelenleg kapható formán.) Aki szereti a kiinduló sört, az nem fog csalódni, akinek kevés egy sima pilseni az elégedett lesz, a többi típus rajongóit meg úgysem lehet eltántorítani…