Tag Archives: vörösbegy

Kritika #88 // Kecskeméti Sörmesterek Szałonka

Méltatlanul kevés szó esett eddig a Fenékigen Kecskeméti Sörmesterekről amit annak tudok be, hogy a két (általunk baromira kedvelt) alapsörüknek, a Vörösbegynek és a Kolibrinak nem volt anno ekkora külön hírverése, szép csendben vették be a bárokat. Na de most!

Hát, tulajdonképpen igazából most sem, mert a Szałonka már a legutóbbi Főzdefeszten bemutatkozott, most „csak” egy utólag ismerkedő estre hívták a népet az Élesztőbe. Sikerült másfél órával amúgy a kezdés után beesni, úgyhogy sem a marketing szöveget, sem a valóban fontos információkat nem markoltam fel a sörről. Azt tudtam, hogy egy enyhén füstös lengyel búzasör fajtáról (grodziskie) van szó, de ennél jobban csak a Mese Habbal cikkének egyszeri átfutásával készültem fel, így prekoncepció nélkül tudtam kóstolni.

szalonka

Kecskeméti Sörmesterek Szałonka – a kép színe amúgy jó szar lett, nem csináltam filter nélküli képet, a sör igazából teljesen szőke, inkább hajaz egy witbierre, mint bármi másra.

És úgy tűnik, hogy ez a nyár a frissítő búzasörök nyara a hazai piacon. Ráadásul mindegyik másban jó. Az OK Brewery Zero Hops azoknak szól, akik nem bírják a komlót még ennyire kis mennyiségben sem, a Napkincs igazi klasszikus bajor, a Szałonka pedig azokat foghatja meg, akik kicsit unják a hagyományos ízeket.

Ahogy a képnél is írom teljesen világosszőke, zavaros, a habja búzához képest hamar elmegy. Illatban rögtön megmutatkozik, hogy nem hagyományos versenyzővel van dolgunk: malátásság, frissesség mellé sehol a szokott banános vonulat, vagy a belga búzák korianderessége. Helyette kapunk egy kis fanyarságot és egy nagyon enyhe füstölt sajtot. Tényleg. Parenyica light. Ízre ugyanezek a benyomások, nincs nagy meglepetés, talán markánsabb a végén a sajtíz. És pásszek, jó. Nem kezdesz el gondolkozni azon, hogy ez milyen szarul hangzik, hanem iszod. Mert csúszik, könnyű (mindössze 2,9%-os alkohol), frissítő, más. Sörlimonádé a forró napokra. Talán csak egy lehelettel lehetne testesebb, hogy jobban kijöjjenek az ízek, és ízlés szerint lehetne a füstölésen még csavargatni de nekem így is bejött.

 

Kritika 61# // Bäder Nordstar

Nem vagyok a hoplagerek nagy barátja, úgy vagyok vele, hogy a gyümölcsös-gyantás-komlós cuccok az ale-eknek jobban állnak, a lager az legyen lager a maga keserűségével, letisztultságával – ezzel persze ellentmondok mindannak ami maga a craft beer, hiszen miért ne lehetne kísérletezni a hagyományos fajtákkal… Ebben nőttem fel, na. (A lagerben meg csináljon valaki végre konkurenciát a nagyipari cuccoknak. Ez eddig nem nagyon sikerült, az Ogre-től nem igazán csinálta össze magát ilyedtében a Dreher, vagy a Soproni.) Az első igazi hoplager, a Keserű Méz viszont jól hasított, gyakorlatilag egyedül taposta ki az utat a kézműves sörök előtt a hagyományos kocsmákban és bárokban.

A Bäder Sörfőzde Nordstarja ugyanebben a kategóriában indul és szerintem simán odafér a top1-re, azaz, ha akarom, van olyan jó mint a Keserű Méz. Amíg a marketingen, szervezésen nem javítanak a főzők, addig viszont nem fogja letúrni a piacot, csak egy lesz a sok sör közül, amit félévente 3 hétig lehet kapni az Élesztőben.

Itt, az Élesztőben került sor a premierre is, a nemrég megcsinált új belsőtérben, viszonylag távol az átható húgyszagú fenti mosdótól (szerk.: Élesztő bazz, ez amúgy komoly, hogy mindig van valami orbitális hülyeség, amivel a vevőket próbálod elriasztani? Frankón, a fenti wc olyan mint a legutolsó falusi kocsma hátsó vizeldéje… botrány). Elsőnek érkeztem a meghirdetett eseményre, majd még kb. 40 percig egyedül élveztem a szervezők társaságát. Akik amúgy szuperkedvesek, informatívak voltak, stb., csak érdeklődőket nem tudtak odacsalni. Olyan teríték volt felrakva kézműves grissinivel és kóstolni való Nordstarokkal, hogy csak na, de sokáig csak én élveztem, és amikor másfél órával később eljöttem, akkor is csak pár ember ült az asztalnál. Pedig hely az volt…

bekészítés Bader módra

bekészítés Bader módra

…és akkor végre beszélhettünk a sörről: 5%-os hoplager, azaz jól megkomlózott, szűretlen „ivósör”. Narancsos-arany szín, szép fehér hab, ami viszonylag hamar lemegy. Illatra frissen vágott fű, széna, virágok, Ízre finom kesernye, füves-zöld íz, méz és frissítő lecsengés, ami sokáig kitart. Teljesen fasza, friss, harapható, jó sör, azoknak is, akik csak 2015-ben is még csak ismerkednek a „hagyományostól eltérő” sörökkel, és egy minőségi ivócucc a gyakorlottabbaknak. Nem ez lesz a különlegesség amit észre fogok venni a táblán, de ha bárhová bekerülne a nagyipar alternatívájaként, vagy a Keserű Méz helyett, akkor simán, sőt boldogan kérném.

bader
A termék tehát tök rendben van. Amin a Bädernek javítani kell az az, hogyan játssza be magát az átlagfogyasztó agyába. Az alapok megvannak: a Bader búzája és a szintén náluk, a Kecskeméti Sörmesterek által főzött Vörösbegy és Kolibri sok helyen elérhető, így biztos csapra/hűtőbe fog kerülni a Nordstar is ezeken a helyeken. Baromi igényes a vizuál, tetszett, hogy a Facebook esemény igényesen volt megcsinálva, nem csak úgy odabaszva egy kép, a rendezvényre készült szórólapok szépek, a sör címkéje pedig annyira menő (sőt, hipszter!), hogy pólóra nyomva is hordanám (vagy pl. ha felszitáznák kézműves jelleggel a bevásárló vászontáskámra, akkor csak avval mennék le a biopiacra)… A bemutató viszont közönség szempontjából bukó volt, ha ilyen szervezéssel próbálják meghódítani a piacot, akkor nem sok jót jósolok a sörnek, mert jellegéből fakadóan nem emelkedik ki a tömegből. A sales-en kell még javítani, kapcsolatokat építeni. Ezzel a sörrel nyomulni kell, és berakni minél több helyre.

Ha nem is jár be olyan utat mint a Keserű Méz, remélem, hogy sok helyen fogunk vele találkozni, megérdemli, jó alap sör.

Tetkónak is elmenne

Tetkónak is elmenne