A Fenékig csapatán belül én vagyok az, aki a legszívesebben és leggyakrabban issza a házi és nem házi pálinkákat (hú, ez most mégsem hangzik jól leírva), így egyértelmű volt, ki fogadja el a meghívást az estére. A Csupor–Agárdi Sörpárlat köré lett szervezve az esemény és bár elvárások nélkül érkeztem – a sörben már viszonylag kiismerem magam, még talán ki is érzek pár dolgot, de egy 40%-os párlattal más a helyzet – meglepődve tapasztaltam, hogy ebben a műfajban is mennyi lehet. Tehát amiért mentem, az jó volt, minőségi termék született.
BESTIA X CSUPOR SÖRFŐZDE X AGÁRDI PÁLINKA X BLACK SWAN sörmenü
Időben ott voltam végre egy premieren, erre az Agárdiak a hivatalos öt órához képest másfél órát késtek. Persze eldumáztunk Csuporékkal, de bemutatóról ezek után sem beszélhetünk, családias hangulatban, öten ültünk az asztalnál. A Bestia ugyan adta a helyszínt, illetve a sörpárlathoz, sörökhöz, sörkoktélhoz készített ételeket, koncepció sajnos ezek ellenére sem volt. Először kihozták az italokat, utána jöttek az ételek (egyszerre minden), mire megittam a koktélt, a sör megmelegedett, a párlat meg a végére fura volt (aperitifnek jobban illet volna), szóval valahogy nem csak az én fejemben nem, de úgy látszik senkiében nem állt össze az este. A blogon sokszor sokfélét írtunk már Csuporékról, de most azt éreztem, hogy egy kicsit ők is a körülmények áldozatai. Jópofa ez amikor kis ételfalatkákat párosítanak sörök mellé – lásd például a Budai gesztenyés kalandunkat – ha ki lehet valamit érezni, ha nem, de itt a szertartás jelleg helyett összevisszaság volt.
1 pohár Csupor ApocalyptIPA, 1 pohár Csupor Zozo APA ZTL, 1 pohár Csupor-Agárdi Sörpárlat, 1 Limited Edition Sörpárlat-koktél by Black Swan
A végére vártam, de a koktéllal kezdődött… Hiába jött a Black Swan mixere, hogy személyesen mentse a búzasörből, az este sörpárlatával, kakaólikőrrel, vermuttal, tojáshabbal készült darabját, túl vermutosra-alkoholosra sikerült a végeredmény. Ezen felül, mint kiderült, a séf nem igazán szeretett bele a sörökbe, épp ezért történhetett, hogy a jalapeno poppers (amit amúgy rajongásig imádok), annyira brutálisan csípős volt, hogy úgy ittam rá a Zozo Apát meg az ApocalyptIpát, hogy esélyem sem volt bármit is kiérezni belőlük. A juharszirupos baconből valamiért nem kaptam, a csucsogós BBQ húsgolyók meg erőteljesek, ízesek voltak; összességében az az érzésem támadt, hogy az ételek legyőzni próbálták a söröket, nem harmonizálni velük.
Poppers
Nem kritika a poszt típusa, de csak leírom, hogy a nagyrészt Agressorból készült párlat birsalmasajtos illatú, durván olajos, abszolút nem kaparó, nagyon-nagyon selymes, szilvás-barackpálinkás ízvilágú. Nagy tapasztalatom nincs a sörpárlatokkal (nem ez volt az első és nem is az utolsó), de annyira jól esett, hogy egyből ittunk még egyet!
Még egyet
Így azt mondom, jó kis este volt, de ha fizetővendégként mentem volna, azért hiányérzetem lenne. Jó volt az ötlet, minőségi volt az alapanyag, látszott a munka is mögötte, csak a megvalósítás elcsúszott nem is egy banánhéjon. Kár érte! A párlatot kóstoljátok bátran.
You must be logged in to post a comment.