KRITIKA #153 // The Garden Brewery sörök

A hivatalos BPBW kóstolónap alkalmából, most nézzük a The Garden Brewery horvát mikrofőzde cuccait. Az igazat megvallva nem bírtunk magunkkal és előzőleg meg kellett kóstolnunk egyet (kettőt, hármat,…) a dobozosokból, ezért is van, hogy például a Sour-ról csak utólag beszélünk a videóban, de ez egyébként is egy gyengébb láncszem. Kicsit már kellemetlenül savanyú, szúrósra sikerült sör lett (véleményem szerint, bár kóstoló kollégám nem ezt mondja), a többi viszont eléggé rendben volt, ezért is mertünk biztosra menni és mozgóképekkel illusztrálni, mit is tudnak ezek a sörök.

A megosztó sour.

A megosztó sour

Hát a fene gondolta volna, hogy nem is olyan messze tőlünk, ennyire semmit mondó névvel ilyen italok születnek (alig két év alatt 57… WTF?), minden van ami szem szájnak ingere különböző sorozatokkal, mint például single hop, sour, experimental. Az első a Pilsner, ami véleményem szerint egyre trendibb, de akárhogy is nézzük, sajnos egy “fricska” kategória, hiszen valljuk be, olyan sokat egy lager sem tud, bármennyire is craft és jól megcsinált.

Az 5% kiskutyafüle és minden más “mentes” Stout vékonyka, kellemes kakaós, földes jegyekkel teljesen rendben van, egy igazi kezdő-stout. Azacca Pale zöld, friss teás jegyekkel tűzdelt csúszós sör, leheletnyivel izgalmasabb mint a sima Pale Ale, vagy az IPA, amik azért szintén kellemes, lazulós tételek. A főzde Milkshake IPA söre maracuját, mangót, epret és vaníliát ígér. Az ígéretet be is váltja, főleg az epres, vaníliás krémességével. Eléggé telt, sűrű, kissé alkoholos, de selymesen gyümölcsjoghurtos, izgis.

Milkshake IPA, Azacca Pale és Honey Double IPA Collab

Milkshake IPA, Azacca Pale és Honey Double IPA Collab

Majd következik, egy elsőre talán nem is annyira izgalmasnak tűnő Honey Double IPA kollab, a Pivovara Medvedgrad-dal, ami nyalizás nélkül, de egy isteni mézes szimfónia. Annyira, de annyira rád vetődik a méz aromája, hogy szinte leszedál.

Miután kellően felajzott lett a hangulat, végre rárepültünk az extra viaszolt kupakos üveges sörökre amik meg hát hűha… Első az organikus vaníliás, kakaóbabos porter, ami egy picit lespórolt vaníliával, de pont kellemes, közepes édességgel tölt meg, míg a Croatian Imperial Stout a sor végén tökéletes kifinomultsággal viszi be a bal egyenest és csak arra eszmélsz, hogy a padlón fekszel egy édes, krémes, melaszos cuccban.

Erre a képre talán már nem is emlékszem...

Erre a képre talán már nem is emlékszem…

Ki igya?

Mindenki, viccen kívül! Biztosan lesz olyan, ami be fog jönni.

Ki ne?

Kövi kérdés?

Akkor ez most jó?

Pfff, igeeen.

Kritika #152 // Ramborn Ciderek

Nem fogunk hazudni: nem vagyunk cider őrültek. Legalábbis nem annyira, mint a sör területén. A cidernek itthon nincs igazán kultúrája, hiába lehetett (vagy lehet még?) egy időben csapon kapni pl. a Gaymers termékeit (ami azért szintén nem kézműves cucc), a nagyközönséghez leginkább az alkopop változatok, cukros édes löttyök jutottak el. Pedig a cider (és annak baszk és francia változatai) ennél sokkal több lehet: évjáratok, különböző almatípusokkal készített változatok mind jelen vannak és nyilván el lehet menni pont ugyanarra az obskurus, geek szintre, mint a sörrel. Volt rá itthon is próbálkozás, de sem az almaCID, sem a Czider nem lett egyelőre világsiker.

A BPBW – Beer Week in Budapest kapcsán vágott hozzánk Bart Dani (a magyar kézművessör főispánja (?)) 4 üveggel az eseményre érkező – és azt szponzoráló – luxemburgi ciderből, a Rambornból. Annyira autentik és új cucc (gyakorlatilag 2 hónapja megy), hogy a luxemburgi sörfőző ismerőseim is sem találkoztak vele. A cég organikus megközelítéssel dolgozik, vegyszer mentesen, több mint 1000 új fát is ültettek már – ami majd 20-50 év múlva lesz hasznos, szóval tényleg komolyan gondolják. Elmentünk hát egy meleg tavaszi napon egy kellemes kertipartira és kipróbáltuk mind a négy cidert. Mennyire volt jó? Annyira, hogy olyan gyorsan megittuk, hogy képet már nem is tudtunk csinálni (úgyhogy most lopunk az internetről).

Ramborn Cider. Forrás: Twitter @EdvardCalvert2

Négy ízzel találkoztunk: az eredeti félszáraz, az angol almákat luxemburgival vegyítő Sommerset Blend, a száraz Farmhouse és a körtés Perry változattal. Mind mondtam, nem vagyunk cider szakértők, így egészen a stílust felfedező laikus szemével tudtuk élvezni a dolgot. Igazából mindegyik nagyon kellemes volt. Jég nélkül ittuk, ahogy a címke kérte (amúgy egy nagy korsó cider jégen azért eléggé király, de nyilván tompítja az ízeket). A leginkább vibráló az angol és luxemburgi almákkal vegyesen dolgozó Sommerset Blend volt, illetve a fehérboron szocializálódtak értékelni fogják a Farmhouse száraz frissességét. A nyertes aztán mégis a körtés változat lett. Egyszerűen szeretjük a körtét.

Bár kézműves termék, de a nagyon komolyan szájösszehúzó száraz ciderekhez képest azért sokkal könnyebben fogyasztható. Leginkább valahol az alkopop változatok és az iszonyat kraftos között félúton lehet, belépő a rendes ciderek világába.

Ki igya?

Aki szeretne egy korrekt cidert, nem csak a cukros löttyöt. Aki szereti a fehérbort és kipróblna valami mást.

Ki ne?

Aki szerint a cider csak édes lehet

Akkor ez most jó?

Kifejezetten üdítő volt, teljesen rendben van.

Kritika #150 // Dreher Pale Ale

Nagyon érett már egy átfogó cikk arról, hogy a kézműves sörök felfutása milyen lépéseket váltott ki a nagyüzemi piacból. Aztán mivel baromi sokat lehetne róla írni (és rengeteg szar sört meg is kóstoltunk hozzá) inkább szokás szerint hagytuk elsikkadni. Hasonló tempóban vagyunk a Dreher Pale Ale-el. Az elsők között kóstolhattuk meg és a villámértékelés után szépen bele is aludtunk a dologba. Több oka is van.

Készül a Dreher Pale Ale (a képet egy régi fotóról, de náluk lőttük)

Egyrészt már közben leírtak mindenféle elemézést róla, az emberek elkezdték megkóstolni, lettek vélemények, a kritikusok lehúzták, az átlagfogyasztó meg nagyjából elvolt vele. Aztán a MONYO elsütött az év kraftos poénját, szóval tényleg ki lett maxolva a téma.

Másrészt meg azért aludtunk bele mert a sör annyira uncsi lett, hogy el is felejtettük. Aztán mostanában volt egy újrakóstolás és igazából újra felhúztuk magunkat rajta. A Soproni IPA ugyanis szerintünk rohadt sokat tett azért, hogy az emberek megismerjék, hogy lehet más a sör, mint az egyenláger. Erre a Dreher csinál egy olyan pale ale-t, ami pont olyan, mint az egyenlágere (pedig van benne 3 komló, meg felsőerjesztésű). Nehogy összezavarjuk a fogyasztót ízzel. Nehogy tényleg merjünk egy picit előrelépni a sörkultúrában. Nem nagyot, picit. Szóval igazából most ezt csak azért írtuk meg, mert le akartuk írni: ez a sör egy kurva nagy kapufa. Üres kapura ráadásul.

Ki igya?

Aki szereti a Drehert.

Ki ne?

Aki azt hinné, hogy ez most valami más lesz.

Akkor ez most jó?

Egy átlag semmihez képest nincs baja, sőt. De amúgy nem jó, mert semmi újat nem hoz. Pedig hozhatott volna

Kritika #149 // Mykonos Saison, Pale Ale, Belgian Ale

Hogy ne csak írjunk beszéljünk is alapon egy videó keretein belül foglaljuk össze a Mykonos Brewing Company négy sörét, amit Bakó Jancsi barátunktól kaptunk.

Kettővel, a Mikonu Blonde Saison-nal és a Mikonu Pale Ale-lel nem volt nehéz dolgunk, a címke alapján volt egy kis támpont, hogy mégis mire számítsunk. A saison nagyon iható, kellemesen virágos, üde sör volt, míg a pale ale kellően szomjoltó kesernyés, jól megkomponált, mindennapi fogyasztásra alkalmas. Ezután a felirat nélküli üvegek kapcsán jött az izgalom, de főleg volt rákattanva a “titkos üveges ipa, duplaipa” sörökre… Hát ezeket nem kapta meg, cserébe két órákig fejtegetős néha önmarcangoló túrára invitáló folyadékkal telítődtünk szép lassan. A Mikonu Belgian Ale (Chardonnay Barrel Aged) elég kemény dió volt, szépen lehet a tipplabdát passzolgatni egymásnak. Narancsos, fűszeres, belgaélesztő, pezsgőélesztő, hordóérlelt és minden őrültség. Ha ez nem elég ott a nagytestvér Mikonu Belgian Ale (Agiorgitiko Barrel Aged) személyében, ami ez előzőhöz képest mindre rátesz még egy lapáttal.

Pale Ale, Agiorgitiko Barrel Aged Belgian Ale, Chardonnay Barrel Aged Belgian Ale és Blonde Saison

Ki igya?

Aki ott lesz a BPBW Beer Week in Budapesten az mindenképp.

Ki ne?

Aki dupla ipát szeretne inni.

Akkor ez most jó?

Csakis. Van csúszós, van még csúszósabb és van izgalmas és zavarba ejtően izgalmas is a repertoárban.

Programajánló #42 // Április

Fenékig programajánló – 2018. április

2018. április 4. A sörfőzés alapfogalmai – Pótlás! Ogre bácsi söregyeteme újra nyitva!

2018. április 4. Mad Scientist . Vanguard DDH NE Pale Ale premiere

2018. április 5. 1. Nemzetközi Hopa-Hermelin Bajnokság Sör és sajt!

2018. április 5. Horizont Pilot Series – Csapfoglalás! Egyszerre csapon a Pilot Series összes elérhető tagja

2018. április 7. Szülinapi Hacacáré – 2 éves a Beerselection

2018. április 11. A cseh sörkultúra

2018. április 12. Mad Scientist – Oak Aged Colonial Bitter Release

2018. április 12. Vaskakas csapfoglalás a Tatooine Drinkbárban Helló Győr!

2018. április 12. First Craft Beer sörest (találkozz a sörésszel!)

2018. április 13. KSE XII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra Miskolci vígasságok

2018. április 13. Reketye Sörest Szolnok!

2018. április 13. Meet the Brewer series – MONYO Brewing Co.

2018. április 13-14. Beer’Kend -Hétvégi Kisüzemi Sörmustra

2018. április 14. Ginger Pixie Sörpremier! Bianka X Fehér Nyúl X Édes Érzés

2018. április 18-22. IV. Corvin Szezonnyitó Sörfesztivál – április 18-22

2018. április 18. Salón Piva Bratislava – APRÍL 2018 Helló szomszéd!

2018. április 18. William Shakes Pear Release – Cserniczky Botond X Grabovszky

2018. április 19. Paranoid Spring – MadCat X Hatodik Ízű

2018. április 19. Április Hónap Sörfőzdéje: Horizont

2018. április 19. Mad Scientist – Surfin’ Bird dryhopped american wheat release

2018. április 24.  Reczer Ser – Collabrew Series #3 – Kollabors premier.

2018. április 26. Unleash The Beast! – Duplicator collab release

Becsekk #7 // Fehér Nyúl taproom nyitó

Tavaly THEHOPSNOB kolléga írt a frissen nyílt főzdéről, de nyilván idén februárban is ott voltunk a bár megnyitóján, így húsvétra be is csekkolunk végre a Fehér Nyúl taproomba.

Ez Amerika

Amerikában láttam hasonlót, ahol szó szerint a csapoló fal mögött történt a főzés, palackozás, ami tök hangulatos volt, mellesleg ha már úgyis majdnem mindig van a főzdében személyzet és a hely is lehetővé teszi, miért ne raknának be pár asztal, széket. Általában egy ilyen hely a külvárosban van, tehát nem érdemes túlkalkulálni a beeső vendégek számát, ezért is van, hogy az árak helyben fogyasztásra és elvitelre különülnek. A nyitva tartás jelenleg péntek és szombati napokon 16-22h közöttre korlátozódik (ha előre bejelentkeznénk egy keddi estére, akkor ígérik, hogy meg fogják oldani), de a későbbre tervezett kisebb koncertek és kiállítások, illetve a szezon miatt ez változhat.

Itt írtunk ezekről a sörökről

Baráti társasággal, ha nem mindenáron a bulinegyedben akarunk fulladozni, hanem csak beülnénk valahova ahol úgy ott felejthetjük magunkat, akkor a taproom nyerő lehet. A friss nyitás ellenére már most hangulatos a kialakítás, ráadásul a főzdelátogatás is menő volt. Nyilván nem egy főzdében voltunk már, hisszük, hogy mindenhol van és lehet újat tanulni (a Stone Brewing Berlin túráját pl kifejezetten untuk), itt például Álmos (az ügyvezető) olyan gondossággal adta elő a sörkészítés folyamatát és a teljes rendszer működését, hogy még számunkra is érdekes és izgalmas volt.

Nyúlkeltetők

Ki menjen ide?

Aki szeretne többet is megtudni a Fehér Nyúlról. Aki szeretné a teljes szortimentet egyszerre inni. Aki a Soroksári út közelében lakik és nem akar beljebb menni a városba. Ha elvitelre vinnénk söröket közvetlenül a főzdéből.

Ki ne?

Aki szerint Körúton túl megszűnik az élet.

Mit lehet itt csinálni?

Sörözni, insiderkedni, főzdetúrázni.

Akkor ez jó hely?

Ha csak nem lakunk ott vagy nem járunk a környéken, nem mondom, hogy érdemes kibumlizni inni pár sört, viszont a BBQ-val együtt nyáron nagy dobás lehet! Már most készülünk, hogy megyünk nagyobb baráti társasággal egész estés programra. Szóval jó.

Kritika #148 // Dugges Bryggeri Cocoa Cacao vs. Omnipollo Noa Pecan Mud Cake

Dugges vagy Omnipollo, Omnipollo vagy Dugges? Savanyú fronton már megválaszoltuk (?) a kérdést, de mi a helyzet, ha svéd imperial stoutokat kóstolunk össze?

Omnipollo Noa Pecan Mud Cake vs Dugges Bryggeri Cocoa Cacao

Vakkóstolással is felismerem, hogy a Cocoa Cacao-val kezdek. Tejszínes kávékrémes süti elsőre, másodikra pedig elég alkoholos… 11,5%-os és érezni is! Illatában és ízében is meggylikőrös és ahogy melegszik, még kis rumos hordóérlelést is fel vélek fedezni benne (pedig semmi ilyesmiről nincs szó). Ha egy szóban kéne jellemeznem, akkor Fekete-erdő torta (ez nem egy szó persze).

Az előző vonalon (adja magát a név miatt is) maradva diótorta a Noa Pecan Mud Cake, látom is magam előtt, 3 réteg piskóta, közte végig krém, a diós Monin szirup pedig keményen meglódult. “Csak” 11%-os, de ez engedi a komlókat is elő-előbukkanni a ragacsos folyós rétegek közül. Magában iszonyat édesnek és némiképp túlzásnak is érezhető, de összekóstolva az előzővel azért jóval földesebb, szárazabb és sörösebb; komolyabban vehető.

Ki igya?

Aki folyékony édességet inna.

Ki ne?

Aki folyékony kenyeret.

Akkor ez most jó?

Ha édességként fogyasztjuk, akkor a Cocoa Cacao nyer, de sörként a Noa Pecan Mud Cake érvényesül jobban. Persze mindkettő iszonyat jó…

Programajánló #41 // Március

Fenékig programajánló – 2018. március

 

2018. március 3. Madjarska u gostima, Mad Scientist PROMOCIJA Nemzetközi csapfoglalás Zágrábban!

2018. március 4. Schmaacht et? The Luxembourgish Monthly Craft Beer Tasting Event Nemzetközi csapfoglalás Luxemburgban!

2018. március 6. Brew Your Mind CAN Release – márc. 6. Szokásos dobozolás, két új sör.

2018. március 6. Sörmester a Serfőző utcán

2018. március 6. Meet the Brewer – Mad Scientist (20% off from all our beers) Nemzetközi sörfőzősimogatás Berlinben.

2018. március 7-11. Fehér Nyúl x Beer Point: Csapfoglalás és Játék! Milyen mély a nyúl ürege?

2018. március 7. Hopfanatic Classic Nights At Léhűtő Klasszikusok újrahangszerelve, például az Alulu ezúttal NEIPA alapon.

2018. március 7. Old Hops Are Never On Strike sörbemutató Kísérlet régi komló felélesztésére

2018. március 8. Pilot Series #7 – Coconut Stout Új Horizont sör

2018. március 8. Druid Superfluid East Coast IPA sörpremier – Ogre Bácsi Söröző

2018. március 9. Reketye Tap Takeover Nemzetközi csapfoglalás Hollandiában!

2018. március 14. Sörkóstoló / FőzdeEstiMesék / Fehér Nyúl Brewery Szeva Pécs!

2018. március 15. Hopfanatic Tap Takeover Nemzetközi csapfolgalás Dániában!

2018. március 15. Mad Scientist is 2! + secret beer premiere

2018. március 20. Brew Your Mind CAN Release – márc. 20.

2018. március 21. A sörfőzés alapfogalmai Ogre Söregyetem második évfolyam

2018. március 22. Beerganika ft. Piszkor. sör-süti workshop Gasztronómia!

2018. március 22. Fehér Nyúl 1 éves Szülinap!

2018. március 22. Mad Scientist – Chinatown gose premiere Szecsuáni bors!

2018. március 22. Első Yeast Side sörkóstoló Szegeden

2018. március 23. Hopfanatic Taptakeover At Krak’n Town

2018. március 24. Reketye Tap Takeover with Free Beer Ingyen sör!

2018. március 27. Synthesis sörvacsora

2018. március 28. Red és Gold Viking sörpemier Új márka debütál.

2018. március 28. Hara’Punk – Punk Juice IPA sörpremier

2018. március 29. Nitro Pale Ale Night × Neked csak Dezső × 20 csap! Mindenféle ale-ek + nitro!

2018. március 29. Mad Scientist – Málna Raspberry Milkshake Pale Ale premiere

2018. március 29. Reczer Ser – Collabrew Series: #2 – Rye Hard sörbemutató

2018. március 29. Sörvacsora a Halkakasban Legjobb magyar hal + sör!

2018. március 30. Meet the Brewer series – Reketye Brewing

Random #114 // Berlini sörtúra

A berlini Laborról már írtunk, de csak emiatt ne ruccanjatok ki sörözni a német fővárosba. Ajánlunk viszont további helyeket, amikkel együtt viszont érdemes is lehet útnak indulni… Mi is már másodszorra voltunk.

pizza or die

A BrewDog Berlin Mittebe amolyan kötelező körként néztünk el (és mert ez nyitott a leghamarabb), mivel már inkább csak érdekességképpen követjük a nagykutyákat, semmint rajongóként. Ehhez képest egy szerethető, laza hangulatú hely és kúl személyzet várt minket, na meg egy rakás fasza sört (nem csak a headlinerek, de prototípusok, meg vendégcsapok és üvegek). Ha két sört kell kiemelni, amit toltunk, akkor a BrewDog Blitz Raspberry (málnás berliner weisse alacsony alkohollal nem csak másnaposoknak) és a Lervig 3 Bean Stoutja (tonkabab, kávébab, kakaóbab FTW) mindent vitt! Az adagok 3dl-esek, az árak az átlag német szint alatt vannak, a hely pedig hamar megtelik, szóval nem csak a turisták tartják fenn, hanem erős helyi bázisa van.

A Protokoll egy hangulatos pub nem messze a Szimplától; autentikus, trú, nem megjátszós. Helyi kisüzemiekkel (The Mash Pit, Berliner Berg), európai bestsellerekkel (Warpigs, Magic Rock) és amerikai importokkal (Great Divide, 3 Floyds) egyaránt lehet találkozni, míg a vendégsereg vegyes, de jól áll neki. Kevés időt tudtunk itt tölteni, pedig maradtunk volna még…

beer’n’chips

A Stone Brewing Berlin grandiózus. És még bővítik. Főzde, pub, ajándékbolt, bottleshop, étterem, kert. Jócskán kiesik a belvárosból és egy ipari parkba is be kell sétálni érte, de így is egy rakás ember töltötte szombat este, szóval a koncepció nyilván működőképest. Jártunk már San Diego mellett is náluk és az attitűdöt sikerült áthozni a tengerentúlra is… A főzdetúra a végén egy kis irányított kóstolással és repipohárral együtt €5 (a Facebook oldalunkon kettőt is kisorsolunk a cikk közzététele utáni napokban), ami kifejezetten baráti még úgy is, hogy sok újat nem tudtunk meg (csak a méretektől ámuldoztunk, pedig jártunk Európa és Amerika számos főzdéjében) és a kóstoltatott 3 sörből az egyik a sima Stone Ipa, a másik meg az Arrogant Bastard volt (a harmadik stílusosan egy berliner weisse). A sörlapon vegyesen vannak berlini és amerikai főzetek, meg persze pár gondosan válogatott vendégsör, az étlap rövid, az ételek viszont gyorsan készen vannak, izgalmasak és ízlésesen vannak elkészítve. Hiba lett volna kihagyni.

Ha már kihagyások… Sajnos kimaradt a Hopfenreich és a BRLO BRWHOUSE is (a BRLO-t a Mad Scientistes kollabról ismerhetjük itthon, de ezen túl is jócskán van mit felmutatniuk… Míg a reptéren a Stone Brewing dobozosan van jelen, addig az ő stabilan jó, megbízható söreiket csapról is lehet inni ugyanott! Budapesten mikor lesz ilyen?), pedig mindkettőről jókat hallottunk több forrásból is, így ha van rá módotok, ti ne essetek ugyanebbe a hibába.

csak a nagy Keith Shore illusztrációk mentik valamelyest a hangulatot

Megvolt viszont a Mikkeller Berlin… A szingapúri és a san diegoi egységet nagyon éltük, a san franciscoiból viszont 2 perc alatt menekültünk…

“Nagyon vártuk a Mikkeller San Francisco, illetve a 21st Amendment Brewery saját helyeinek a meglátogatását, de csak feszengtünk – nem is az árak miatt (ha ki tudtunk menni 3+ hétre egy monstre road tripre, nyilván nem fogjuk húzni a szánkat pár extra dollár miatt), hanem mert igazi elitista, kisujjeltartós hangulat uralkodott, illetve a többi vendéget is jobban érdekelte az étterem, mint az, hogy milyen sörök voltak…” – írtuk korábban)

Csak azért másoltam be mindezt, mert ugyanez a hangulat fogadott Berlinben is, igaz, itt étterem nem volt. Persze menő dolog egy rakás Mikkellert (plusz olyan vendégeket, mint a Founders, az Omnipollo, vagy az Alesmith) egy helyen tudni és nyilván a zsúfoltság is a hely sikerességét erősíti (egyúttal a fenntartásaink jogosságát kérdőjelezik meg), de ritkán találnak egymásra az ilyen magas árak (€5-6-7 / 2dl) az ilyen unott és flegma kiszolgálással. A valóságot mindnyájan máshogy érzékeljük, persze, de a hely ontotta magából a negatív hangulatot.

BONUS GAME

Nem kifejezetten sörös hely, de a Ramones múzeum mindig jó ötlet Berlinben. €6-ért jár egy kitűző örök tagságot biztosítva az idelátogatóknak, illetve egy sör, ami pedig remek elfoglaltság a túra előtt. Koncertek alkalmával csak a zenekari belépőt kell kifizetni és a “tárlat” szabadon látogatható amúgy.

drunks not dead