Kritika #81 // Sörök a Möszjő Vödréből – Jock McGregor
Nem is olyan régen számoltunk be a Möszjő egyel ezelőtti próbálkozásáról, és hát a Roger Roger eléggé fasza lett. Most egy bejáratott, díjnyertes sörük alapjára építve csináltak egy új sört, ezúttal is a Reketye Sörfőzdében dolgozva, de Sophieval úgy érezzük, hogy most nagyobb lett a füstje, mint a lángja.
Egy hét isztambuli kézművessörhiány után alig vártuk, hogy újra valami jó hazait igyunk. Jó, ez nem igaz, azért ott is bele tudtunk futni érdekes cuccokba (nemsokára jön egy beszámoló a török helyzetről), másrészt meg rohadt fáradtan, kb. a gépről beesve nem feltétlenül hiányzott egy újabb sörpremier. Nehéz a blogger élete na, meg panaszkodunk, hogy van program, meg jó magyar sör…
Apropó, jó magyar sör: a Jock McGregor a Möszjő Mrs. Wheeler porterének alapjaira épült. Amennyire emlékszem rá az egy jól iható, csontszáraz barna volt. Ezt csavarták meg most füstös whiskymalátával. Az eredmény nem lett egyértelműen siker.
Sörök a Möszjő Vödréből – Jock McGregor füstös porter
Maga a sör jól néz ki, szép barna, vöröses becsillanásokkal, de egy kicsit már a zavarosabb a kinézete is azt sugallja, hogy esetleg még nem teljesen kész. Habot nem igazán eresztett, úgyhogy rögtön rá is mentünk az illatára. Elsőre csak a füstöt érezni, ha nagyon szagolgatunk és melegedik, akkor jönnek ki a kakaóporos, sőt capuccinos illatok. Ízében is hasonló a helyzet: a kezdeti füstösség mindent elnyom. Nem annyira durva amúgy, nem túl csülkös, de mégis csak később lehet csokis-kakaós porteres jellegzetességeket kiérezni. Valahol kóstolás közben még valami furát is érzünk, mintha állott paprikapor lett volna…
Sophie és én is bírjuk a füstös söröket, de most egyetértünk abban, hogy ez nem lett teljesen jó, a 424, vagy a Pyrománia színvonalát nem éri el. Picit nyers, talán még egy kis érés, egy kis egyensúly kellene, mert az egyébként nem durva füstösség még így is elnyomja a porter karaktereket a sörben. Krémes, testes, csokisabb anyagot vártunk. A füst megvan, a láng hiányzik.
Programajánló #7 // Májusi programeső
Programajánló #7 // Májusi programeső
2015. április 29. FőzdeEstiMesék – minden hónapban interaktív sörkóstoló és beszélgetés a főzőkkel a pécsi Művész presszóban. Mire észrevesszük már mindig betelik. Mindegy, kirakjuk, ha pécsi vagy, legközelebb tuti emlékezni fogsz rá és elmész!
2015. április 30. – május 2. 3 napos sörmajális az Átriumban – azaz Kecsón is megkapják a jót az emberek, ráadásul helyit, hiszen a Bäder és a Kecskeméti Sörmesterek innen indultak.
2015. április 30. – május 3. Sörmajális a Legfelsőbb Beeróságon – a helyen még nem voltunk, de állítólag nem rossz. Mínusz két pont a szar szóviccért a névben. Plusz három a tematikus sörmajálisért.
2015. április 30. Bestia PopUp – Hercegprímás utcafeszt (rongyrázás lesz vajon?) alatt a Csupor két sörrel random kitelepül. Aki arra jár.
2015. május 1. Wheatathatatlan premier – a sör volt már, most új recept van. A borzasztó névért itt is jár a mínusz pont. Emlékeim szerint maga a sör sem volt anno nagy durranás. (Na majd most.) Sietve még lehet, hogy befér az ember a Csupor mini pubjába, ha nem akkor kint lehet cigizni a többi hipszter haverral.
2015. május 6. Sörök a Möszjö vödréből premier – a Jock McGregor füstös portert hatodikán, a Jónásban lehet először kóstolni. Csípjük a főzők cuccait, találkozunk ott!
2015. május 7-10. Kézműves Sörök Fesztiválja | Hódmezővásárhely – Dél-Alföld egyik leghangulatosabb városa! Charlie!! Wolf Kati!!4 Gasztronómiai különlegességek!!!4! Izomautó show!444!! Hőlégballonos városnézés!!!!444!4! (Kell még mondanom valamit?!)
2015. május 8. RELAX BEER 2.0 – az elsőről lemaradtunk, a másodikra megpróbálunk elmenni. Újonc házisörfőzők bemutatkozója, érdekes cuccokkal a BrewStudióban. A sörsor: OLLIRAMA, CHERRY, ELDER-FOREST, CA, CREAMY, WHY-PILS és NEW WORLD.
2015. május 8. Cseh sörvacsora Százhalombattán – az alapok.
2015. május 12. HORIZONT APA premier – egy citrás american pale ale / session ale debütál a Neked Csak Dezsőben.
2015. május 13. Fidel Castro tematikájú sör (bármit is jelentsen ez) – avagy a Zug Főzde premierje a Léhűtőben a hét közepén (esemény, vagy pontos időpont még nincs, de frissítünk, ha már lesz).
2015. május 14-24. 3. Magyar Kézműves Sörök Fesztiválja Pécsett – állítólag itt sörök is lesznek. Meg az ország legdurvábban megépített beerbike-ja… Nem baj, Pécs jó hely, Pest után ők viszik a zászlót a Művész–Egylet–Kisüzem hármassal, tuti lesz jó sör.
2015. május 14-17. Corvin Szezonnyitó Sörfesztivál – elvileg ezzel elindul Pesten is az őrület-szezon. Lesz minden mi szem-szájnak ingere… (Meglátjuk.) Amennyire tudjuk, nem teljesen kamu rendezvény lesz, valóban van mögötte tartalom.
2015. május 14-17. Braufest Berlin 2015 – ha valaki Berlinben járna, semmiképp ne hagyja ki! A Fenékig.Com-ot SOPHIE és képviseli majd élő bejelentkezéssel.
2015. május 15-17. VI. Belga Sörfesztivál – most már másodszorra a Bálnában. Fizetős (2800 forintért pohár és 3 zseton, 4000-ért pohár és 5 zseton jár, minden további zseton 600 Ft/db), de van ugye pohár, a hely tágas, a Dunapart szép. Óriási újdonságokra nem számítok (mondjuk a 2015-ös Duvel Triple Hop azért az eléggé yeah!), szerintem 95%-a kapható a fesztiválsöröknek, de a belgák mindig hozzák a megszokott magas minőséget, baj nem lehet belőle.
2015. május 23. – Azacca vs. Azacca, azaz egymásnak eresztik az Élesztőben a két Azacca komlós IPA-t ami kapható a piacon. Az egyiket már megfejtettük, most rákóstolunk még egyszer a másikkal együtt.
2015. május 23. – Dezső nap a Dezsőben. Akciók. Dezső! Stb.
2015. május 27. – Hübris: UbikEklektik herbál IPA sörpremier a Macskában. Új gerilla. Nyilván IPA. De legalább európai komlók. Meglátjuk, egy jó IPA sosem rossz.
2015. május 29-31. – Palota Piknik Sörmélyítő – fókuszban az IPA. A Főzdefeszt eredeti helyszínen egy laza kis minifesztivál. Lesz okosítás meg játék. Angol és cseh sörök, nem éppen IPA-ban legerősebb felhozatal (lesz 1!), de amúgy jó sörök, meg lazulás.
2015. május 30. – 1 éves a Beer Company Budapest Gellért tér! Ingyen sör! Nuff said.
2015. május 30. – Bakancslista #11 – Belma Ingyen sör! Nuff said. Jó oké, új Bakancslista, a komlóról sem hallottunk még soha, a Hunyadi kellemes környezetben van, megéri a próbát.
Szokásunkhoz híven folyamatosan frissítjük a listát… Ha valaki még tud valamiről, amit esetleg kihagytunk volna, az ne habozzon és vágjon hozzánk egy linket az eseményről az info[kukac]fenekig.com címre!
FYKI #25 // Főzdefeszt 9.
Gyorshír: a 2015-ös nyári Főzdefeszt június első hétvégéjén kerül megrendezésre. Visszatér a 7. Főzdefesztről már ismert Metapay fizetési rendszer, illetve újdonságként megjelenik végre az üvegpohár.
THEHOPSNOB most tudja meg, hogy már csak 6 hetet kell várnia, míg SOPHIE FRIEDERIKE AUGUSTE VON ANHALT ZERBST örül az üvegpohárnak.
Kritika #80 // Signature Brew Black Tongue
A helyszínről, az Élesztő második születésnapjáról jelentkezünk élőben (az eseményről bővebben később, egyelőre csak boldog születésnapot kívánunk ezúton is).
Még novemberben volt egy posztom, amiben kvázi elérhetetlen sörök után vágyakoztam… Kvázi. Mert a fák az égig nőnek, az álmok pedig néha valóra válnak, így került elém a Signature Brew és a Mastodon zenekar kooperációja, a Black Tongue.
Signature Brew Black Tongue
Elsőre meg nem mondanám, hogy fekete ipa: sötét, sűrű és kicsit sok, mint a zenekar. (Állagra ilyennek képzelem el a reggeli kávémat, ahogy feketén, ragacsosan hömpölyög a véráramomban.) Illata annyira nincs, de ha nagyon akarom, talán egy kis pörkölt maláta és egy kis földesség érződik, de továbbra sincs olyan érzésem, hogy ez egy fekete ipa… Merthogy nem találom benne a komlót.
A Mastodon szerintem szereti a stoutot. Csak ipát akartak csinálni… – Sophie
Ahogy melegszik, aztán jön az is: előkerül a citrusosság (leheletnyi fanyarsággal, túlérett gyümölcsösséggel), a korty közepén jön egy kis pörköltség, aztán a végén beüt a visszafogott, de jól nevelt keserűség. 8,3%-os, de a másodiknál sem érzem, hogy ütne… Vizes, folyós, itatja magát, a legkevésbé sem nehezedik, mégsem mondanám, hogy nincs teste.
A nagy felhajtás mögött egy izgalmas sör van, ami nem hagy cserben. Nem innám mindig, de mekkora királyság, hogy most iszom. Megyek a harmadikért is, köszi mindenkinek, aki összehozta ezt…
Kritika #79 // Grabovszky × Zodiak × Lucky Cap – Reverend
…és ismét egy izgis magyar alkotás. Már talán túlzottan is izgalmas. Olyannyira, hogy a kávés, meggyes jelzők hallatán megborzongok, majd kéretlenül eszembe jutnak az olyan csokik, mint a kapucíner, meg a szamba, és hát nem igazán voltam velük jóban. Ahogy magát az üveget kézbe veszem, már persze tudom, hogy jóval színvonalasabb termékkel állok szemben. Alapból a csomagolás is nagyon trendire sikerült, plusz Zodiak Józsitól sem igen ittam rosszat, illetve az Élesztőben készülő Grabovszky-sörkoktélok is csábítóak (az üveges Campfiret leszámítva én eddig csak egyszer ittam, de az jópofa volt). A Lucky Cap Micro Roasteryhez még nem volt szerencsém.
Reverend meggyes coffee stout
Lepattan a kupak, megcsap a meggy. Tipikusan az a szódával készült házi meggybefőtt illata van, aztán a kávét is finoman érezni. Kóstolás előtt az összes érzékszervem azt súgja, hogy ez túl durva és sűrű lesz, főleg az este kezdő sörének. És puff, nem is. Sokkal könnyedebb, mint gondoltam. A durván őrölt kávé élénkítő, míg a préselt meggylé frissítő hatású, és az a szép, hogy egyik sem nyomja el a másikat. Hihetetlenül üdítő, pláne, hogy egy stoutról beszélünk. Mások szerint egy kicsit brettes, és talán van benne valami, bár én inkább a meggynek tulajdonítom a fanyar ízt. Viszont ott van még mellette a kávé is, ami pont azért praktikus, mert nem engedi a savanykásságot elburjánzani. A pörkölésnél egyébként direkt figyeltek arra, hogy ne legyen keserű, ezért is lehet meg a harmónia a sörben.
A hármas a jövőre nézve hasonló söröket tervez egy sorozat keretén belül, amit biztosan figyelemmel fogok kísérni. Ez számomra egy teljesen új felfogása a kávés stoutoknak. Kicsit merészen hangzik elsőre, de kóstolás után rosszat nem tudok mondani. Kimondottan jól esett, teljesen felélénkültem tőle, és kellett innom még egyet.
Aki még esetleg habozik, az kérjen egyet bátran és – ha nem ízlik – írassa a számlámhoz.
Kritika #78 // O.K. Brewery Angol IPA
Egy olyan sörnek, sörtípusnak volt premierje a múlt héten a Jónás Kézműves Sörházban, ami attól volt érdekes, hogy nem volt annyira érdekes. Attól érdekes, hogy a visszafogottságról szól. Az egyensúlyról. A malátáról és a finom földes-virágos komlókról. Szembe megy mindennel, amit most gondolunk az IPA sörtípusról, mindennel (erőteljes keserűség, gyümölcsös illatok) ami miatt olyan népszerű a házisörfőzők és a kisüzemi sörökkel ismerkedők között.
O.K. Brewery Angol IPA @Jónás Kézműves Sörház
Az estére későn beesve a Bölcső Bar & Food és a Bölcső Brew Crew lelkesen ottragadt tagjaival fejtettük meg az O.K. Brewery Angol IPA-t. Az első benyomás pazar: a sör gyönyörű sötét borostyánszínű és teljesen tükrös, nem a megszokott szűretlen zavarosság. Illatra élesztő, földesség és egy rendes pohárba töltve édes malátásság, kekszesség vehető észre. Ízre is ezeket tudjuk kivenni, nincsenek nagy megfejtések, nagyon kellemesen itatja magát, pont annyira keserű, hogy még egyet kérj, és angol sörhöz képest meglepően szénsavas (nem lapos, nem kézzel pumpálták a csapba, na). Egyben van, egy kis élénkség hiányzik az illatából / ízéből, de ez is nagy munka, hogy egy egyszerűnek tűnő sört jó minőségben megcsináljon az ember.
Tök rendben van, nem fejti meg a világot, de nem is kell mindig megfejteni. Néha elég inni egy jó sört.
Kritika #77 // Hopfanatic Insomnia
Kávés milk stout-ot csinált Kiss Tamás, a Hopfanatic tulaj-sörfőzője, ami egyelőre amúgy egy tesztfőzet, az őszi hűvösebb időre várható a végleges változat. Tökre rá voltam izgulva, mert jól hangzott a dolog, meg a névadásban segítettem. Sajna lemaradtam a premierről, de hétfőn be tudtam ugrani a pub-ba meló után.
(Megjegyzés: Sosem kávéztam amúgy, az utóbbi időben elkapott ez is, de csak hipszterkedési céllal, az élvezet miatt iszom néha, nagyon hipszter főzeteket, nagyon hipszter helyeken, szóval a kávés sörökkel úgy vagyok, hogy szeretem, de van egy határ. Maradjon sör, nem hideg kávét akarok inni (pedig amúgy az is király, helló Rocket!))
Baromi jó volt. Úgy is, hogy most megcáfolom az előző soraimat. A sör jellegzetességek eltűntek a kávés – csokis aromákban, de ez nem volt baj. A hatása pedig alant látható…
A sör fekete, illanó barna habbal, a fény felé tartva sem enged át más színt. Illatra mellbevágóan kávés, kapucíner szelet, étcsoki, ahogy melegszik egy kevés alkohol is előkerül, de nem zavaró. Aztán belekóstoltam. Idézem a jegyzetemet: „Kibaszott kávés tejcsoki!”. Ezen mondjuk szerintem nincs sok mindent magyarázni. Ezt persze valószínűleg annak köszönheti, hogy milk stout, azaz hozzáadott tejcukorral készül, ettől selymes, tejeskávés, tejcsokis jelleget kap. Komlónak nyomát se találni, alkoholosság csak egy picit, amúgy testes, ragad, hosszú kávés utóízt hagy a szádban. A végén van egy kis fanyarság, könnyű lecsengés, pont annyi, hogy jöhet egy újabb korty.
Rendben van, baromira rendben van. A kávéval és a kávés sörökkel ismerkedőknek egyaránt ajánlott.
Funkciótlan Formás Fenék #28
Kritika #76 // BrewDog Restorative Beverage for Invalids and Convalescents
Nemrég olvastam, hogy a skót BrewDog megint valami hülyeséggel próbálkozik (Erősítő Főzet Rokkantaknak és Lábadozóknak néven hoznak ki egy dupla IPA-t…) és bár ezek nem mindig szoktak feltétlenül jól elsülni náluk (ritkán, de van, hogy több a marketing, mint a sör), most úgy tűnt előzetesen, hogy ebben lehet valami.
A Restorative Beverage for Invalids and Convalescents egy 1843-as dietetika könyvből nyerte az ihletet. Eszerint az IPA különösen jó a rokkantaknak és lábadozóknak, mivel gondosan szárazra van erjesztve és a szokásosnál kétszer több komló van benne… Mondjuk legalább már értem, hogy miért jár ennyi beteg arc a Csakajósörbe.
A skót srácok tehát nekiálltak elkészíteni a legvilágosabb, legszárazabb dupla IPA-t, trükköztek a cefrézéssel, majd a végén megküldték Citra, Amarillo és Centennial komlóval. Itthon egyelőre még nem kapható, de bristol-i dealerünknek köszönhetően (thx Lú!) kaptunk egy üveggel.
BrewDog Restorative Beverage for Invalids and Convalescents
Csupa meglepetés a sör. Világos arany szín, könnyű fehér hab, sok bubi. Lehetne akár egy jobb pilzeni is. Teljesen tiszta, sehol az IPA-któl várt finom zavarosság (ha jól értesültem már mikroszűr a BrewDog, úgyhogy lehet, hogy ezentúl hasonló söröket várhatunk). Illatra gyümölcsbomba: grapefruit, citrom, aztán virágos-szénás és mézes illatokat érzek. Ízre is hasonlóan friss, finom keserűség után enyhe mézes édesség. És tényleg száraz. A 8,7%-os alkohol egyáltalán nem érződik, nincs cukrosság, testesség amit a típusnál várnánk. Átverős, mert emiatt könnyen iható, de az alkohol meg hamar fejbe tud vágni. Jól megcsinált, komplex, de mégis könnyen érthető cucc, a típusjellegeket csak nyomokban tartalmazza. Ezt tényleg kéne osztogatni a magyar kórházakban is a lábadozóknak.
You must be logged in to post a comment.