All posts by sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst

Kritika #113 // Urpiner Goodlife Diafit

Fitnesz sör, második felvonás a hétvégi futás apropóján, csupán 27,5 kalóriával, illetve 1,3g szénhidráttal; mielőtt elkezdeném lehúzni ezt a sört, ez az információdömping mindenképpen pozitívum. Illatra olyan, mintha valami zenei fesztivál utolsó napján néznék bele a poharamba, de habja legalább van. 3,8%-os, fanyar, keserűvíz száraz utóérzettel. Vidéki idős nagypapám szódával issza a sört, mert „ez az új divat”. Az lehet ilyen, szerintem bejönne neki.

Urpiner Goodlife Diafit

De ezt nem is az élvezetért issza az ember, hanem azért, hogy elmondhassa, igen, azért csak ivott egy sört, bűntudat nélkül (nekünk sosincs mondjuk). Nem lehet fejtegetni, nem lehet lelkesedni érte. Inni lehet. Észrevétlenül eltűnik.

Ki igya?

Aki nem akar sört inni, de azért inna egy sört. Cukorbetegek. Nagypapám.

Ki ne?

Aki sört akar inni.

Akkor ez most jó?

Nagyüzemi szlovák fitnesz sör… Mégis milyen lenne?

Kritika #107 // Reczer Ser T30

Kritika március 9, 2016 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment coffee milk stout magyar magyar milk stout magyar sör Reczer milk stout reczer ser Reczer Ser T30 T30

Izgatottan készülök a palack nyitására, de őszintén szólva már azt se tudom melyik kávés cuccot fogom inni (ilyen kávés IPA, olyan kávés stout, milk stout, kávés milk stout) csak elém rakták a srácok… De már az elején leszögezném, hogy ha kávé, az nekem tejjel, cukor nélkül.

Kitöltve masszív, sűrű, bár elégé habzik, meg gyöngyözik is az alján a szénsav; ez elsőre nem annyira szimpatikus, de meglátjuk. Illata csersavas, de közben kijön a kávé.

Jobb lett volna, ha kávés stout, vagy milk stout, de így… Nagyon ráizgultam, hogy milk stout – ugye a Fenékig házi-milk stout szakértőjének a szerepében tetszelgek – de a stílushoz képest túl savanykás a vége. Szóval elsőre csalódás, hogy a kávé dominál nem csak a korty elején, de a végén is. Lehetne krémesebb.

Kihagytam a poént és nem kávéscsészében fotóztam

Aztán miközben csinálom a képeket és ülepszik bennem a sör, megjön halványan a krémesség is, de a szénsav még mindig zavar. Lehet, hogy csak ilyen napom van. Az viszont abszolút plusz pont, hogy 5,5-ös az alkohol.

Egy milk stouttól azt várom, hogy kis adag vaníliafagyiként tegye izgalmassá a sört és a T30-ból pont ezt az izgalmat hiányolom. Száraz az utóérzet és olyan a leheletem, mintha egy eszpresszó mellé elszívtam volna egy cigit. A laktóztól, ami talán kicsit lekerekíti ezt az érdességet, de nekem nem eléggé. Szétkávé.

Holnapig átgondolom, hogy megtaláltam-e benne a kókuszolajat, amiben a kávészemek fürödtek. Nem húznám le egyértelműen; élvezni élvezem, de az elején a szénsav, a végén pedig a kávé elviszi a hangsúlyokat.

Random #67 // Nem kell a zöldség

Random december 27, 2015 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment kézműves sör Leeds Leeds Brewery American Pumpkin Permon Permon Pumpkin Ale pumpkin ale sör tele van a tök téli sör tök tökös sör véleménycikk

Tisztelt sütőtökös sörgyártók! Mégis hogyan merészelik?

A sütőtököt szeretem. Sült tök, krémleves, tökmag, ó jee. A sört szeretem. Mindenféle formában. De nem hiszem el, hogy ennek a kettőnek van együtt értelme. Komolyan, ez borzalom. Egyik rosszabb mint a másik.

Leeds Brewery American Pumpkin

Fahéj, szegfűszeg, ánizs és bármi nemű ezekhez hasonlatos ízvilág nem a sütőtök jellemzője. Valakinek kipattant az agyából, hogy milyen menő, csináljunk sütőtökös sört! De várjunk csak… Milyen íze is van a töknek? Ötleteket kérek!

Permon Pumpkin Ale

Háát mondjuk főleeeg télen esszük, meg Halloweenkor, akkor mondjuuk legyeeen olyan karácsonyi, forralt boros íze!

És megcsinálták… (Nyilván a tök nem tesz igazából hozza ízben semmit, ezert a pumpkin pie-szerű fűszerezés.)

Joggal merül fel a kérdés, hogy oké, de akkor milyen legyen? Nem mondom meg, hogy milyennek kéne lennie, mert szerintem nem kellene lennie és kész.

Kritika #101 // Horizont Flamand Porter Bourbon Edition

Kritika december 22, 2015 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment Bourbon Edition Flamand Porter Bourbon Edition Horizont Horizont Flamand Porter Horizont Flamand Porter Bourbon Edition kézműves magyar sör Porter vanília

Kíváncsi vagyok, először is az érdekel, hogy mennyi maradt meg az alap koncepcióból és mennyire érezni a változást, illetve azt a pluszt, amivel megtoldották a Horizont Flamand Portert.

Elsőre elég jó habot ereszt, de gyorsan lelankad. Illatra friss komlós, talán túlságosan is. Ahogy belekortyolok, azt gondolom, hogy ez most mi?

Nyilván csak illusztráció

Picit vizes, nem nehéz testű, enyhe szárazsággal. Egy kis vaníliát érezni a közepén (vagy a végén? …nem tudom), mert ahogy megérzem, már el is tűnt. Valami zavarót érzek, talán, kicsit megszaladt a komló. Nem vagyok benne biztos, hogy ez volt a cél… Ami tetszik benne, hogy nem az a tipikus Horizont sör, hanem végre valami izgalom (a Japán Búza is érdekes, ha valaki szereti azt az ízvilágot), végre egy kis játékosság. Jó, hogy ennyire gazdag és alkoholban sem spórol. Tetszik a vagányság, de karácsonyi kiadáshoz, meg porterhez képest, nekem túl komlós. A nem nehezedő vizes alap megmaradt, de valami mást vártam tőle. A porterek általában melegedés közben tudnak valami újat mutatni, de ennek nem feltétlenül állna ez jól.

Arra akarok kilyukadni, hogy ha azt mondja valaki, hogy ez egy fekete ipa, tökre elhiszem. Viszont nem egy egyszer használatos szezonális valami, amit elfelejt a következő premierre az ember. Fogom még inni.

Kritika #97 // To Øl Black Malts & Body Salts Black Coffee IIPA

Kritika november 9, 2015 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment Black Coffee IIPA Black Malts & Body Salts Black Malts & Body Salts Black Coffee IIPA dán kézműves sör dán sör DIPA fürdősó kávé kávés ipa kávés sör to ol To Øl Black Malts & Body Salts Black Coffee IIPA

Ez maga a fekete igazság.

Hihetetlenül sötét, vékonyka, de sokáig megmaradó habbal. Illatával egy igazi jó testes imperial stoutnak adja el magát, de ez annál sokkal több.

To Øl Black Malts & Body Salts Black Coffee IIPA

Nem tudom eldönteni, hogy túl sok, vagy túl jó. Kicsit olyan mintha egy túlsütött süti lenne. Sötét, baromira pörkölt, malátás, de nem igazán édes, hanem a nevéhez hűen sós. Ipa létére nincs széttolva komlóval. Ahogy melegszik viszont nehezen lehet eldönteni, hogy a komlókéserűje vagy az erőteljes pörkölés a hangsúlyosabb.

Kis alkoholmelegséget érezni, de 9,9%-osra nem tippeltem volna. Meg arra sem, hogy kávés… De nem hagyott űrt maga után. Egy ilyen fürdősóval bármikor szívesen elmerülök a habokban.

Kritika #94 // Zipfer Drei

Kritika október 23, 2015 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment Brau Union Drei fitnesz fitt osztrák osztrák sör Zipfer Zipfer (Brau Union)Zipfer 3 Zipfer Drei

Csak azért vettem meg egy osztrák üzletben, mert hirtelen ránézésre – a címke gondos tanulmányozása nélkül – hidegkomlózott sörnek néztem. Otthon nyitáskor egyből leesett hogy nem, de sebaj, akkor már csak megiszom. Elfogyasztása egy edzés utáni időpontra esett, és milyen jól jött ki a lépés, mert amúgysem akartam ájulásig inni magam.

Zipfer Drei

A 3%-os alkoholtartalmával nagyon kis csúszós fitnesz sör lett, persze csökkentett szénhidráttartalommal és L-karnitinnel… Nem… De poén, hogy a myfitnesspal oldalon például fent van. Elég vizes, malátásan édes, és ha akarok bele tudok képzelni komlót a végére, de őszintén szólva nem ehhez szoktam. 🙂 Egy vakteszten talán nem keverném össze egy pohár vízzel, de csak mert annyira azért van fogalmam a sörökről…

Kritika #92 // Schlitz Red Bull Strong Beer

Kritika szeptember 3, 2015 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment Kanada kanadai sör Red Bull Red Bull Strong Beer Schlitz Schlitz Red Bull Strong Beer sörkritika sörteszt Strong Beer

A berlini söfesztivál összefoglalójának írása közben csak kinyitottunk már egy sört (többet nyitottunk ki, de ezt írtuk meg)… A hangzatos nevű Red Bull – ugyan a legkevésbé sem kézműves, de elég egzotikus egy gyorsteszthez – egyenesen Kanadából érkezett hozzánk és a maga 7,1 decijével már régóta foglalta a hűtőben a helyet.

Ez az igazi sörforradalom, a két összetevős sör: víz és alkohol. Elsőre nem is tudom, hogy a vizessége és testetlensége, vagy a tolakodó alkoholmelegsége kerít e jobban hatalmába, de az biztos, hogy émelyítően édes.

Schlitz Red Bull Strong Beer

Nem is kell túlragozni, hiszen általában a sörök ízéről szoktunk írni, ennek viszont nincs… Jót nevettünk a magas Ratebeer pontszámon is (1); csak a rend kedvéért, de előzi az Arany Ászok, a Rocky Cellar és még a Balatoni Világos is (2-2-2).

Kedves Kanada, köszönjük ezt a minimalista csemegét!

Kritika #89 // Horizont – Hübris Summer Ale

Kritika augusztus 5, 2015 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment Horizont Horizont / Hübris Summer Ale Horizont Summer Ale hübris Hübris Summer Ale kooperáció magyar magyar sör neked csak dezső premier summer ale

Ahogy azt már thehopsnob említette, ez a nyár a frissítő búzasörök nyara… Most feldobom a labdát: őszre valaki csináljon már egy jó altbiert! Szóval még mindig tart az évszak és egy búzát nem látott, búzajellegű sörrel ismerkedünk. A Horizont számomra mindig az arany középúton járt, a nem túl bevállalós, inkább kicsit közérthetőbb stílusával. Azt gondoltam a Hübris-es fiúk majd jól megcsavarják a mellbimbóját, de most így nem annyira… Egy egyszerű árpamaláta – komló alapú sör lett, őrölt korianderrel (amit nem éreztem ki, de lehet, ha nem lett volna benne, hiányozott volna) és búzaélesztővel turbózva.

Horizont / Hübris Summer Ale

Kóstoló előtt egy pohár vízzel akartam indítani (tudom gáz), de kezembe nyomták a summer ale-t és elég jól esett: szomjoltásból ötös. Isteni krémes habja van, picit túl világos, éretlen színe – ez állítólag a búzaélesztőtől van – és csiklandozó szénsava. Illatra először baromi édesnek tűnt, de rájöttem, hogy a Dezsőnek van valami erőszakos potpourrija. Szóval az illata bajor búzasörre emlékeztető, viszont mellette savanykás és picit papíros. Az első kortyok után már eloszlott a szomjúság lila ködje, és belém nyilallt, hogy továbbra sem a szívem csücske a búza-ízvilág. A banános-citrusos jegyeket szeretem persze, de ebben a summer ale-ben ezeket nem éreztem ki.

Szegény olyan kis korcs sör (a felmenőitől nem a legjobb tulajdonságokat örökölte), se nem búza, se nem ale, és valahogy nincs meg az egyensúly. Inkább elhúz egy hétköznapi kommersz szűretlen búzasör irányába, de ha már így tesz, lehetne az elején kicsit gyümölcsös, a végén meg igazodhatna ehhez a lecsengése. Viszont így inkább picit vizesnek, jellegtelennek, közben savanykásnak tűnik – persze azért simán az említett kommersz búzás ízvilággal -, a végén meg nagyon kijön a komló keserűje, ami száraznak, már-már gyógyszeresnek mondható.

Én azt mondom, biztos jót fog tenni neki, ha még pihen kicsit. Érdekes, hogy korsóból sokkal jobban esett, pohárból viszont, ahogy elkezdtem fejtegetni, egyre zavarosabbnak tűnt. Talán én rontottam el és ezt a sört nem megfejteni kell, hanem inni…

Kritika #79 // Grabovszky × Zodiak × Lucky Cap – Reverend

Kritika április 23, 2015 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment coffee stout Grabovszky Grabovszky Reverend kávé stout kávés stout Lucky Cap magyar magyar sör meggyes coffee stout meggyes sör Reverend zodiak Zodiak Reverend

…és ismét egy izgis magyar alkotás. Már talán túlzottan is izgalmas. Olyannyira, hogy a kávés, meggyes jelzők hallatán megborzongok, majd kéretlenül eszembe jutnak az olyan csokik, mint a kapucíner, meg a szamba, és hát nem igazán voltam velük jóban. Ahogy magát az üveget kézbe veszem, már persze tudom, hogy jóval színvonalasabb termékkel állok szemben. Alapból a csomagolás is nagyon trendire sikerült, plusz Zodiak Józsitól sem igen ittam rosszat, illetve az Élesztőben készülő Grabovszky-sörkoktélok is csábítóak (az üveges Campfiret leszámítva én eddig csak egyszer ittam, de az jópofa volt). A Lucky Cap Micro Roasteryhez még nem volt szerencsém.

Reverend meggyes coffee stout

Lepattan a kupak, megcsap a meggy. Tipikusan az a szódával készült házi meggybefőtt illata van, aztán a kávét is finoman érezni. Kóstolás előtt az összes érzékszervem azt súgja, hogy ez túl durva és sűrű lesz, főleg az este kezdő sörének. És puff, nem is. Sokkal könnyedebb, mint gondoltam. A durván őrölt kávé élénkítő, míg a préselt meggylé frissítő hatású, és az a szép, hogy egyik sem nyomja el a másikat. Hihetetlenül üdítő, pláne, hogy egy stoutról beszélünk. Mások szerint egy kicsit brettes, és talán van benne valami, bár én inkább a meggynek tulajdonítom a fanyar ízt. Viszont ott van még mellette a kávé is, ami pont azért praktikus, mert nem engedi a savanykásságot elburjánzani. A pörkölésnél egyébként direkt figyeltek arra, hogy ne legyen keserű, ezért is lehet meg a harmónia a sörben.

A hármas a jövőre nézve hasonló söröket tervez egy sorozat keretén belül, amit biztosan figyelemmel fogok kísérni. Ez számomra egy teljesen új felfogása a kávés stoutoknak. Kicsit merészen hangzik elsőre, de kóstolás után rosszat nem tudok mondani. Kimondottan jól esett, teljesen felélénkültem tőle, és kellett innom még egyet.

Aki még esetleg habozik, az kérjen egyet bátran és – ha nem ízlik – írassa a számlámhoz.

Kritika #73 // MONYO Brewing Co. 60 Shades of Nelson Sauvin & Ahtanum

Kritika április 1, 2015 sophiefriederikeaugustevonanhaltzerbst Leave a comment 60 Shades 60 Shades of Ahtanum 60 Shades of Nelson Sauvin ahtanum magyar magyar sör monyó MONYO Brewing Ahtanum MONYO Brewing Co.MONYO Brewing Co. 60 Shades of MONYO Brewing Nelson Sauvin nelson sauvin premier sörpremier

A filmes utalásokat továbbra sem nélkülözve ismerkedhettünk meg a MONYO Brewing Co. két új sörével. A premier hét órára volt meghirdetve és pontosan is kerültek csapra az újdonságok. (Nem előbb, nem később, pontban hétkor.) Számítottunk egy kis beszédre, félrevert harangokra, vagy bármilyen előjátékra, de végül is a sörök beszéltek a főzők helyett (Pein Ádám, a MONYO egyik alapítója azért szóval tartott minket).

Ezek egy folyamatos komlózású sorozat első darabjai, ahol a forralás során sörönként egyféle különleges komlót használtunk, amit 60 percig, percenként adagoltunk a sörhöz, megmutatva az adott komló összes tulajdonságát, árnyalatát.

A 60 Shades of Nelson Sauvinnal kezdtem. Kinézetre opálos-szalmasárga, illatra élesztős, erősen búzás, ezen belül is a bajoros vonalon mozog, a komlót itt nem is érzem. Őszintén szólva a búzasör nálam eléggé hangulatfüggő, viszont a sima ipa a legkevésbé sem. Az eleje búza, a közepe búza, aztán ahogy ez lecseng a felszínre tört a huncut kis komló. Nagy valószínűséggel megosztó sör lesz: a búzásoknak túl sok a keserű a végén, az ipás komló-rajongóknak az elejének a szegfűszeges édessége émelyítő. Ettől még persze mindig akadnak olyanok, akik az arany középutat járják…

60 Shades of Ahtanum & Nelson Sauvin

A 60 Shades of Ahtanum megjelenése ale-es, mély-borostyános, az illata annyira durva, hogy már felmerül bennem, talán szamócalekvár volt a poharamban előzőleg. Újrakóstolásnál már nem jött ez annyira ki, viszont a felhasznált komló jellegzetessége annál inkább (az amarillos single hop ipákat idézi). Még mindig az illatnál maradva a bogyós gyümölcsök (málna, szamóca és erdei gyümölcsök) mellett enyhe boroshordósságot is érzek. Aki az orra alapján ítél meg egy sört, az csalódni fog, mivel az íze inkább a fanyar, hordós irányba fordul. Az elején még zamatos, a végén száraz-földes lesz, a gyógyszeres-kapros sorachi ace komlót is eszembe juttatva (mintha a betonút után a földútra tévedne). Nem rossz, de picit lágyabb befejezés jobban esne.

Hogy melyiket választanám a kettő közül? Az arany középutat. A sorozatnak pedig drukkolok, hogy fel tudjon nőni a Rothbeer Bakancslistájához!