Tag Archives: to ol

Random #112 // BPBW 2018 – az első két hét

Alig két hete nyilvános a BPBW fesztivál, illetve szűk fél év van a kezdetéig, de a dolgok alakulásának intenzitása már indokolttá tett egy újabb bejegyzést.

via BPBW photo David Bodnar Photography artwork S 9 T X E

Többen szóvá tették hazai oldalról a magyar nyelvű kommunikáció hiányát a főoldalon, illetve a közösségi profilokon. Mint társszervező és média-partner, nálunk természetesen magyarul lehet olvasni a fesztiválról és ide folyamatosan érkeznek majd terv szerint a háttéranyagok, amik a hivatalos kommunikáción túl is betekintést engednek a kulisszák mögé. Többen farkast kiáltottak, pedig nagyon egyszerű oka van a dolognak: egy ilyen volumenű és komolyságú rendezvényt a hazai piac egyelőre önállóan nem tud eltartani. Szükségünk van a külföldi arcokra. Nem kifejezetten az angoloknak, nem a lengyeleknek, vagy épp a magyaroknak csináljuk. Azoknak csináljuk, akikkel egy nyelvet beszélünk, akikkel együtt éljük a kézművest, forgatjuk a szemünket egy újabb Mikkeller San Diego NEIPA kiadáson, vagy épp nyálcsorgatunk egy újabb Omnipollo Soft Serve kép láttán. Mindenkinek van hobbija, a miénk ez.

Azért van Budapesten, mert imádjuk a várost és be akarjuk vonni a külföldi releváns fesztiválok sorába. Hogy elhozzuk itthonra ezeknek az eseményeknek a semmihez sem fogható hangulatát, illetve ezzel párhuzamosan az idelátogatók kapjanak egy kis ízelítőt a hazai kraft legjavából. Ezzel persze nem zárunk ki senkit; a hazai potenciális látogatók a magyar főzdéken keresztül úgyis értesülnek a fesztiválról és azok, akik már-már vallásosan követik a kurrens főzdéket, már biztosan magukra szedtek annyi angolt, amennyivel nem jelenthet gondot a kommunikáció hivatalos nyelve.

Ha már Budapest… Az eredetileg tervezett Budapest Beer Week nevet – pontosabban a Budapest név hivatalos használatát – nem kapta meg a szervezőcsapat a fővárostól. Jellemző az ügy bonyolultságára, hogy egyből egy rakás visszajelzés érkezett a hazai sörpiac legkülönbözőbb szereplőitől, hogy hogyan lehetne-lehetett volna okosban-okosabban megoldani a dolgot, illetve megtudtuk másoktól azt is, hogy mekkora „amatőr” dolog már hivatalosan kérni ilyesmit és egészen máshogy kellett volna bizony nekiugrani. (Mi profin szeretnénk ezt az egészet csinálni, ahogy a nagykönyvben meg van írva, csúsztatások nélkül és készek vagyunk megfizetni ennek az árát is.) Ez egy többrétegű és bizonyos értelemben jelenleg is folyamatban lévő ügy, így többet jelenleg erről nem lenne szerencsés írni, de ezt még itt hagyom: „…a Főváros Önkormányzat és a főváros lakosságának érdekét sértené, ha a kérelemben foglaltakat engedélyezve a sörfesztivál a Budapest Beer Week nevet viselné.” Nem esünk kétségbe, a szemfülesebbek már kiszúrhatták, hogy a fesztivál neve így BPBW 2018 | Beer Week in Budapestre módosult, a #bpbw hashtaget és kifejezést pedig ezerrel fogjuk tolni a következő időszakban!

Eddig 10 nevet jelentettünk be hivatalosan, de már csövön van a következő adag, addig is hadd írjunk –  Rebák Tibi barátunk segítségével – egy-egy rövid gondolatot mindegyik mellé:

  • Brewski (Helsingborg, Sweden) – Az európai sörfőzők egyik kedvenc és legelismertebb márkája, akik az egyébként is erős svéd újhullámos sörfőzést az utóbbi években egyértelműen magasabb fokozatba kapcsolták.
  • Cerveses La Pirata (Súria, Catalonia) – A katalán sörforradalom zászlóshajója, a MONYO Brewing Co. országos haverja, egy meg nem nevezett külföldi ismerősünk szerint teljesen elmebetegek.
  • Edge Brewing (Barcelona, Catalonia) – Két amerikai, ha Barcelonába jön sört főzni: persze hogy megcsinálják a legismertebb katalán főzdét.
  • Jester King Brewery (Austin, TX, USA) – Amerikai csavar a belga spontán erjesztés világán, a tengerentúlról szokatlan alázattal. Szétsav egyenesen Texasból, még most sem hisszük el teljesen, hogy itt lesznek, bőgni fogunk a reptéren!
  • Malmö Brewing Co. (Malmö, Sweden) – Malmö egyik legnépszerűbb brewpubja, ami a felszín alatt igazi őrületet takar: duriánnal erjesztett Sour Ale vagy Gatorade Berliner Weisse, nekik nem gond.
  • Mikrofonbryggeriet (Göteborg, Sweden) – Mit teszel, ha a Millencolin énekeseként épp sok szabadidőd van otthon? Természetesen garázsfőzdét nyitsz és a szakma egyből keblére ölel. A svéd sörfőzés egyik új sötét lova.
  • Poppels Bryggeri (Jonsered, Sweden) – Az egyik legnagyobb svéd főzde, évek óta tartó stabil minőséggel, bio minősítéssel és rengeteg folyamatban lévő kollabbal.
  • Signature Brew (London, UK) – A kiugrott zeneipari dolgozók sörfőzdéje lassan már hazajár Budapestre, naná, hogy meghívtuk őket.
  • To Øl (Copenhagen, Denmark) – Az egyik kedvenc sörfőzdénk a Fenékigen, komolyan be kell itt őket mutatni?
  • Wild Beer Co. (Shepton Mallet, UK) – „Az erjesztés sötét oldala” írtuk róluk a hivatalos anyagban és ennél jobbat talán lehet, de nem érdemes írni; az egyik legjobban várt név.

szervezésekben | photo David Bodnar Photography

Egyelőre ezt most így hagyjuk ülepedni, de nyilván hamarosan még többet is írunk.

Kritika #143 // To Øl Dangerously Close to Stupid Amount of Papaya

A múltkori után nagyon nem akartunk még egy To Øl kritikával jönni egyből, de a Dangerously Close to Stupid Amount of Papaya szinte követelte, hogy írjunk róla. Duzzogva lemondtunk a sör csendes, öncélú élvezetéről: „Jó. Legyen.”

Nagyon krémes hab vár minket egyből, masszív és sokáig marad, tele fanyar, érett gyümölcsökkel már illatra is.

Veszélyesen közel a hülye mennyiségű papayához – a kolbász csak illusztrációs célokat szolgált

A krémesség a kortyérzetre is marad; testes, de közben csúszik rendesen. A korty végén az intenzív keserűség agresszív fanyarsággal keveredik, talán túlzás, de akkor is le kell írni: művészet az édes és a fanyar keresztmetszetében. A romlás bizsergető virágai… Rögtön kellett inni még egyet! Fogódzkodónak Sophie megállapítása:

„A guavás HORIZONT Fruit Runra emlékeztet, csak kevésbé édes.”

Ki igya?

Nem egyszerű sör nem egyszerű arcoknak.

Ki ne?

Akit zavar, ha egy sör nem adja magát könnyen.

Akkor ez most jó?

Nagyon is!

Kritika #141 // To Øl Jule Mælk

A milk stout a gyengém, ha meglátom, már kérem is. (A To Øl amúgy is lassan, de biztosan a kedvenc márkámmá válik.) Így tettem tegnap is, pedig nem tipikus kezdősöre egy estének. Illatra ijesztően savanyú, majdnem rögtön visszaküldtem, de aztán szerencsére nem. A habja nagyon vastag, nagyon sűrű, sötét, „fluffy”, mint ha egy felhő lenne a tetején (ezt nagyon bírom).

Első korty kontraszttal szolgál rögtön, mert nagyon édes. Igazi desszert sör, tagadhatatlanul alkoholos, de a 15% alkohol ellenére nem bántó, nem lóg ki a sörből (csak a negyedik-ötödik kortynál eszmélek, hogy dupla olyan az ABV, mint amire tippeltem volna). Nem keserű, nem földes, inkább konyakmeggyes, abból is a minőségi aszalt meggyes, lágy étcsokis. Nagyon selymes, a kevés széndioxid, épp csak bizsergeti a nyelvet, hogy aztán az alkohol melegítsen tovább. Nem ragad, olajosan csúszik, közepesen krémes.

Nagyon finom, de annyira intenzíven édes (minden ízt dominál), hogy még egyet nem tudnék inni. Még két Boston krémes kéne és aludnék egyből! Folytathatnám azzal, milyen ahogy melegszik, de a fele után benyomtam. Szevasztok.

Ki igya?

Aki gyorsan dobná az estét.

Ki ne?

Aki nem evett előtte.

Akkor ez most jó?

Én bírom ezt a vonalat, de tényleg édes. Nem poén. Én szóltam.

Programajánló #36 // Október

Programajánló – 2017. október

2017. október 4-8. Kraftfoglalás az Élesztőben! Kraft minden csapon!

2017. október 5-8. To Øl on the guest tap Vendégcsap avató a Laborban.

2017. október 5. Reketye vs a_o K. Á. O. S. Z.  Csapfoglalás. Performansz. Kortárs.

2017. október 5. Csupor csapfoglalás a Teraszon!

2017. október 6. Őszi szezonnyitás Felfrissült a Bölcső, mostantól nitros csap is lesz.

2017. október 6. Borjour Best Sörösök a borosokkal.

2017. október 6. Mad Scientist Sörest és Funk Soul Brother Premier a Kapcában

2017. október 6. Pilot Series #2: New England APA Prömier.

2017. október 6. Újra feltárul az Underground Nyílik a Krak’n’Town pincéje mindenféle sörökkel.

2017. október 7. Nyílt Nap A Hopfanatic Sörfőzdében Egy klasszikus megnyitja kapuit.

2017. október 7. R.I.P Octoberfest Bajor kolbász, sörkorcsolya, kraftsörök. Szevasz Eger!

2017. október 7. MRC Budapest #8 + Fenékig Birthday Futás + sör.

2017. október 12. Őszi sörestek a Szakkörben.

2017. október 12. Jön a Gólem!

2017. október 12. Hell Dorado premier Black IPA a Laborban

2017. október 12. 1 éves a sörfőzde! Ünnepel a Horizont, egy év az első saját főzet óta.

2017. október 12. Sörbemutató: Coco Republic 6%-os porter kókusszal

2017. október 12. HEDON on TOUR

2017. október 13. Sörkóstoló a Rothbeer „intergalaktikus” söreivel!

2017. október 13. Kiskohász Sörvacsoraest

2017. október 14. Sörbemutató a Saveur Kávézóban Erjesztők Klubja reprezent.

2017. október 14. Bajor helyett Major – Októberfeszt

2017. október 18. Sör jóga Izé. Viccnek jó volt, de aztán az első már be is telt.

2017. október 18. FIRST Craft Beer & BBQ – Nyitóhét!

2017. október 18. Neked Csak Brewing főzde avató a Kandallóban

2017. október 18. A sörgyártás és a sörfogyasztás története Ogre egyetem, 1. kurzus!

2017. október 19. Hedon on Tour #2 Edison Bar and Ink

2017. október 19. Balaton17 magyar sörtenger az Élesztőben

2017. október 20. KUZIN Bar * Friends & Family * Soft opening beer night 10.20.

2017. október 20. Hübris Nitro Night Out × Léhűtő

2017. október 25. Sörpremier! – Freaky Freaky – Pumpkin Barley Wine

2017. október 26. A Balaton 17 pillanata

2017. október 26. FIRST – The Craft Beer Co. sörest!

2017. október 31. Szikra Espresso Tonic APA Sörpremier

2017. október 31. Beerganika sör-étel párosítás

FYKI #49 // Kasper Ledet és a To Øl címkéi

Ritkán szoktuk más oldalak anyagait átvenni – inkább osztjuk az ilyen tartalmat Facebookon és Twitteren -, de a design posztokat szeretjük, így nem tudtunk elmenni a Beer is Art Kasper Ledet designert, illetve a To Øl címkéit bemutató írása mellett. Az írásban a Stress Test Baltic Porteren keresztül nyerhetünk betekintést az alkotási folyamatba és – bár az egész cikk lefordítására nem vállalkoznánk – volt egy gondolatsor, ami mindenképp megérdemli a kiemelést, annyira remekül megfogalmazza a címkék mögötti ötleteket.

Nincs két ugyanolyan, de mégis konzisztensek és felismerhetőek a a To Øl címkéi

Azt szerettem volna látni az illusztrálás során, hogy az ürességet milyen messzire lehet vinni. Azt hiszem, biztosan kijelenthető, hogy egy ilyen címke soha nem lett volna lehetséges a nagyüzemi sörgyártásban. A legtöbb csomagolás a felület lehető legnagyobb részét képekkel és adatokkal való kitöltésére koncentrál. Van valami felszabadító a lehető legkevesebb vizualitásban, a kis, majdnem jelentéktelen gesztusokkal való munkában. Nem a merész kijelentésekről és a csillogó képi megjelenésről szól. A design inkább a pillanatnyi részletekre, a negatív térre és egy olyan kompozícióra összpontosít, ami majdhogynem nincs is ott.

A Black Malts & Body Saltsról írt kritikánkért klikk ide

Angolul tudóknak ajánljuk a teljes cikket.

Kritika #122 // Põhjala / To Øl Ginie (In a Bottle)

Nem bírtuk ki, hogy ne kérjük ki (a Põhjala számunkra Berlin óta legendás, de hagyjuk a csak nekünk vicces poénokat) és bár mostanság nem ékeskedünk olyan sörökkel, amelyeket rajtunk kívül csak kevesen fognak – tudnak inni, ezzel most kivételt kellett tennünk. Nem leszünk a fiú, aki minden savanyítottra farkast kiállt, de most hinnetek kell nekünk.

Illatra margarita egy kis Gatorade-del, színre kissé sápadtabb, mint a képen és zavarosabb is. A hab hamar összeesik, de egy kis fátyol a végéig próbál kitartani.

Põhjala / To Øl Ginie (In a Bottle)

Põhjala / To Øl Ginie (In a Bottle)

Kortyra mint a kés; gyorsan jön, hideg, kegyetlen és az első szúrás után gondolkodás nélkül adjuk meg magunkat. Lehunyjuk a szemünket és új snitt jön: bungee jumping közben zuhanunk, egy rakás érzés tolong bennünk, dolgozik az adrenalin, mindent akarunk, most akarjuk, aztán lenyeljük a kortyot és visszaránt minket a kötél. Pislogunk és újra az asztalnál találjuk magunkat sörrel a kézben. A margaritát nem tudjuk elengedni, persze nem annyira alkoholos. Először sós, aztán fanyar és csak a száraz befejezésnél érezni egy keveset a jobb ginekre jellemző borókabogyóból. Úgy fáj, hogy jó.

Ki igya?

Aki valami újat keres.

Ki ne?

Cseh sörök kedvelői. Akik most kezdik a kézművest. THEHOPSNOB.

Akkor ez most jó?

Felettébb.

Kritika #97 // To Øl Black Malts & Body Salts Black Coffee IIPA

Ez maga a fekete igazság.

Hihetetlenül sötét, vékonyka, de sokáig megmaradó habbal. Illatával egy igazi jó testes imperial stoutnak adja el magát, de ez annál sokkal több.

To Øl Black Malts & Body Salts Black Coffee IIPA

To Øl Black Malts & Body Salts Black Coffee IIPA

Nem tudom eldönteni, hogy túl sok, vagy túl jó. Kicsit olyan mintha egy túlsütött süti lenne. Sötét, baromira pörkölt, malátás, de nem igazán édes, hanem a nevéhez hűen sós. Ipa létére nincs széttolva komlóval. Ahogy melegszik viszont nehezen lehet eldönteni, hogy a komlókéserűje vagy az erőteljes pörkölés a hangsúlyosabb.

Kis alkoholmelegséget érezni, de 9,9%-osra nem tippeltem volna. Meg arra sem, hogy kávés… De nem hagyott űrt maga után. Egy ilyen fürdősóval bármikor szívesen elmerülök a habokban.

Kritika #91 // Braufest Berlin 2015

Nem bírtunk várni a 9. Főzdefesztig, így májusban egészen Berlinig mentünk – mondhatnánk kis túlzással, de az igazság az, hogy javarészt tényleg a Braufest Berlin 2015 miatt szerveztük az utat. Mind a 4 nap kint voltunk Sophieval, így írni bőven van miről, az olvashatóságot szem előtt tartva – mint minden korább monstre posztunk esetében – mi ezúttal is inkább csak a sörökre próbálunk koncentrálni.

Ettől függetlenül igazságtalanság lenne nem megemlíteni azt a rengeteg magyart, akikkel együtt bulivá transzformáltunk a javarészt hideg, esős és távolról könnyen barátságtalannak tűnő hosszú hétvégét: a szervezőkön és kiállítókon túl köszönet Csu-Csunak és Ancsynak, hogy befogadtak minket az otthonukba (és vetett ággyal vártak minket, amikor az ágyvetés nem ment volna nekünk), pacsi Rebák Tibi barátunknak (a KOHATU szerzőjének), hogy besegített amolyan harmadik szerzőtársként, Bakó Jancsinak (ajánljuk az interjúnkat vele) nagy ölelés innen is és persze királyság volt együtt lógni a Különleges Sörök Kedvelői (a kedvenc Facebook csoportunk) különítményével.

Flying Turtle Return of Pils

Flying Turtle Return of Pils

Házigazdáinkat még anno mi pörgettük rá a kézművesre, így rögtön az ő javaslatukkal kezdtünk, azaz a helyi Return of the Pilsszel. Megjelenésre aranyló, rozsdás, közepes habot ereszt, illatra kissé fűszeres-chipses. Nincs széttolva komlóval, csak a korty végén jön be a jól eltalált keserű. Teste is van, száraz, malátás, kifejezetten jó első választás.

Bierfabrik Berlin / Spent Maple Walnut Stout

Bierfabrik Berlin / Spent Maple Walnut Stout

Illatra füstös, pörkölt, megjelenik az étcsoki és mivel tudjuk, hogy a diót kell még keresni, így mélyen azt is megtaláljuk. Ízre intenzív, sűrű; kávés, száraz, földes, fanyar. Sajnos egy kicsit hideg a Maple Walnut Stout, de megdolgoztuk… Melegedés közben egyre alkoholosabbá (végülis 7,8%), illetve krémesebbé, pörköltebbé és visszafogottan mogyoróssá kezd válni. Sophienak ugyan jól esett másodikra, én viszont annyiban maradok magammal, hogy nem rossz, de nem is innám.

Red Oat Ale

Spent Red Oat Ale & Spent Vanilla Gruit

Illatra nagyon friss üde, intenzív gyümölcsös (mangó és multivitaminlé), nyálcsorgató. Ízre meglepetésre hozza is ugyanezt, de szerencsére erőlködés nélkül, lazán, könnyedén, miközben a komlót sem spórolták ki belőle. Cuki vörös, ahelyett a tenyeres-talpas Frau helyett, akire a zabos Oat Ale név alapján számítottam.

A Vanilla Gruit már a harmadik Spent sörünk egymás után. Cream soda illatú, de ízre ez még tovább durvul; mintha egy pohár vermutba belevertek volna egy adag vaníliafagyit. Szinte már nem is sör. Tejszínes és keserű a masszív édességen túl.

Brewie Rye

Brewie Rye Ale

A Brewies arcokkal még sosem lógtunk együtt, de Berlinben ez is megtörtént. Továbbra sincsenek sörfőzői ambícióik (szerencsére), inkább csak amolyan reprezentációs céllal települtek ki egy rakás Brewie-val készült sörrel. Ez utóbbiak nem tettek ránk nagy benyomást, de mindettől függetlenül a szimpátiánk tovább nőtt irántuk!

C360_2015-05-14-16-59-00-859

Saugatuck Backyard IPA & Victory Storm King Imperial Stout

Saugatuck session ipája eléggé chill. Szőlős illat, zéró test, túl könnyű, a komlók közül szinte kibuggyan a citra. A végén talán túl keserű. A BJCP pontozás szerint biztos nagyon menő, de – míg az elején sokat vállal – a végére kiszeretek belőle.

Utólag döbbenünk rá, hogy a Victory Storm King Imperial Stoutja 100/100 pontos a Ratebeeren… Egynek jó, mondhatnánk, de még így is túl finomak lennénk vele, hiszen a 9,1% ABV zavaróan dominál. (A 6 pontos Gordon Platinumra emlékeztet Brüsszelből). Valaki itt óriásit tévedett.

C360_2015-05-14-17-36-22-256

Stone Go To IPA & & Stone Ruination IPA

Egészen idáig bírtuk ki, hogy ne vegyük az utunkat a Stone Brewing standja felé (szép teljesítmény). Gyönyörűen kiegyensúlyozza a mangós-barackos Go To session ipát a keserűség. (Már másodszorra érzem a mangót, de ígérem, hogy nem lesz ez a mánián!) Mestermű. Szétkész. Szétkomló. Vizes, folyós és csúszik… Hey, ho, let’s go!

A Ruination alkoholosabb (4,5% után 8,2%) , keserűbb (az IBU 65 után 100+) és gyantás(abb). Masszív, testes, telt, de a keserű kicsit elviszi a végét. Elvagyok vele, csak kicsit sok. Sophienak viszont a kedvence a 3 nap alatt ennél a pultnál…

C360_2015-05-14-18-12-35-804

BrauKunstKeller Mandarina IPA

A Mandarina Ipában nyilván a névadó komló dominál, de a maradék 10-20%-on osztoznak még a Columbus és a Citra komlók is. Teljesen okés, de a végére valahogy túl intenzívvé – tolakodóvá válik a komlósság. Mindegy, soha rosszabbat! A BrauKunstKellert még tavaly mutatták a német barátaim; az akkori söreik nem nyűgöztek le annyira, azóta viszont egyértelműen szintet léptek.

Az Amarsi Ipájukba itt csak belenyaltunk (Sophie megfejtette, hogy AMARillo és SImcoe komlókkal készült, innen a név), de aztán Budapesten a Palota Pikniken már egész este élvezhettük.

C360_2015-05-14-18-48-01-764

BrauKunstKeller Imperial Stout Single Barrel Aged – Rum

Meg is kérdeztük a pultban állókat, hogy ha egy sört kéne ajánlaniuk nekünk, akkor melyik lenne az… Kaptunk egy jóárasított ajánlatot, mi pedig nem haboztunk sokat az Imperial Stout Single Barrel Aged – Rum kikérésekor (főleg, hogy grátiszban rákóstolhattunk a nem hordóérlelt sima verzióra is). Eddig csak simán jól éreztük magunkat, de itt jött el a pont, amikor hangosan is kimondtuk: ezért jöttünk! Illatra szétalkohol, színre fekete, testre folyós, ragadós. (Utólag nézve a jegyzeteimet a ‘masszív’ szót még sosem írtam le ennyiszer.) Szinte zéró szénsavasságú és – ha nem akarok szépen fogalmazni, akkor azt mondom, hogy – remekül hozza a Cherry Queen-t (csokis, rumos, meggyes), ezen túl pedig kissé citrusos visszafogott földességgel. A fesztivál egyik legemlékezetesebb söre (ezek után ész nélkül ajánljuk mindenkinek, aki az utunkba kerül).

C360_2015-05-15-15-46-09-696

armando_otchoa’s Happy Finish

Boldog elsőkként kóstolhattuk Kővári Gergő Happy Finishét. Búzás illat, kicsit füstös, kicsit banános, aztán pofánvág minket a komló. El lett találva az egyensúly, és – bár nem innánk mindig – a BrewDog / Weihenstephan India Pale Weizenjénél szerintünk nagyságrendekkel jobb.

C360_2015-05-15-16-35-57-728

Pöhjala Ulg 2 & Pöhjala / Boneyard Baltic Notorious IPA3

Rebák Tibi barátunk annyira fényezte az észteket, hogy egyből három korsóval távoztunk tőlük… Az Ulg 2 megjelenésre durván sötét egy kis vérvörössel, stílusra ipa, ízre pedig elvileg vérnarancsos. Ez utóbbiból valamit halványan azért ki lehetett érezni. Csak azért nem értékeljük a 4 nap legrosszabb söreként (talán egy kicsit igazságtalan is lenne), mert rengeteget röhögtünk ezen a mondaton: a komló és a vérnarancs szomorú keserűsége minden vidámságot kiölt ebből a sörből (és a Pöhjalás arcokból is, pedig megpróbáltuk bedobni a humorbombát, de nem… nem sikerült…). Magyarul kibaszott keserű volt. Éreztük benne a lehetőséget, de inkább csak az elszalasztását, mint az érdemi részét.

A Baltic Notorious IPA3 extremitások nélkül, remekül kiegyensúlyozva, füves illattal, ananászos ízzel, egy igazi ragacsos-nektáros világklasszis imperial ipa módjára segített tompítani a keserűségen és a csalódásunkon is. Sikerrel. A 12%-os ABV-t sem lehetett rajta érezni…

C360_2015-05-15-17-12-01-081

Pöhjala Must Kuld

A Must Kuld (fekete aranyat jelent észtül) édes, tejcsokis, szinte tejszínes illatú és krémes habú. Édeskés, kissé alkoholos (7,8%, de ezen érezni azért), ízében is simulékony, csúszós porter… Elvileg mézes, gyakorlatilag inkább citrusos.

C360_2015-05-15-17-36-45-647

Falkon Falkeineken

A csehek standja annyira látványosan árválkodott (mondjuk nem álltunk sokszor sorba a 4 nap alatt, szóval ez nem akkora szám), hogy csak kértünk már valamit tőlük is… Ők ajánlották amolyan zászlóshajójukként a Falkon Falkeinekent, egy könnyed india pale lagert. Tejfölös illatú, szép, tiszta, aranysárga megjelenésű könnyű sör kis krémességgel. Talán egy kis diacetil (vajas popcorn) is bejátszik, de nem zavaró módon. Megittuk, okés volt, de nem nyűgözött le minket túlságosan.

C360_2015-05-15-18-21-16-548

Steamworks Jasmine IPA & Steamworks Steam Pump Imperial Red

A kanadaiak komolyan veszik az európai piacot (profi stand, kiadványok, dedikált weboldal), így nem merészség arra tippelni, hogy hallunk még a Steamworksről… A Jasmin Ipát ismét Rebák Tibi ajánlotta kezdésnek. Meg is ígértük neki, hogy leírjuk: tévedett. (Az ígéret szép szó.) Persze csecse az üvege, megjelenésre gyönyörű, halvány színű, illatra zöld teás, kortyra pedig selymes, de nem jó. Állott illata van és határozotton búzás-gabonás. Pedig ipa. A jázmint nem is találtuk meg benne, inkább csak fűszeresen keserű (nem komlósan).

A Steam Pump Imperial Red ellenben krémes, ale-es, nem túl karakteres, nem is lehet annyira lelkesedni érte, de fun! Elvagyunk vele egész jól. 8,5%-os, érezni is rajta. Permanensen lehetne inni bárhol – bármikor; egy jó sör.

C360_2015-05-15-18-42-49-614

Mashsee Hafensänger

A Mashsee Hafensänger a papírforma szerint 5,8%-os, mi viszont elvileg egy 6,1%-os verziót ittunk… De nem ez volt az egyetlen furcsaság. A Very White Pornstart szerettük volna amúgy inni, de a Mashsee sörfőzőjének elmondása szerint nem lett az igazi, így ki sem hozták… Így rámentünk erre a hidegkomlózott baltic porterre, ami hivatalosan kint sem volt a fesztiválon. Illatra nyers zöldség és egy kis eper keveredik egy kevés füstösséggel… Ízre a bizarr szó a legtalálóbb, de inkább izgalmas és érdekes, mint taszító. Megfejthetetlen.

C360_2015-05-15-19-35-13-257

Camba Bavaria Hop Gun

Szét van baszva komlóval – nem árulnak mondjuk zsákbamacskát ilyen névvel -, csak teste nincsen. Soha rosszabbat mint a Hop Gun, de nincs összhang, nincs jelenlét, nincs koncepció; van úgy, hogy ennyi elég, de vagyunk annyira elkényeztetve itt, hogy nekünk most ez ne legyen.

C360_2015-05-15-19-44-03-014

Camba Bavaria Aurora Pale Ale

Tovább próbálkozunk a Camba Bavariával, de ez nem az ő napjuk… A single hop Aurora Pale Ale letisztult, aranyló megjelenésű, míg ízre nyers, füves és egysíkú. Még az előző is jobb volt, mert olyan semmilyen ez a sör.

Lelövöm előre a poént: a Nussnacker barley wine a legrosszabb, amiért pénzt adtunk a Braufesten. Hiába a bourbon karakter, a vanília, vagy a malátahangsúlyos teltség, de a végére csak a zavaró alkoholmelegség marad… (10%-os az abv.) Lehet, hogy mi kezdtünk fáradni, de ez a találkozás nem volt az igazi.

C360_2015-05-16-16-56-18-806

PINTA & TO ØL Kwas Alfa & Birbant 10 hops & Pinta / O’Hara’s Lublin to Dublin

A Kwas Alfa sour ale jázminos, akácos illatú, kicsit szőlőleves; lehetne izgalmasabb is, de amúgy elvagyunk vele.

A 10 hops olyan, mintha a fesztivál bejárata előtt bizniszelő formák főzték volna (nem komlódílerek árulták a portékát, ennyi legyen elég). Alacsony CO2, szétfüves íz, száraz érzet kis földességgel. Mint amikor komlóforralás közben az üst fölé hajol az ember. Vicces.

A Lublin to Dublin hordóérlelt stout nyomokban BrewDog Tokyo*-ra emlékeztet. Már illatra szétüt minket az alkohol. Kávés, csersavas, pörkölt kis savanyúsággal… Lehet, hogy kezdjük túltolni ezt a sörkóstolós dolgot, de egy kis kiwit is érzünk a korty végén.

C360_2015-05-16-17-23-48-079

Evil Twin Yin & Evil Twin Yang

Az Evil Twin ugyan önállóan nem képviselteti magát, a német Liquid Hops csapata viszont fáradhatatlanul önti magából a sztorikat és az info-kat… Felkészült, lelkes arcok!

A Yin és a Yang önmagukban is lenyűgözőek, de túl vannak tolva, együtt viszont könnyen ihatóak.

C360_2015-05-16-17-24-49-465

Evil Twin Yin & Yang

A Yin & Yang imperial stout × imperial ipakettőse illatra inkább ipa, ízre inkább stout. Kicsit alkoholos, száraz, földes-kesernyés és jól kiegyensúlyozott, tele elfojtott komlókkal. Eléggé elvoltunk vele!

C360_2015-05-16-17-25-53-093

Evil Twin Molotov Cocktail

Az első benyomás a Molotovról: felnőtt narancslé. Szétédes, ragacsos, narancshéjas imperial ipa a végén egy kis komló-keserűvel. Utána pedig beüt a nektáros – mézédes dinnye. Látjuk magunk előtt, ahogy a méhecskék paskolják egymás seggét a kaptárban… Különleges sör ünnepi alkalmakra. Sok, szétszed, imádjuk.

C360_2015-05-16-18-37-43-288

Lervig Brewers Reserve Rye IPA

Rozsosnak rozsos, ipának ipa, de a Lervig Brewers Reserve Rye IPA nem csinálja meg a bulit. Talán nem a Molotov után kellett volna inni… Szappanos illatú, szinte fürdik a komlóban, de nem találjuk elég rétegesnek. Nyári melegben simán lehet a világ legjobb söre, de ebben a szemerkélő esőben simán csak csúszik.

C360_2015-05-16-18-40-38-317

BIIR Equinox Triple IPA

Aranyló szín, szinte világít az Equinox Triple IPA. Ragacsos, édes, ananászos illatú; ez utóbbi az ízben is megmarad, de csak alig, mivel egy nagyon finom váltással jön a keserű is (hivatalosan 100 IBU). A BrewDog Exp 366-ja óta elfogultak vagyunk az equinox komlóval és ez most csak erősödött…

C360_2015-05-16-19-15-52-809

Brewerkz Black Raspberry Ale

A Brewerkz Black Raspberry Ale minden szirupossága ellenére is inkább cuki, mint ciki. Friss, üde, folyós malátalé; nem is érezni rajta semennyi alkoholt, pedig 6%-os.

C360_2015-05-16-19-29-53-245

Stone IPA

Azt hittük más lesz csapról a Stone IPA, de nem. Könnyen iható, fasza, de a második találkozásra sem dobjuk magunk hanyatt (le kéne számolni végre ezekkel a fránya elvárásokkal). Fenyős, komlós, vizes és tényleg csúszik rendesen, de mindegyik másik itt elérhető Stone sör veri.

C360_2015-05-16-20-07-19-158

Evil Twin I Love You With My Stout

Nagyon édes, sűrű ragacsos cucc. Enyhe zöldalmát sajnos lehet érezni az I Love You With My Stout illatában és ízében is. A kellő stoutos alkoholmelegség (az ABV 12%) is megvan benne, ami a végére szépen elsimul, pici kávés utóízzel.

Lányos zavarunkban a Lil B-ről nem készítettünk képet, de a fenti fotó elmond róla mindent. Ipmerial porter, édes, szuperkrémes, de ez is kicsit zöldalmás…Mintha egy csikket elnyomtak volna a hordóban. Túl sok és most nem a jó értelemben!

C360_2015-05-16-20-45-58-251

BrewDog Tactical Nuclear Penguin

A hivatalos programon túl előkerült Bakó Jancsi barátunk, illetve a táskájából egy Tactical Nuclear Penguin, amit szét is dobott egyből a közelben állók legnagyobb örömére. Lándzsás utifű – ez az első gondolatunk. Szirupos, széterős, olajos és úgy jó, ahogy van. Hihetetlen, hogy tudtak egy 32%-os sörbe egyáltalán ízt rakni… A határok feszülnek, mind sörben, mind emberben; a jegyzett kóstolásnak itt nyilván vége is szakadt.

C360_2015-05-17-12-16-20-898

BIIR / Brewerkz Hoppy Monk

Kicsit belga, kicsit stout, kicsit ipa (már a keserűje); a sörök Nescafé 3in1-e ez az apátsági dupla. Sokat markol, de keveset fog a Hoppy Monk, de legalábbis nekünk fogalmunk sem volt arról, hogy mit akar.

C360_2015-05-17-12-55-31-098

Buddelship Spider Monkey & Buddelship Great Escape

Mint amikor kinyílik a kávészacskó; nem kell keresni benne a kávét, mert egyből az arcunkba nyomja azt a Spider Monkey. Az ipás és a kávés keserűséget lehetetlen elkülöníteni, annyira kiegyensúlyozott és egyben van az egész. A hamburgi Buddelship amúgy „az európai Steamworks”, már ami a felkészültséget és kitelepülést illeti: rendben van nagyon!

A Great Escape is eléggé meggyőző. Illatra édeskés, könnyed és gyümölcsös, a kortyérzet frissítő, ízben pedig az édes és a keserű remekül kiegészítik egymást, ahogy egy jó ipánál kell. Ha gyümölcsre kell asszociálni, akkor egyértelműen ananászos és citrusos.

C360_2015-05-17-13-16-39-433

La Pirata La Tremenda & La Pirata Súria

A La Tremenda masszív, de jólesik. Nem tolakodó, kissé savanyú, de eléggé gyümölcsös. Érezni a dupla ipa alkoholosságát, de cseppet sem zavaró módon. Kicsit szilvás és nagyon gránátalmás; kifejezetten fasza sör.

A Súria selymes, krémes és friss, finom, komlós; röviden iszonyat jólesik. Csúszik, ragad, folyik… Baromira sajnáljuk, hogy az indulás előtt találtunk rá a spanyol kalózokra, mert el lettünk volna még egy darabig itt is!

C360_2015-05-17-13-49-47-764

Liechtensteiner Brauhaus Club Bier 01 Coffee Stout & Liechtensteiner Brauhaus Club Bier 05 Wiesn Rausch

A Liechtensteiner Coffee Stout leheletnyi fémes illattal indított, ami ízre szerencsére már nem jött ki. Könnyed, már-már vizes és visszafogottan kávés, aminek inkább erénye, hogy nem nehezedik.

Nem vagyunk se füstösek, se búzásak és hát füstös-búzásak se, de a Wiesn Rausch most kifejezetten jól csúszott. Banános, alig füstös kis édességgel. Nem nagy szám, ellenben eléggé egyben van.

Már csekkoltunk be a reptéren, amikor jött a kép hátrahagyott cimboráktól; a Lichtensteiner standnál ingyen mérik a sört. Így múlik el a világ dicsősége… Ha viszont tovább maradunk, nem 3 hónapot kellett volna várni a beszámoló befejezésére, hanem valószínűleg sosem készülünk el vele. Jövőre találkozunk ugyanitt!

FYKI #28 // Hogyan kóstoljon egy borkedvelő – sört

A cikk eredetileg a Vinoport bormagazinban futó sorozatunkban jelent meg.

Apám nemrég elszántan közölte velem, hogy a sört inni kell, nem kóstolgatni. Ha mindent elhinnék neki, akkor ezt a cikket itt tulajdonképpen be is fejezhetném, de ugye a gyermek sorsa sokszor az, hogy szembeszálljon a szüleivel (majd végül megnyugodva konstatálja, hogy bármennyire is küzd, lassan olyan lesz, mint ők…).

Szerintünk a sört lehet inni. A sört lehet kóstolni. A sört lehet vedelni is. A rossz sör is jól eshet dobozból favágás közben és persze a nagyon jó sör… nos, az mindig nagyon jó. A lényeg, hogy a sört mindenki úgy élvezheti, ahogy neki jól esik, ez a cikk azoknak szól, akik szeretnének legalább a felszínt egy picit megkapirgálni. A minőségi söröket ugyanolyan komoly odafigyeléssel és élvezettel lehet kóstolni és fogyasztani, mint a legjobb borokat.

A skála itt is ugyanolyan széles, hiszen nem csak a sztenderd láger alkotja a kínálatot, változatos alapanyagok, különböző erjesztési módszerek gyakorlatilag végtelen variációs lehetőséget biztosítanak a főzőknek és a fogyasztóknak. Nem mondom, hogy megpróbálunk mindenkit átszoktatni a sörre, de megpróbálunk alternatívát mutatni azoknak, akik eddig nem figyeltek eléggé a sörükre.

A sörkóstolás lépései nagyon hasonlóak a borkóstoláshoz, valószínűleg nem lesznek nagy meglepetések. Felkészül, figyel, kisujj eltart!

1. Vegyünk jó sört!

Azaz, ha kóstolgatni akarunk, akkor lőjük be az átlagos ivósörök fölé a minőséget (és itt nem a magyar nagyüzemi termékekre gondolunk, hanem valami jól megcsinált cseh, vagy német sörre. Egy Weihenstephaner Vitus búzabak pl. igazi nagy felfedezés lehet azoknak, akik eddig csak a világos lágert itták és a búzasörtől irtóztak). Érdemes utánaolvasni, de a lényeg a tapasztalati megismerés: vegyünk és igyunk minél több és minél többféle jó sört.

1

Csak jó sörök

2. Válasszunk megfelelő poharat!

Annyira nem kell rögtön elborulni, mint a belgák, ahol minden gyártónak saját formájú pohara van, de adott sörtípushoz jó, ha olyan formájú poharat választunk, ami segít kiemelni a sör előnyeit. Pintes, tulipán, hosszú búzakorsó, vagy kehely; mindegyiknek megvan a helye. Ökölszabály, hogy minél komplexebb a sör, annál inkább fontos a megfelelő pohár, hiszen itt az illatok terelése, a kóstolási hőmérséklet ugyanolyan fontos, mint a bornál, vagy egy komoly párlatnál. Hogy milyen sörhöz milyen poharat válasszunk, azt nemsokára részletesen is megírjuk. Addig bízzuk magunkat a csaposra, vagy a szakbolt eladójára.

3. Töltsük ki!

Évszázados vitának teszünk pontot a végére: üvegből kitöltve pont olyan jó tud lenni a sör, mint csapolva. Sőt, egyre több kisüzemi főzde tér át külföldön az alumínium dobozra, ami jobban védi a sörben lévő komlót a fénytől. A lényeg, hogy óvatosan töltsük ki. Döntsük meg a poharat és figyeljünk rá, hogy ne habozzon túl. Egy magas alkoholtartalmú sör (például egy árpabor) szinte alig ad habot, míg egy szűretlen német búza, vagy egy belga ale kemény, magas habot fejleszthet. Ezeket vegyük figyelembe az öntés sebességénél, rá kell érezni.

2

Melyik pohár megy jobban a szakállhoz?

4. Illat!

Ismerős téma borosoknak: illatoljunk! Forgassuk körbe a sört a pohárban (ez felszabadítja az aromákat), szagoljunk bele és próbáljuk beazonosítani, amit csak lehet: gyümölcsös, fűszeres, vagy földes komlókat, a kekszes vagy kávésan pörkölt ízű malátát. Gyakorlottabbak hosszú illatolással a tavaszi komlóföldeken futkosó kiskutya boldog vakkantását is kiérezhetik.

5. Megjelenés

Nézzük meg jól, hogy mit iszunk: figyeljünk a színre, a tisztaságra, vagy éppen a zavarosságra. Készüljünk fel egy kicsit a sörből és nézzünk utána, hogy az adott sörtípusnál mi várható el a megjelenésben.

6. Kóstoljunk

Végre igyunk bele! Ha megvan az első benyomás, forgassuk meg a szánkban a sört, ne siessünk, várjuk meg a befejezést és nyeljük le nyugodtan, hogy érezzük a korty után érkező utóízeket is. A következő kortyoknál már rámehetünk a típus jellemzőire, kereshetjük a malátásságot, a komlók ízeit és a sör egyensúlyát (nem lóg ki feleslegesen egyik összetevő sem a kortyból). Kiköpni nem ér, ha túl sokat kóstolunk és elég volt az adott sörből, inkább öntsük ki egy gyűjtőpohárba. Jó volt? Jöhet még pár korty!

7. Kortyérzet

Itt már figyelhetünk a sör testességére (vékonytól az egészen szájpadlásra tapadó vastagig minden lehet), a szénsavasságra (kellemes? szúr?), az esetleges magas alkoholtartalomból következő alkoholmelegségre. Ha jól esett, ismételjük meg a folyamatot a 6. ponttól.

4

Élvezzük a sört!

8. Összbenyomás

Reveláció? Innánk még egyet? Inkább soha többet ebből? A sör megfelelt minden követelménynek, amit a stílussal szemben elvárunk? Szuper, kérjünk még egyet! Vagy valami egészen mást. Dőljünk hátra elégedetten és élvezzük a sört!

Mit igen és mit nem? És miért?

  • Ha nincs előzetes terv, akkor haladjunk úgy, mint a boroknál: előre a világosabbak, a gyengébb alkoholtartalmúak, a kevéssé komlós sörök. Kóstoljunk az egyszerűtől a bonyolultig!
  • Figyeljünk a hőmérsékletre! Jéghidegen csak az ihatatlan sört szolgálják fel. Minél komplexebb a sör, annál több időt kell (lehet) hagyni neki a levegőn, kicsit melegíthetjük és folyamatosan kóstolunk. A változó hőmérséklet új illatokat és ízeket fog kihozni, egyes típusok (a minimum 8%-os alkoholtartalmú Imperial Stoutok) például kifejezetten melegebb hőmérsékleten a legjobbak.
  • Ha új sört kóstolunk, lehetőleg ne közvetlenül evés után-közben tegyük. Az étel erőteljes ízei elnyomhatják a sör aromáit.
  • Igyunk vizet. Együnk egy kis kenyeret két sör között. Segít letisztítani az ízlelőbimbókat.
  • Vegyük észre a hibákat! Tájékozódjunk, ha új sörtípust akarunk kóstolni. Aki egy kicsit elindul a hardcore rajongás felé, annak kötelező olvasmány a sörtípusokat leíró BJCP (Beer Judge Certificate Program) rendszer magyar fordítása. Bizonyos sörök lehetnek savanyúak, de a legtöbb sörnél megengedhetetlen hiba. Fém íz, vajasság, pattogatott kukorica… csak néhány a jellemző hibák közül.