Tag Archives: magyar

Kritika #81 // Sörök a Möszjő Vödréből – Jock McGregor

Nem is olyan régen számoltunk be a Möszjő egyel ezelőtti próbálkozásáról, és hát a Roger Roger eléggé fasza lett. Most egy bejáratott, díjnyertes sörük alapjára építve csináltak egy új sört, ezúttal is a Reketye Sörfőzdében dolgozva, de Sophieval úgy érezzük, hogy most nagyobb lett a füstje, mint a lángja.

Egy hét isztambuli kézművessörhiány után alig vártuk, hogy újra valami jó hazait igyunk. Jó, ez nem igaz, azért ott is bele tudtunk futni érdekes cuccokba (nemsokára jön egy beszámoló a török helyzetről), másrészt meg rohadt fáradtan, kb. a gépről beesve nem feltétlenül hiányzott egy újabb sörpremier. Nehéz a blogger élete na, meg panaszkodunk, hogy van program, meg jó magyar sör…

Apropó, jó magyar sör: a Jock McGregor a Möszjő Mrs. Wheeler porterének alapjaira épült. Amennyire emlékszem rá az egy jól iható, csontszáraz barna volt. Ezt csavarták meg most füstös whiskymalátával. Az eredmény nem lett egyértelműen siker.

C360_2015-05-09-13-40-16-612

Sörök a Möszjő Vödréből – Jock McGregor füstös porter

Maga a sör jól néz ki, szép barna, vöröses becsillanásokkal, de egy kicsit már a zavarosabb a kinézete is azt sugallja, hogy esetleg még nem teljesen kész. Habot nem igazán eresztett, úgyhogy rögtön rá is mentünk az illatára. Elsőre csak a füstöt érezni, ha nagyon szagolgatunk és melegedik, akkor jönnek ki a kakaóporos, sőt capuccinos illatok. Ízében is hasonló a helyzet: a kezdeti füstösség mindent elnyom. Nem annyira durva amúgy, nem túl csülkös, de mégis csak később lehet csokis-kakaós porteres jellegzetességeket kiérezni. Valahol kóstolás közben még valami furát is érzünk, mintha állott paprikapor lett volna…

Sophie és én is bírjuk a füstös söröket, de most egyetértünk abban, hogy ez nem lett teljesen jó, a 424, vagy a Pyrománia színvonalát nem éri el. Picit nyers, talán még egy kis érés, egy kis egyensúly kellene, mert az egyébként nem durva füstösség még így is elnyomja a porter karaktereket a sörben. Krémes, testes, csokisabb anyagot vártunk. A füst megvan, a láng hiányzik.

Programajánló #7 // Májusi programeső

asd

Programajánló #7 // Májusi programeső

2015. április 29. FőzdeEstiMesék – minden hónapban interaktív sörkóstoló és beszélgetés a főzőkkel a pécsi Művész presszóban. Mire észrevesszük már mindig betelik. Mindegy, kirakjuk, ha pécsi vagy, legközelebb tuti emlékezni fogsz rá és elmész!

2015. április 30. – május 2. 3 napos sörmajális az Átriumban – azaz Kecsón is megkapják a jót az emberek, ráadásul helyit, hiszen a Bäder és a Kecskeméti Sörmesterek innen indultak.

2015. április 30. – május 3. Sörmajális a Legfelsőbb Beeróságon – a helyen még nem voltunk, de állítólag nem rossz. Mínusz két pont a szar szóviccért a névben. Plusz három a tematikus sörmajálisért.

2015. április 30. Bestia PopUp – Hercegprímás utcafeszt (rongyrázás lesz vajon?) alatt a Csupor két sörrel random kitelepül. Aki arra jár.

2015. május 1. Wheatathatatlan premier – a sör volt már, most új recept van. A borzasztó névért itt is jár a mínusz pont. Emlékeim szerint maga a sör sem volt anno nagy durranás. (Na majd most.) Sietve még lehet, hogy befér az ember a Csupor mini pubjába, ha nem akkor kint lehet cigizni a többi hipszter haverral.

2015. május 6. Sörök a Möszjö vödréből premier – a Jock McGregor füstös portert hatodikán, a Jónásban lehet először kóstolni. Csípjük a főzők cuccait, találkozunk ott!

2015. május 7-10. Kézműves Sörök Fesztiválja | Hódmezővásárhely – Dél-Alföld egyik leghangulatosabb városa! Charlie!! Wolf Kati!!4 Gasztronómiai különlegességek!!!4! Izomautó show!444!! Hőlégballonos városnézés!!!!444!4! (Kell még mondanom valamit?!)

2015. május 8. RELAX BEER 2.0 – az elsőről lemaradtunk, a másodikra megpróbálunk elmenni. Újonc házisörfőzők bemutatkozója, érdekes cuccokkal a BrewStudióban. A sörsor: OLLIRAMA, CHERRY, ELDER-FOREST, CA, CREAMY, WHY-PILS és NEW WORLD.

2015. május 8. Cseh sörvacsora Százhalombattán – az alapok.

2015. május 12. HORIZONT APA premier – egy citrás american pale ale / session ale debütál a Neked Csak Dezsőben.

2015. május 13. Fidel Castro tematikájú sör (bármit is jelentsen ez) – avagy a Zug Főzde premierje a Léhűtőben a hét közepén (esemény, vagy pontos időpont még nincs, de frissítünk, ha már lesz).

2015. május 14-24. 3. Magyar Kézműves Sörök Fesztiválja Pécsett – állítólag itt sörök is lesznek. Meg az ország legdurvábban megépített beerbike-ja… Nem baj, Pécs jó hely, Pest után ők viszik a zászlót a Művész–Egylet–Kisüzem hármassal, tuti lesz jó sör.

2015. május 14-17. Corvin Szezonnyitó Sörfesztivál – elvileg ezzel elindul Pesten is az őrület-szezon. Lesz minden mi szem-szájnak ingere… (Meglátjuk.) Amennyire tudjuk, nem teljesen kamu rendezvény lesz, valóban van mögötte tartalom.

2015. május 14-17. Braufest Berlin 2015 – ha valaki Berlinben járna, semmiképp ne hagyja ki! A Fenékig.Com-ot SOPHIE és képviseli majd élő bejelentkezéssel.

2015. május 15-17. VI. Belga Sörfesztivál – most már másodszorra a Bálnában. Fizetős (2800 forintért pohár és 3 zseton, 4000-ért pohár és 5 zseton jár, minden további zseton 600 Ft/db), de van ugye pohár, a hely tágas, a Dunapart szép. Óriási újdonságokra nem számítok (mondjuk a 2015-ös Duvel Triple Hop azért az eléggé yeah!), szerintem 95%-a kapható a fesztiválsöröknek, de a belgák mindig hozzák a megszokott magas minőséget, baj nem lehet belőle.

2015. május 23. – Azacca vs. Azacca, azaz egymásnak eresztik az Élesztőben a két Azacca komlós IPA-t ami kapható a piacon. Az egyiket már megfejtettük, most rákóstolunk még egyszer a másikkal együtt.

2015. május 23. – Dezső nap a Dezsőben. Akciók. Dezső! Stb.

2015. május 27. – Hübris: UbikEklektik herbál IPA sörpremier a Macskában. Új gerilla. Nyilván IPA. De legalább európai komlók. Meglátjuk, egy jó IPA sosem rossz.

2015. május 29-31. – Palota Piknik Sörmélyítő – fókuszban az IPA. A Főzdefeszt eredeti helyszínen egy laza kis minifesztivál. Lesz okosítás meg játék. Angol és cseh sörök, nem éppen IPA-ban legerősebb felhozatal (lesz 1!), de amúgy jó sörök, meg lazulás.

2015. május 30. – 1 éves a Beer Company Budapest Gellért tér! Ingyen sör! Nuff said.

2015. május 30. – Bakancslista #11 – Belma Ingyen sör! Nuff said. Jó oké, új Bakancslista, a komlóról sem hallottunk még soha, a Hunyadi kellemes környezetben van, megéri a próbát.

Szokásunkhoz híven folyamatosan frissítjük a listát… Ha valaki még tud valamiről, amit esetleg kihagytunk volna, az ne habozzon és vágjon hozzánk egy linket az eseményről az info[kukac]fenekig.com címre!

Kritika #79 // Grabovszky × Zodiak × Lucky Cap – Reverend

…és ismét egy izgis magyar alkotás. Már talán túlzottan is izgalmas. Olyannyira, hogy a kávés, meggyes jelzők hallatán megborzongok, majd kéretlenül eszembe jutnak az olyan csokik, mint a kapucíner, meg a szamba, és hát nem igazán voltam velük jóban. Ahogy magát az üveget kézbe veszem, már persze tudom, hogy jóval színvonalasabb termékkel állok szemben. Alapból a csomagolás is nagyon trendire sikerült, plusz Zodiak Józsitól sem igen ittam rosszat, illetve az Élesztőben készülő Grabovszky-sörkoktélok is csábítóak (az üveges Campfiret leszámítva én eddig csak egyszer ittam, de az jópofa volt). A Lucky Cap Micro Roasteryhez még nem volt szerencsém.

Reverend

Reverend meggyes coffee stout

Lepattan a kupak, megcsap a meggy. Tipikusan az a szódával készült házi meggybefőtt illata van, aztán a kávét is finoman érezni. Kóstolás előtt az összes érzékszervem azt súgja, hogy ez túl durva és sűrű lesz, főleg az este kezdő sörének. És puff, nem is. Sokkal könnyedebb, mint gondoltam. A durván őrölt kávé élénkítő, míg a préselt meggylé frissítő hatású, és az a szép, hogy egyik sem nyomja el a másikat. Hihetetlenül üdítő, pláne, hogy egy stoutról beszélünk. Mások szerint egy kicsit brettes, és talán van benne valami, bár én inkább a meggynek tulajdonítom a fanyar ízt. Viszont ott van még mellette a kávé is, ami pont azért praktikus, mert nem engedi a savanykásságot elburjánzani. A pörkölésnél egyébként direkt figyeltek arra, hogy ne legyen keserű, ezért is lehet meg a harmónia a sörben.

A hármas a jövőre nézve hasonló söröket tervez egy sorozat keretén belül, amit biztosan figyelemmel fogok kísérni. Ez számomra egy teljesen új felfogása a kávés stoutoknak. Kicsit merészen hangzik elsőre, de kóstolás után rosszat nem tudok mondani. Kimondottan jól esett, teljesen felélénkültem tőle, és kellett innom még egyet.

Aki még esetleg habozik, az kérjen egyet bátran és – ha nem ízlik – írassa a számlámhoz.

Kritika #78 // O.K. Brewery Angol IPA

Egy olyan sörnek, sörtípusnak volt premierje a múlt héten a Jónás Kézműves Sörházban, ami attól volt érdekes, hogy nem volt annyira érdekes. Attól érdekes, hogy a visszafogottságról szól. Az egyensúlyról. A malátáról és a finom földes-virágos komlókról. Szembe megy mindennel, amit most gondolunk az IPA sörtípusról, mindennel (erőteljes keserűség, gyümölcsös illatok) ami miatt olyan népszerű a házisörfőzők és a kisüzemi sörökkel ismerkedők között.

O.K. Brewery Angol IPA @Jónás Kézműves Sörház

O.K. Brewery Angol IPA @Jónás Kézműves Sörház

Az estére későn beesve a Bölcső Bar & Food és a Bölcső Brew Crew lelkesen ottragadt tagjaival fejtettük meg az O.K. Brewery Angol IPA-t. Az első benyomás pazar: a sör gyönyörű sötét borostyánszínű és teljesen tükrös, nem a megszokott szűretlen zavarosság. Illatra élesztő, földesség és egy rendes pohárba töltve édes malátásság, kekszesség vehető észre. Ízre is ezeket tudjuk kivenni, nincsenek nagy megfejtések, nagyon kellemesen itatja magát, pont annyira keserű, hogy még egyet kérj, és angol sörhöz képest meglepően szénsavas (nem lapos, nem kézzel pumpálták a csapba, na). Egyben van, egy kis élénkség hiányzik az illatából / ízéből, de ez is nagy munka, hogy egy egyszerűnek tűnő sört jó minőségben megcsináljon az ember.

Tök rendben van, nem fejti meg a világot, de nem is kell mindig megfejteni. Néha elég inni egy jó sört.

Kritika #77 // Hopfanatic Insomnia

Kávés milk stout-ot csinált Kiss Tamás, a Hopfanatic tulaj-sörfőzője, ami egyelőre amúgy egy tesztfőzet, az őszi hűvösebb időre várható a végleges változat. Tökre rá voltam izgulva, mert jól hangzott a dolog, meg a névadásban segítettem. Sajna lemaradtam a premierről, de hétfőn be tudtam ugrani a pub-ba meló után.

(Megjegyzés: Sosem kávéztam amúgy, az utóbbi időben elkapott ez is, de csak hipszterkedési céllal, az élvezet miatt iszom néha, nagyon hipszter főzeteket, nagyon hipszter helyeken, szóval a kávés sörökkel úgy vagyok, hogy szeretem, de van egy határ. Maradjon sör, nem hideg kávét akarok inni (pedig amúgy az is király, helló Rocket!))

Baromi jó volt. Úgy is, hogy most megcáfolom az előző soraimat. A sör jellegzetességek eltűntek a kávés – csokis aromákban, de ez nem volt baj. A hatása pedig alant látható…

Előtte / Insomnia / Utána

A sör fekete, illanó barna habbal, a fény felé tartva sem enged át más színt. Illatra mellbevágóan kávés, kapucíner szelet, étcsoki, ahogy melegszik egy kevés alkohol is előkerül, de nem zavaró. Aztán belekóstoltam. Idézem a jegyzetemet: „Kibaszott kávés tejcsoki!”. Ezen mondjuk szerintem nincs sok mindent magyarázni. Ezt persze valószínűleg annak köszönheti, hogy milk stout, azaz hozzáadott tejcukorral készül, ettől selymes, tejeskávés, tejcsokis jelleget kap. Komlónak nyomát se találni, alkoholosság csak egy picit, amúgy testes, ragad, hosszú kávés utóízt hagy a szádban. A végén van egy kis fanyarság, könnyű lecsengés, pont annyi, hogy jöhet egy újabb korty.

Rendben van, baromira rendben van. A kávéval és a kávés sörökkel ismerkedőknek egyaránt ajánlott.

Kritika #75 // Sörök a Möszjő Vödréből – Roger Roger

Csípem a vöröseket. A vörös mindig valami más, valami izgalmas, valami érdekes. Talán emiatt van, hogy tavasszal találtam meg a legjobb téli IPA-t (bocsi Hangover Rasta).

A Sörök a Möszjő Vödréből gerilla csapatának negyedik nagyközönség előtti söre a Mrs. Wheeler, a Prof. von Mannheim és a Way to Amarillo után, a premier a Jónásban volt (nem véletlenül, hiszen a sör a Reketye Sörfőzdében, a Jónás saját főzdéjében készült). A Roger Roger egy rozsos IPA, 20% rozsmalátával, Amarillo, Citra és Chinook komlókkal.

Roger Roger - durván vörös

Roger Roger – durván vörös

Ami elsőre feltűnt, hogy milyen elképesztően piros színe van a sörnek. Az egyik legszebb amit láttam. (Pohártól függően amúgy egészen sötétvöröset és világospirosat is tud.) A másik, hogy IPA-hoz képest durván krémes a habja, bár sajnos hamar elszáll. A komlók miatt vártam egy citrusos frissességet, de nem volt. Kenyér és fűszeresség jött át elsőre. Ízében is ezeket hozza, ahogy melegedett, úgy jött elő a végül egy kis citrus a véglecsengésbe. Tulajdonképpen nekem nem is hiányoztak, így is nagyon egyben volt. Közepesen testes, jól csúszik azért is mert bár keserű, de nem túlságosan, tud belőle inni az ember többet is. Fűszeres, melengető, jó a színe, tök fasza téli sör ha valaki nem bírja az édeskés, malátásabb cuccokat amiket általában ilyenkor lehet kapni. Csípem a vöröseket. Sunáznám.

Kritika #74 // Bierzauberei Shadow Play

A Sörspecialista Facebookján láttam, hogy az osztrák Bierzauberei újdonsága, egy fűszeres stout került csapra. A szintén a Legendával/nál készített Espresso Ale engem annak idején megvett, úgyhogy kipróbáltam ezt is.

Elvileg szerecsendió és valami borsféle van benne, de nekem kevéssé sikerült detektálni őket. Ennek ellenére egy teljes rendben lévő stout lett a végeredmény. Kis hab, fekete szín, illatra dohány, kávé, pörköltség. Közepesnél kissé vékonyabb test, jól itatja magát. Száraz, kávés, kicsi étcsoki. Sokadik próbálkozásra enyhe csípősség, frissesség, fanyar lecsengés. Csúszik, de nem éreztem a pluszt. Persze lehet, hogy a folyamatosan bedugult orrom a hibás.

legenda

Bierzauberei Shadow Play

Igazából csak fel akartam rakni a képet, amit csináltam róla, mert szerintem király lett és boldog vagyok, hogy készítés közben nem esett le a pohár.

Kritika #73 // MONYO Brewing Co. 60 Shades of Nelson Sauvin & Ahtanum

A filmes utalásokat továbbra sem nélkülözve ismerkedhettünk meg a MONYO Brewing Co. két új sörével. A premier hét órára volt meghirdetve és pontosan is kerültek csapra az újdonságok. (Nem előbb, nem később, pontban hétkor.) Számítottunk egy kis beszédre, félrevert harangokra, vagy bármilyen előjátékra, de végül is a sörök beszéltek a főzők helyett (Pein Ádám, a MONYO egyik alapítója azért szóval tartott minket).

Ezek egy folyamatos komlózású sorozat első darabjai, ahol a forralás során sörönként egyféle különleges komlót használtunk, amit 60 percig, percenként adagoltunk a sörhöz, megmutatva az adott komló összes tulajdonságát, árnyalatát.

A 60 Shades of Nelson Sauvinnal kezdtem. Kinézetre opálos-szalmasárga, illatra élesztős, erősen búzás, ezen belül is a bajoros vonalon mozog, a komlót itt nem is érzem. Őszintén szólva a búzasör nálam eléggé hangulatfüggő, viszont a sima ipa a legkevésbé sem. Az eleje búza, a közepe búza, aztán ahogy ez lecseng a felszínre tört a huncut kis komló. Nagy valószínűséggel megosztó sör lesz: a búzásoknak túl sok a keserű a végén, az ipás komló-rajongóknak az elejének a szegfűszeges édessége émelyítő. Ettől még persze mindig akadnak olyanok, akik az arany középutat járják…

60 Shades of Ahtanum & Nelson Sauvin

60 Shades of Ahtanum & Nelson Sauvin

A 60 Shades of Ahtanum megjelenése ale-es, mély-borostyános, az illata annyira durva, hogy már felmerül bennem, talán szamócalekvár volt a poharamban előzőleg. Újrakóstolásnál már nem jött ez annyira ki, viszont a felhasznált komló jellegzetessége annál inkább (az amarillos single hop ipákat idézi). Még mindig az illatnál maradva a bogyós gyümölcsök (málna, szamóca és erdei gyümölcsök) mellett enyhe boroshordósságot is érzek. Aki az orra alapján ítél meg egy sört, az csalódni fog, mivel az íze inkább a fanyar, hordós irányba fordul. Az elején még zamatos, a végén száraz-földes lesz, a gyógyszeres-kapros sorachi ace komlót is eszembe juttatva (mintha a betonút után a földútra tévedne). Nem rossz, de picit lágyabb befejezés jobban esne.

Hogy melyiket választanám a kettő közül? Az arany középutat. A sorozatnak pedig drukkolok, hogy fel tudjon nőni a Rothbeer Bakancslistájához!

Programajánló #6 // Nem tréfál az április

Lesz program bőven, úgyhogy csapjunk is bele! Továbbra is várjuk az ajánlókat ide: fenekig.comKUKACgmail.com

A komló 60 árnyalata, két változatban is, szigorúan 18+! Egy India Pale Weizen lehet izgalmas, Nelson Sauvinnel főleg, bár van amikor befürdik vele az ember, egy APA-t pedig sokszor nehéz megcsinálni izgalmasra, de a folyamatos komlózás jó dolog, úgyhogy különösen várjuk őket.

Dezsőnek nyolc. Vagyis mostantól 8 csap lesz az egyik kedvenc kocsmánkban. Mikor ezeket a sorokat írjuk, még nem tudjuk, hogy mi lesz a meglepetés a dologban, de nemsokára kiderül. Remélem egy frissen levágott malac vérét lehet majd kapni. Frisskomlóval nyilván.

Aki nem fáradt el a Dezsőben, vagy pont a budai oldalról közelítené meg az estét, az mindenképpen ugorjon be a Bálna gyomrában lévő Jónásba. A (szerintem) leghülyébb nevű gerilla brigád megcsinálta a legkevésbé kimondható nevű új sörét. (Mármint amúgy faja név, csak elképzeltem az egyszeri vevőt, aki kéri a Roger Rogert fonetikus ejtéssel.) Ha minőségben is hozzák ezt a magasröptöt – és amúgy miért ne hoznák, a Mrs. Wheeler rendben van, a Prof. király, a Way To Amarilloért pedig egyenesen odáig voltunk – akkor egy fasza, csavaros IPA-t kaphatunk. Lehet jól összehasonlítgatni a Rozsdással.

via Csupor

via Csupor

OMG. WTF. NBBH! Csupor FTW. LOL. ROTFL. Elvileg lenézünk. TCB.

Csupor nem áll le, az egyetemek fiatalságát fertőzi a sörrel. Pfuujjjj. Ott lesz a Brewie is, szóval a délután egyszerre szól a vagányaknak, meg a geekeknek is. Amúgy tényleg érdekes lesz: fiatal vállalkozók, sikerek, világhírnév, ilyesmi.

A Hara’Punk-os srácok a kezdők után már a haladóknak is tartanak sörfőzéssel kapcsolatos kurzusokat. Most pl. előre lefőzött variációkat lehet kóstolni, merengeni a komlózáson, meg a becefrézési hőfokon. Mivel csípjük a fiúkat, meg kb. 8 batch után abszolút a haladó kategóriába helyezzük magunkat (LOL) ezért mi is ott leszünk.

Alkoholmentes. Sör… na majd meglátjuk. Rizmajer és OK Brewery összefogás, angol komlós ale. Kíváncsian várjuk, de ha elmegyünk, azért tuti a marzenre is rámegyünk. (Jó ez amúgy genyaság, mert illik fikázni a mentes söröket, de kurva nehéz jól megcsinálni egy ilyet, nem véletlen, hogy nem is nagyon van belőle jó – meg amúgy minek van?).

 

Kelemen Ottó dupláz áprilisban, sőt, két nap alatt két sör. Ezúttal a Jónásban. A szép kilátás mellé izgalmasnak ígérkezik egy angol IPA, azaz a forradalmi sör angolos kiindulópontja. Maláta, egyensúly, visszafogottság, minőség. Meglátjuk mi jön ebből össze.

Háromnapos szülinap a két Léhűtőben. Japán street food, DJ Valaki, és persze ingyen sör. Jó az tavaly is volt, Kárpi Ászok talán… mindegy, ingyen mindennel meg lehet minket vesztegetni, aztán legfeljebb puffogunk egy kicsit.

SZINTÉN ÁPRILISBAN:

Debütál a Hopfanatic legújabb söre, egy kávés milkstout, az Insomnia. Rohadtul várom, már csak azért is mert két cigi között én is hozzájárultam az új sör nevéhez. Jó lesz. Buli.

A Legenda szülinapot ünnepel, a Szlovák úti egység két éves lesz, 50 korsós bérletet lehet nyerni, az nem is rossz egy jobb szombathoz!

A Bakancslista elbúcsúzik az Amarillo komlótól, érdemes benézni a Hunyadiba, szép idő lesz, a terasz jó hely.

Eközben ‘Battán is lesz egy cseh sörvacsora.

Ha valaki Solymáron járna és belehallgatna a Die Adlersteiner előadásába, akkor most ezt is megteheti. A Reinheitsgebot alapján főzött sörök fogyasztása közben, természetesen. Nem is fűznék többet az eseményhez, talán csak annyit, hogy Herbstrosen Tánccsoport.

A Dezsőben végig lehet kóstolni a csapokat szakértővel, sörkorcsolyával. Vagy csak úgy magában.

Eközben a Kazinczy utcában is van már kézműves söröző, most nyitott a STart, a Szarvasi sörök kocsmája, egy próbát mindenképpen megér majd.

Kritika #71 // Szent András Sörfőzde Monarchista

Prominens társaságba invitáltak minket ezen a szombaton, az esemény pedig nemes; a Szent András Sörfőzde új söre, a Monarchista debütált ma este (holnap pedig hivatalosak vagyunk egy régóta esedékes főzdelátogatásra is).

Monarchista

Szent András Sörfőzde Monarchista

Az Ogre sikerét meglovagolva készítettek egy másik típusú pilsenit; míg az előbbiben a komló dominál, itt a maláta. A helyiek ízlésének megfelelően inkább édeskésebb, lágyabb, kevésbé keserű. Könnyen csúszik, gyors lecsengésű, itatja magát, pedig 7%-os (ötöt nem tudnék leverni belőle egymás után, de azt se mondanánk meg, hogy ilyen magas az ABV.) Hivatalosan imperial pilsner.

Bécsi maláta, cseh és szlovén komlók és persze békésszentandrási víz… Innen a név. Nem szükséges annyira fejtegetni, mert nem annyira bonyolult. Színre vörösebb, állagra zavarosabb és testesebb a testvérsörhöz képest. A főzdén belül a munkaneve is annyi volt, hogy „pirosfejű ogre”. A párhuzamok itt aztán véget is érnek, nincs hidegkomlózva, nem fogják olyan mennyiségben készíteni, mint az Ogrét, sőt, csak 0,33 literes palackban lesz elérhető, ezzel is egy kicsit a nagy testvér fölé pozícionálva.

Színben és aromában még finomhangolás lesz, mire hivatalosan piacra dobják és ellentétben azzal, amit csapról kóstoltunk, egy szűrt verzió kerül majd a nagyközönség poharába. (A főzde saját bevallása szerint az Ogre debütálása után is közel 2 évig dolgoztak a jelenleg kapható formán.) Aki szereti a kiinduló sört, az nem fog csalódni, akinek kevés egy sima pilseni az elégedett lesz, a többi típus rajongóit meg úgysem lehet eltántorítani…