All posts by theblackheartking
Kritika #135 // Mad Scientist × RothBeer Welcome Drink
Alaposan kivettük a részünket a Mad Scientist és a RothBeer április elsejei tréfájából, így nem volt kérdés, hogy fizikailag is ott leszünk a premieren (mondjuk mindig ott vagyunk).

Nagyszínpad! Nagyszínpad!
Mindent hoz, amit ígért: krémes, komlós, nem keserű és iszonyatosan csúszik. Az Imperial New England Session IPA viccesen hangzik, de elég jól leírja, mire kell számítani… Sűrű, gyönyörű, ahogy azt az Omnipollo, vagy Mikkeller nyálcsorgató instafotóin is látjuk mindig, a különbség „csak” annyi, hogy ez most itt van előttünk. Nem tudjuk és nem is akarjuk leplezni a lelkesedésünket, még ha Harrison Ford személyes látogatása átverés is volt, a sör nem az. Nem mintha mutatott volna bármi olyat a Welcome Drink, amit ne láttunk volna már (máshol és persze külön-külön), viszont iszonyatosan egyben van a lazulós 3,6%-os ABV ellenére is. Kár, hogy egyszeri főzet, innánk káoszba fulladó péntek esték kezdésének (oké, a második sört valószínűleg nem éreznénk utána) és zavarodott kilépős vasárnap hajnalokon is!

(y)
Ki igya?
Szlovákiából hazatérők. Premierre járók.
Ki ne?
Bloggerek. (Már a többiek. Mi isszuk.)
Akkor ez most jó?
THEHOPSNOB kolléga helyett kivételesen SOPHIE-val mentünk a premierre, egyúttal meg is ragadtuk az alkalmat, hogy az egybegyűlteket is kikérdezzük röviden a benyomásaikról. Érdekes módon nem mindenki osztozott a feltétlen lelkesedésünkben. De ne dőljetek be nekik! Ez most nagyon is jó.
Random #103 // Harrison Ford magának csapolja a sört Budapesten
A Mad Scientist a héten meghívott minket egy ma esti exkluzív bemutatóra a RothBeer hazaköltözése és legújabb kollabjuk alkalmából; először azt hittük valami geg-sör, de a sör leírása elég egyértelműen utalt arra, hogy nem. Sztárvendéget is belebegtettek, nyilván ezt is fenntartásokkal kezeltük, de a mai Index, Blikk, … címlapok közel sem erről tanúskodnak. Lentebb a ma frissített sajtóanyag, este meg találkozunk a Krak’n Townban!
via Hey Mark!
Harrison Ford a Mad Scientist és RothBeer sörgyár közös sörének, a Welcome Drink exkluzív bemutatóján fog feltűnni ma este.
A filmsztár a nemrégiben forgatott Szárnyas fejvadász 2. című film egyik jelenetének újraforgatása alkalmából ismét kis hazánkba érkezett, és ezúttal a Mad Scientist és Noé Állatotthon Alapítvány közös projektjével nemzetközileg is elhíresült magyar kézműves sörök világába is beleveti magát.Tavaly év szeptemberében a Budapesten forgató filmsztárról itt léte alatt több cikk is megjelent, hogy magyarországi éttermeket és borászatokat látogat és nem titkolta, hogy mélyebben is bele szeretné magát ásni a magyar gasztronómiába. Idei látogatása alkalmával, állítása szerint, a kézműves sörökkel kezd: “A kutyák örökbefogadásához ingyen sört adó magyar sörfőzde híre még hozzánk is eljutott az interneten keresztül. Sajnos kutyát most nem tudok hazavinni – bár Spinee biztos örülne (nevet) – de ennek a sörfőzdének a sörére kíváncsi vagyok.”
A sörbemutatónak a tavaly szeptemberben nyílt nyolcadik kerületi steampunk kocsma, a Krak’n Town ad helyet. Este 7-órától limitált számú sörrajongó együtt kóstolhatja meg az amerikai hírességgel a Kőbányán készült új főzetet, este 8-tól pedig egy rövid beszélgetés, és dedikálás lesz a Krak’n Town Underground külön termében. A rendezvényre a Mad Scientist és a RothBeer Facebook oldalán lehet jelentkezi, összesen 50 embert sorsol ki a két sörfőzde.
via Hey Mark!
Fordnak mindössze egy kérése volt, hogy hadd csapolja ő magának a sört, ami nem meglepő, hiszen már korábban is hódolt ennek a hobbijának.
A Welcome Drinket eredetileg a RothBeer „Mad Scientistbe költözésének” alkalmából főzték közösen, de a rendkívüli alkalom miatt a nedűt Fordnak szentelik. A Mad Scientist vezetője, Szilágyi Tamás elmondta, “Abszolút sokkolt minket a hír. Volt már, hogy az angol nagykövet eljött egy sörbemutatóra, de hogy Han Solo. Mármint konkrétan Han Solo eljön a söröd bemutatójára, és megkóstolja, sőt, ő csapolja magának. Ezt az érzést nehéz körülírni. Hatalmas megtiszteltetés.” Roth Zoltán, a RothBeer tulajdonosa hozzátette “Gyermekkori álmom válik valóra azzal, hogy élőben találkozhatok Han Soloval. Izgatottam várom hogy ízlik majd neki a Red5 és a Távoli Galaxis sörünk.”
FRISSÍTÉS: Természetesen Harrison Ford – nem létező – megjelenése a sörfőzők, Hey Mark! és a Fenékig közös kis április elsejei tréfája volt. A sör valódi, csak a tegnap este részletei homályosak.
Becsekk #2 // Donovalský Pivovar
Egy délelőttön keresztül ültem az üres cikk felett, de a Facebookra írt rövid bejelentkezésnél jobb nyitást nem tudtam megfogalmazni:
Elég komoly a Donovalský Pivovar. Főzde, étterem, pékség, menő kilátás a sípályákra… Jahh, a sörök se rosszak.

Ha valaki járt már síelni a szlovák Donovalyban, akkor annak legyen elég, hogy „a nagy parkolóban” van a helyszín. Ha valaki nem járt még, de tervezi, hogy megy sörözni síelni, ne izguljon; lehetetlen eltéveszteni. Főút mellett. Központban. Nagy.
Impozáns megjelenés, éjszaka világító ledfal, főzde, étterem, bottle shop, pékség, kávézó… De erre már céloztunk feljebb is!

Oké, ez egy elég rossz kép lett, de becsszóra el kell, hogy higgyétek, ez a pékség kirakata.
A pékség (nem tudtuk megkérdezni, csak reméljük, hogy a megmaradt malátát használják itt aktívan) ad helyet az üveges söröknek és a merchnek is.

Foglalás nélkül asztal? Normálisak vagyunk? A fenti kávézóban maximum. Hétvégén garantált a pörgés és csak zárás előtt sanszos leülni. Pultnál fogyasztás cserébe nincs. (Ebből is látszik, hogy a fő attrakció itt az étel.)
Belülről két dolog tűnik fel: az első, hogy nem spóroltak semmivel, csupa igényes megoldás, óriáskivetítő, nagy terek, masszív asztalok, gravírozott étkészlet, galéria, látványkandalló, látványtartályok, látványlátvány. A második, hogy alapvetően ez egy fancy étterem, ahol sör is van, de az emberek inkább szép környezetbe jót enni jönnek ide. (Mi is jót ettünk.) Az árakra pontosan nem emlékszünk, de a helyi viszonyokhoz képest nem volt bennük semmi túlzás.

Plusz pont, hogy nem olcsó replikák, vagy gagyibb modellek, hanem rendes hangszerek vannak az üvegek mögött.
Hangszerek, dobcucc, sőt, még kitömött állatok is jutottak a falra. A hely megálmodóit valószínűleg erősen inspirálták a Hard Rock cafék, de szerencsére nem annyira erőltetett, inkább jópofán kitöltik a nagy teret.

Fun fact: a sokadik Hex Ale (balra) után jöttünk rá, hogy ez egy valószínűleg roppant népszerű szlovák zenekar saját, dedikált söre.
Hex Ale és Summer Ale. Közérthető, könnyen iható, nem megosztó darabok… Egyikben sem csalódtunk, de nem nekünk szólnak. Bonus game: porcelán söralátét!

Bal oldalon a ginek, jobb oldalon a csapolt, illetve az üveges sörök. Számos darab ezek közül nem volt elérhető szezonális okokra hivatkozva, de ez nem mindig volt egyértelmű.
Dicséretes választék, igaz, ginből. Ez persze a legkevésbé sem gond, maximum csak furcsa ezt tapasztalni egy főzde saját helyén.

A Donovalský Pivovar Black Ale is remekül illeszkedik a sörsorba, vizes, könnyen iható, hibátlan és felejthető. Viszont ez is nyomott palackban érkezik!
A végére csak sikerült például üveges Black Ale-t is szerezni, pedig először azt az info-t kaptuk, hogy nincs. A személyzet kedves, többségük angolul is tökéletesen beszélt, de a sörrendeléssel azért nem egyszer sikerült zavarba hoznunk őket. Volt, hogy nem azt kaptuk, amit kértünk és nem is volt mindig egyértelmű, hogy mi az ami van csapon, mi az, ami van üvegesben és mi az, ami csak időnként elérhető.
Ki menjen ide?
Aki síelés közben megéhezik. Aki nem síel, de cserébe sörözik.
Ki ne?
Aki csak sörbuziskodni akar.
Mit lehet itt csinálni?
Enni. Inni. Alpesi sít nézni.
Akkor ez jó hely?
Ha arra jártok, mindenképpen ugorjatok be egy sörre, mert a kilátás a teraszról – főleg, ha süt a nap – elég bajnok.
Kritika #133 // Gyümölcsös újhullámosok, avagy ezeket isszuk majd egész nyáron
A korábbi ízesített-aromás-szirupos lágerek a „csajos” vonalra építettek, gyorsan fogytak, lehetett rájuk alapozni márkákat, vagy legalábbis fesztiválos kitelepülések megtérülését. Az alábbi versenyzők viszont már egy más minőséget, koncepciót, színvonalat képviselnek, a modern trendek követői és megállják a helyüket a komolyabb stílusok között is, mivel ők maguk is komolyabbak, de szerencsére ettől függetlenül azért összességében könnyen ihatóak!

Mad Scientist Red Light District
Ha egy szó, akkor macifröccs. Kevés alkohol, sok szénsav; frissítő, könnyű, észrevétlenül csúszik. 4,3%-os, de ennyit sem érezni, ellenben ribizli, hibiszkusz és meggy bőségesen jön a Mad Scientist Red Light Districtjéből. Se nem édes, se nem savanyú, se nem keserű.
Ki igya?
Aki nem tudja mit igyon.
Ki ne?
A komlók és maláták szerelmesei.
Akkor ez most jó?
Adja.

Krak’n Town Creamberry
Annyira epres a Creamberry illata, hogy az izétől is ezt várod, aztán csalódsz, aztán megbékélsz, mert a végére csak szétszed a benne lévő eper. Egy szóval: twizzlers (vágod, a nagyon amerikai piros gumicukor). Kicsit ízetlen, kicsit krémes (epres joghurt stenk), de azért csak műbalhéból húzzuk a szánkat, mert jó móka lett a Krak’n Town első saját söre!
Ki igya?
Édesszájúak.
Ki ne?
Aki nem szereti az epres joghurtot.
Akkor ez most jó?
Jó hát!

Mad Scientist Mango Bay
Röviden: majdnem Hot Turkish (egy shot az Anker’t-ben, amit anno friss maracujával és chilipaprikával szervíroztak), csak a chilisebbnek kéne lennie. Egyértelmű benne a maracuja, de a mango szúrós-fás íze is felismerhető a Mango Bayben. Zéró szénsav, de nem bánjuk. Eddig a legjobb, ellenben nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy milyen jó lenne, ha tényleg csípne (tálalási javaslatként jöhet némi jalapeno a pohárba), de majd a Mad Scientist úgyis kommentel, hogy tévedünk ebben (is)!
Ki igya?
Mindenki.
Ki ne?
Aki nem szereti a Hot Turkisht.
Akkor ez most jó?
Csípősen ász lenne, de akkor meg amiatt húznánk a szánkat biztos.

Mad Scientist Tokyo Lemonade
Egy újabb Mad Scientist, de a legkevésbé sem bánjuk; ezúttal hivatalosan egy witbier. Nyilván kihagyták a ‘Japán Witbier’ magas labdát, így lett Tokyo Lemonade a neve. Illatra szétcitrus kis savanyúval, habkönnyű testű, folyós, vizes, egy kis krémességgel. Könnyen iható, „a nyár íze” minimál keserűvel. Röviden? Citromfűsör. A koriander szépen jön, a narancshéjat nem éreztük, de bedobtuk még az akácvirágot és a loncot, mint lehetséges megoldásokat (és persze el is fogadtuk azokat).
Ki igya?
Bárki.
Ki ne?
A nehéz sörök rajongói.
Akkor ez most jó?
A nyár íze nem lehet ellenzékben!

Dimbo Lab Red Currant Gose
Zavaros, cuccos, halvány. Illatra belga élesztős, habja közepes, de sokáig marad. Ízre sós, fanyar, testes, de frissítő, viszont – szinte egyedüliként a mezőnyben – nem iható könnyen. Röviden a sörök margaritája, a margariták söre (a bennünk élő marketingesek vadul adják egymásnak a brofisteket). Nem baj, hogy nem tudjuk eldönteni, hogy a Dimbo Lab Red Currant Gose most direkt, vagy véletlen lett ilyen…
Ki igya?
Aki szeret ízeket keresni.
Ki ne?
Aki nem szereti a margaritát.
Akkor ez most jó?
Legyen elég annyi, hogy izgalmas és megosztó. Szerettük kóstolni!

Mad Scientist × Grabovszky Beertending WildCard
Multivitamin illat, de ízre is hozza… Mint egy nyári délután, amikor egy rakás gyümölcs beleborul az alkoholos bóléba. Szétpapaya, de amúgy erre szokták azt mondani az értők, hogy funky, szóval bedobjuk mi is. Röviden: dinnyés rágógumi! Érdekes, jó, a kis édesség és a kis fanyarság határmezsgyéjén. Könnyen iható, de hamar eltelít, szóval egy nagy üveggel egyedül nehéz lesz végezni a Mad Scientist × Grabovszky Beertending kollab WildCarddal.
Ki igya?
Aki nyáron szeretne egy nagy üveget szétdobni a haverokkal.
Ki ne?
Aki egy utolsó sört még venne a hazaútra.
Akkor ez most jó?
Yo.
FYKI #41 // Mad Scientist címkék
A HORIZONT címkék bemutatása után újabb designposzt, ezúttal a Mad Scientist jelenlegi szortimentjére koncentrálva. Itt tart a főzde kis túlzással 8 hónap után, egyúttal segíteni is próbálunk egy összegzéssel az olyan arcoknak is (mint én), akik nem tudnak ott lenni minden premieren… A 18 címke az egyszerűség kedvéért abc sorrendben szerepel, a névre kattintva pedig egyből az Untappd-en találjátok magatokat!

Mad Scientist × Grabovszky Beertending Bière De Miel Saison / Farmhouse Ale

Mad Scientist Burton Ale

Mad Scientist CCP-550 coffee porter

Mad Scientist Colonial Bitter ESB

Mad Scientist Colonial Witbier

Mad Scientist CP-550 coffee porter

Mad Scientist Jam52 APA

Mad Scientist Jam72 IPA

Mad Scientist Limerick Irish Red Ale

Mad Scientist × Grabovszky Beertending Limerick – Grabovszky Edition Spiced Beer

Mad Scientist Monkey Temple Hefeweizen

Mad Scientist NZQ-1100 Belgian Quad

Mad Scientist Puppet Master American Amber Ale

Mad Scientist Saison 15

Mad Scientist Saison 17

Mad Scientist Smooth Hoperator American IPA

Mad Scientist Tokyo Lemonade Witbier

Mad Scientist × Grabovszky Beertending WildCard Fruit Beer
A címkék Baranyai András grafikus és illusztrátor munkái. Ahogy a Mad Scientist röviden megfogalmazta:
Elismert és kiforrott művész, és mi ilyet szerettünk volna. Akinek a címkéire egy hozzáértő rámondja, hogy ‘na ezt biztos a Baranyai csinálta’.
Random #102 // Hogyan legyünk jó sörsznobok?
Sehogy. Ne legyünk sznobok. Amúgy sem tudom a választ a kérdésre. Blogolás – blogger 1:0. Elmondom ellenben, amit tudok.
Hasonlóan THEHOPSNOB Ismerd fel a sörsznobot! írásához (ami mondjuk még vicces is), ezek a sorok is eredetileg az Élesztő Propaganda karácsonyi számában jelentek meg.

Légyszi olvassátok tovább
Minden sört nem lehet birtokolni, engedjük el a dolgot. Egy ideig próbál az ember mindent megkóstolni, mindent pontozni, szinten tartani magát – és a folyamatosan szintet lépő, de még lélegeztetőgépen lévő alkoholizmusát -, nem csak követője, de aktív vonalvezetője lenni minden (MINDEN!) diskurzusnak, de eljön az a pont, amikor fel kell tennünk a kérdést, ki van a nyeregben: a sör, vagy mi? Ha a sör, akkor nem tudjuk már / még élvezni az egész műfajt és itt követjük el a legnagyobb hibát. Szakmaiságot emlegetünk (mindig jókat mosolygok magamban ezen a kifejezésen), holott kényszerességről beszélünk.
Sört nem a számok bűvöletében kell kóstolni (a sört amúgy INNI kell), hanem azért, hogy megtaláljuk a kedvenceinket (és többé soha el ne engedjük őket), hogy a hatalmas bullshit-vihar közepette ne higgyünk el minden baromságot (bloggerek, marketingesek, sörfőzők – szevasztok), amit megpróbálnak ledönteni – nem kevés pénzért cserébe – a torkunkon. Meg persze legfőképp azért, mert átkozottul jó móka!
A nagyüzemi (mert bár Dréhert és Löwenbraut nem iszunk, de egy Soproni 1895, vagy PilsnerUrquell azért befigyel néha) például soha nem lesz az este főszereplője, maximum láthatatlan kísérője, de egy remekül összerakott sör óhatatlanul megereszti a nyelveket; először csak fejtegetni próbálja mindenki a maga módján, aztán a sokadik pohár után már jöhet bármi. De nem csak a hangos estéken társ a nagybetűs minőség; ha egy szétesett nap után csak egy sört iszunk, legyen az is olyan, ami megszólal! 0,33l megkönnyít mindent és ha jól választottunk, olyan szájízt hagy bennünk, hogy nem is fogjuk bánni, hogy nem mentünk tovább, ellenben remekül enged koncentrálni munkára és rekreációra egyaránt.

Itt épp nem félünk kényeztetni magunkat
Ne legyünk sznobok. Ne tartsuk el a kisujjunkat, csak, ha nagyon muszáj. Tudjuk, mit iszunk és ne hagyjuk magunkat megvezetni. Ne féljünk néha kényeztetni magunkat és a legfontosabb: élvezzük a sört.
Random #101 // Ezt (is) isszuk majd márciusban (is)
A Kandallóban most egész héten a HORIZONT, illetve a főzdében készült gerillafőzők sörei vendégeskednek, de a hétvégén már alkalmunk volt – csókosként – rákóstolni a hetek múlva debütáló új főzetekre is.

Gólem Hopochonder
Elég sok bullshiten szoktuk magunkat heti szinten végigrágni, de a Gólem új sörének leírásán jót röhögtünk (jár a színtérpont):
Ő az, aki szüntelenül azért aggódik, hogy elég komlót használt-e, elég keserű-e a söre, a megfelelő komlókat adta-e hozzá. Nincs megnyugvás, csak keserű aggodalom.
Hidegkomlózás előtt, tartályból kóstoltuk ezt a citra, mosaic, nelson sauvin és ekuanot (ez utóbbi elvileg ugyanaz, mint a szívemcsücske equinox, csak gyakorlatilag nem hívhatják így) komlókkal megrakott amerikai ipát (így sem lógott ki semmi belőle, ergo jelen állapotában is jobb, mint egy rakás hazai ipa); testes, cuccos, negédes, de könnyen iható és jó eséllyel új közönségkedvenc. Magyarázni nem kell, a palettán meg bőven elfér! Kritikát felesleges lenne ezen a ponton írni róla, maradjunk annyiban, hogy határozottan jót tett a Horizont sörfőzdébe való költözés a Gólemnek…
Ezzel párhuzamosan a tervek között szerepel még egy újabb szuperipa (nem, nem a Mr. 60 Hops), illetve visszatér majd a hefeweizen Hoff is (ez a 10. Főzdefeszten debütált anno). Találkozunk március 2-án, Hopochonder Krak’n’town-os nyilvános debütálásán!

Horizont × Zips stout
Még december elején lett lefőzve a legújabb Horizont sör, egy jelenleg még név nélküli, Zip’s-szel közös stout. 40 kg barackvelő, 120 kg melasz, meg egy csipet szerecsendió ment 2000 literbe; a terv az volt, hogy a 7% ABV ellenére, könnyed, kissé édes, de a melasztól mégis kesernyés sör szülessen (ha már keserű, akkor magnum és simcoe komlókkal). Megköveteli a figyelmet, de nem émelyítően alkoholos, a barackot viszont jelen állapotában nagyon elnyomja a melasz és csak melegedéskor bukkan elő a keserű alól…
Nem ezt a sört fogjuk egész nyáron a vízparton vedelni (amúgy ki visz stoutot strandra?), de a koncepció tetszik, a 3 hét tartály pedig biztosan a javára válik az első Horizont kollabnak! A bemutatóról még nincs hír, de érdemes lesz rákóstolni a végeredményre és keresni a szerecsendiót a sötét kortyok között.
Soha rosszabb szombat délelőttöt.
Random #98 // Ez csak úgy eszünkbe jutott
Ha egy sörmárka csak valamivel szemben tudja magát definiálni, lehet bármi a neve, illetve hívathatja magát bárminek, kommunikálhat magáról bármit, nyerhet és veszthet pereket, lehet bármilyen tulajdonban és bármilyen országban, pengethet érzelmi húrokat és játszhat ki nemzeti kártyákat, az a sörmárka – valós teljesítmény hiányában – hosszútávon semmi jóra ne számítson.

Képünk illusztráció






You must be logged in to post a comment.